Az EU-csúcson innen és túl – avagy az Európai Unió Törökországgal való megállapodásának körülményei
Az EU-csúcson innen és túl – avagy az Európai Unió Törökországgal való megállapodásának körülményei
Az európai vezetők március 17–18-i csúcstalálkozóján –Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök szavaival élve – történelmi jelentőségű egyezség született az Európai Unió és Törökország között. A felek megállapodása alapvetően arra hivatott, hogy megfékezze a Törökországon keresztül Európába irányuló irreguláris migrációt, ellehetetlenítse az embercsempészek üzletszerű tevékenységét, valamint olyan alternatívát kínáljon a migránsoknak, amely nem jár az életük kockáztatásával. Mindezen vívmányok azonban hosszas tárgyalásokat követően kerültek elfogadásra és jelen pillanatban sem mellőzik a különféle kérdések felvetését.
Csúcsról csúcsra haladva...
Földrajzi helyzetéből adódóan Törökország amellett, hogy a legtöbb menekültet befogadó állam, a legnépszerűbb tranzitország is a migránsok számára. 2015 januárja óta mintegy egymillió migráns érkezett Európába hajón, zömmel a török-görög tengeri útvonalon, amely jelenség megoldási javaslatok kidolgozására ösztökélte az EU vezetőit. A menekültáradat megállításáért tavaly ősszel előbb egy-, majd hárommilliárd eurót ajánlottak a török félnek, Davutoğlu azonban ellenállt, sőt leszögezte:„Nem lehet Törökországtól azt várni, hogy koncentrációs táborrá változzon, és az összes menekült a területén maradjon.”Ezen kemény szavak ellenére azonban bizakodásra adtak okot a miniszterelnök további megjegyzései, miszerint kevesli a kilátásba helyezett összeget és örvendetesnek tartaná, ha lendületet kapna az 1999 óta tagjelölt ország uniós csatlakozása, valamint, ha a török állampolgárok 2016. július végétől vízum nélkül utazhatnának be az unió területére.
Ilyen alapokon tehát– nevezetesen az októberben ígérteket többek között a csatlakozási-és a vízumliberalizációs folyamat felgyorsításával bővítve –az EU és Törökországa 2015. november 29-i csúcstalálkozónmegvitatta a kezelendő kihívások jelentőségét, aktiváltaaz október 15-én még csak ”ad referendum” formában elfogadott, ambiciózus közös cselekvési tervet a migrációs válság kezeléséről, továbbá közös nyilatkozatot fogadott el az egymás közötti kapcsolatok felélénkítéséről.
Az elért eredmények ellenére azonban Törökország felől továbbra is túlságosan magas maradt a szabálytalan határátlépések száma, ennek csökkentését, valamint a cselekvési terv maradéktalan és mielőbbi végrehajtását szorgalmazták tehát az uniós vezetők a török miniszterelnökkel való 2016. március 7-irendkívüli migrációs csúcstalálkozón.Ekkor a török fél,megerősítve a korábbi megállapodás végrehajtásával kapcsolatban fennálló elkötelezettségét, egyrészt hozzájárult ahhoz, hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba, azonnal visszaküldjenek Törökországba, másrészt vállalta, hogy a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad.További, konkrét eredményekkel azonban nem szolgált a találkozó, a török fél által felhívott, új javaslatok –amelyekkel a korábbi vállalások és törekvések talajáról kiindulva többet kért, ám többet is kínált az EU felé –még csak alapelvekként kerültek deklarálásra, meghatározva egy későbbi egyezmény körvonalait. A tervezet egyes pontjai egyébként több tagállam vezetői részéről is helytelenítésre leltek. Matteo Renzi olasz kormányfő például a török sajtószabadság említését hiányolta a tervezetből, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot vétózta meg. Az elhúzódó tárgyalásokat végül a következő heti csúcson való folytatás ígérete zárta, amelynek szükségességét egyre inkább igazoltákaz idő közben fokozódó, áldatlan állapotok: a macedón határzár következtében 16 ezrentorlódtak a fel a spontán kialakult idomeni táborban, Görögországból végképp zsákutca lett.
... meredeken, felfelé?
Mindezen előzmények után, március 18-ánegy kilencpontos egyezségről állapodtak meg az EU vezetői a török partnerükkel, amelyek - némi magyarázattal együtt -a következők:
- 2016. március 20-ától kezdődően vissza kell küldeni Törökországba minden olyan irreguláris migránst, aki innen jut el a görög szigetekre.A visszaküldés uniós költségen, az uniós és nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett történik majd, ennek megfelelően hangsúlyozottan figyelve arra, hogy minden esetet egyedileg bíráljanak el (a tervezetet ugyanis számos kritika érte a tekintetben, hogy magában hordozza a kollektív kiutasítások veszélyét). Maga a visszatelepítés április 4-én kezdődik majd meg, és azt az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex fogja végrehajtani.
- Minden, Törökországba visszaküldött szír migránsért cserébe az EU egy másik szírt telepít át török partnerétől a saját területére, eközben betartva a nemzetközi jog normáit. Az EU részéről az e mechanizmus keretében végrehajtott áttelepítés alapvetően a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőI által 2015. július 20-án elfogadott tagállami kötelezettségvállalások teljesítésével fog megvalósulni, amely értelmében a tagállamoknak 22504 nemzetközi védelemre szoruló személyt kell befogadniuk az union kívülről, ebből pedig mintegy 18000 férőhely rendelkezésre bocsátása várat még magára. Amennyiben az áttelepítés keretében további férőhelyekre less szükség, azt további 54000 fő erejéig, hasonló önkéntes megállapodásokkal tervezik megoldani. Az elképzelés mögött az a szándék húzódik meg, hogy a szíriai menekültek számára ne legyen vonzó az embercsempészek hajóinak igénybevétele, mivel jó esély kínálkozik a közvetlen áttelepítésre menekülttáborokból. Többek között ezzel indokolt az is, hogy előnyt élveznek azok a migránsok, akik korábban nem léptek, illetve nem próbáltak belépni az EU területére szabálytalan módon.
- Törökország minden szükséges intézkedést meghoz annak megakadályozása érdekében, hogy új tengeri és szárazföldi útvonalak nyíljanak meg az irreguláris migránsok előtt.
- A szabálytalan határátlépések megszűnését követően megkezdi működését a migránsok humanitárius befogadására vonatkozó, önkéntes alapon működő rendszer.
- A felek közösen törekednek a szíriai humanitárius helyzet javítására.
- A felek üdvözlik a vámunió továbbfejlesztése terén folyó munkát.
- Az EU felgyorsítja az első lépésként elkülönített 3 milliárd euró folyósítását, továbbá, amint ezek a források felhasználásra kerülnek, és feltéve, hogy a megállapodásban rögzített kötelezettségvállalások teljesülnek, további 3 milliárd eurót mozgósít.
- A felek megállapodtak a vízumliberalizációs ütemterv teljesítésének felgyorsításáról, amely értelmében a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016. június végéig megszűnik a vízumkötelezettség, amennyiben a török fél valamennyi követelményt teljesíti.
- A felek még a holland elnökség ideje alatt megnyitják a 33. tárgyalási fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban.
Visszhang a csúcsról
A tanácskozást követően Davutoğlu hangsúlyozta, országa az EU-val közös sorson, kihívásokon és jövőn osztozik, a megállapodást pedig tisztességes egyezménynek tartja a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról. Bár némileg a török fél is engedni kényszerült, - például sokáig kiállt amellett, hogy a szír migránsokat ne kelljen visszafogadnia - összességében mégis benne láthatjuk a csúcs győztesét, habár a másik fél részéről is javarészt üdvözlik a megállapodást. Anémet kancellár szerintképessé teheti az EU-t a krízis kezelésére, az észt miniszterelnök is fordulópontként értékeli, sőt, a magyar miniszterelnök egyenesen a magyar diplomácia sikerének manifesztációjaként tekint rá, kiemelve, hogy a megállapodás értelmében a tagállamoknak a korábbiakhoz képest nem keletkezik új kötelezettsége, azaz nem kell a korábban már aláírt kötelező kvótákon felül újabbakat vállalniuk.
Nem ezt az álláspontot osztják azonban a Juncker és Tusk által „kétségtelenül a nemzetközi és az uniós jog előírásaival összhangban álló” egyezménnyel kapcsolatban a jogvédő szervezetek, ahogy John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója is erőteljesen eltérő véleményének adott hangot: „Az ígéretek, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi és európai jogszabályokat, gyanúsan olyanok, mint amikor egy ciánkapszulát cukormázzal vonnak be, és kényszerrel lenyomják az európai menekültvédelem torkán... Törökország nem biztonságos ország, és minden visszaküldési mechanizmus önmagában hibás, jogellenes és erkölcstelen, bármilyen fantomgaranciák kísérjék is a megállapodást.”Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ehhez hasonlóanúgy nyilatkozott, hogya megállapodás súlyos csapást jelent az emberi jogokra és, bár az egyezségben vannak jogi biztosítékok, azok mindössze a lyukak foltozására elégségesek. Ezzel a véleménnyel a szervezetek nem maradtak egyedül: Spanyolországban már a tárgyalás is komoly ellenérzéseket váltott ki, az Európai Parlament 32 spanyol képviselője nyílt levélben kérte a török javaslat elutasítását az emberi-, valamint a menekülteket védő nemzetközi és közösségi jogok sérelmére hivatkozva, majd ugyanezen megfontolásból tüntetők ezrei vonultak az utcákra országszerte.
A napokban fokozódtak a görög-macedón határokon folyó migráns-tüntetések, a határzár ellen tiltakozók eltorlaszolták a síneket, akadályozták a segélyszervezetek munkáját, mire a legtöbb szervezet az erőszak elszabadulásától tartva kénytelen volt megkezdeni munkatársainak kivonását a helyszínről. A folyamat pedig nem állt meg ennyinél: még egy hét semtelt el az EU-Törökország megállapodás elfogadása óta, a legnagyobb segélyszervezetek- az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Orvosok Határok Nélkül (MSF)-máris a végrehajtással kapcsolatos tevékenységük beszüntetéséről nyilatkoztak, mivel nem óhajtanak közösséget vállani egy ilyen, álláspontjuk szerint emberi-, és nemzetközi jogilag több szempontból is aggályos mechanizmussal.
Mindezen fejlemények alapján azt mondhatjuk, hogy, bár az Európai Unió Törökországgal való megállapodása a migrációs helyzet által keltett kihívások fényében valóban sikerként értékelhető, mindenképp átgondolt lépésekre és korrekcióra van szüksége ahhoz, nehogy a gyenge pontjai és a forrósodó helyzet a csúcsról a mélybe sodorják.
Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató
Az EU-Törökország nyilatkozat (2016. március 18.) teljes szövege elérhető itt:
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18-eu-turkey-statement/
Felhasznált források:
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/11/29-eu-turkey-meeting-statement/
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-268_hu.htm
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/07-eu-turkey-meeting-statement/
http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/european-council/2016/03/17-18/
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18-european-council-conclusions/
http://tvnewsroom.consilium.europa.eu/bmm_video_embed/embed_video/76095
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-829_hu.htm
http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11130-2015-INIT/hu/pdf
http://hvg.hu/vilag/20151019_Megmondtam_Merkelnek_Torokorszag_nem_konc
http://index.hu/kulfold/2015/12/03/hirtelen_eleg_lett_a_harommilliard_euro/
http://index.hu/kulfold/2016/01/28/torokorszag_kincsesbanyat_talalt_nem_mond_le_rola/
http://hvg.hu/vilag/20160318_torok_eu_csucs_tusk_menekultek
http://magyarhirlap.hu/cikk/49408/Rendkivuli_EUcsucs_Brusszelben
http://nepszava.hu/cikk/1087835-felbeszakadt-eu-csucs-veto---orban-szandekosan-hazudott
http://hvg.hu/vilag/20160324_fekete_nap_lehet_aprilis_4e_a_gorogorszagban_varakozo_migransoknak
http://nepszava.hu/cikk/1088894-hivatalos-az-eu-torok-egyezmeny---biral-az-amnesty
http://www.unhcr.org/56f10d049.html
http://index.hu/kulfold/2016/03/23/folyamatosak_a_tuntetesek_a_gorog-macedon_hataron/
Hozzászólások
Kanyuk Petra Ágnes
h, 2016/05/16 - 03:06
Permalink
Elindultunk a csúcsról a mélybe?
A megállapodás a felek részéről is fenyegetve látszik. Török részről ugyanis annak nagy pártfogója, Davutoğlu nem indul a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja elnöki tisztségéért, így rövidesen miniszterelnöki pozíciójának is búcsút mond. A török lapok értesülései szerint[1] a döntés hátterében a kormányfő és a Recep Tayyip Erdoğan államelnök közötti hatalmi harc állhat:[2] a két politikus közötti viszályt alapvetően az egyrészt a saját pozícióját erősíteni kívánó alkotmánymódosításra törekvő, valamint a menekültügyi alku tekintetében vehemensebb álláspontot képviselő Erdoğan mélyítette el. Az államfő a megállapodás tekintetében jelezte: hiába szerepel a vízumkényszer eltörlésének feltételei között a terrorizmusellenes törvényük felülvizsgálata, valamint annak összehangolása az EU normáival, erre nem lesznek hajlandóak, Törökország a saját útját járja, ami, ha úgy alakul, eltér az unió által kijelölt ösvénytől.[3] Indoklásul az ország ellen irányuló terrorfenyegetéseket hozta fel, azonban a jogvédő szervezetek álláspontja szerint a török fél valójában a rendszer kritikusai, az újságírók és a tüntetve távozó tudósok ellen kívánja fenntartani a szigorú szabályozást.[4]
A fenyegető szavak uniós részről sem maradtak viszonzatlanul. Juncker az Europa Forum című rendezvényén hangsúlyozta, hogy nem aggódik a megállapodás megbuktatására vonatkozó török utalások miatt. Amennyiben nem történik változás a fenti hozzáállás tekintetében és így a török állampolgárok nem utazhatnak vízum nélkül az EU-ba, akkor a török államfőnek kell majd magyarázkodnia a választóinak, ez számára jelent majd problémát.[5]
[1] http://hvg.hu/vilag/20160505_Hatalmi_harc_Torokorszag_Davutoglu
[2]http://www.theguardian.com/world/2016/may/05/ahmet-davutoglus-future-turkish-prime-minister-balance
[3] „We'll go our way, you go yours." http://www.bbc.com/news/world-europe-36229468
[4] http://www.theguardian.com/world/2016/may/06/erdogan-turkey-not-alter-anti-terror-laws-visa-free-travel-eu
[5]„Si la stratégie de M. Erdogan consiste à empêcher que les Turcs puissent voyager librement en Europe il doit en répondre devant le peuple turc. Ce n’est pas mon problème, cela sera son problème.”http://www.lequotidien.lu/international/visa-dans-lue-jean-claude-juncker-met-en-garde-la-turquie
Karácsony Tamás
h, 2016/06/06 - 01:11
Permalink
A tisztánlátás végett
Csupán néhány mondatban szeretnék írni olyan dolgokról, amiket nem ismerhetünk meg sem megállapodásokból, sem határozatokból, viszont nem feltétlen köztudott mindenki számára, ugyanakkor a valóság szerves részét képezi.
A migránsoknak jelenleg négy úticéljuk van a Földön: Ausztrália, Egyesült Államok, gazdag arab országok és Európa. Az ausztrálok haditengerészettel védik a partjukat, a bejövő hajónak vizet, üzemanyagot, élelmet adnak és pénzt a kapitánynak, hogy vigye őket Indonéziába. Az Egyesült Államokat két óceán védi, déli határnál fal és tűzparancs, és kvóta. A gazdag arab országok senkit nem engednek be, vagy csak nagyon komoly feltételekkel (pl. ha a legkisebb szabálysértésért elköveti kiutasítják, házat ott vehet ahol az állam engedi, írni és olvasni tud). Európa pedig védtelen, már-már közhelynek hangzik, hogy közös európai megoldás helyett tagállami megoldások vannak, de ez a valóság.
A fent említett megállapodással három célt akar elérni Törökország: kapjon pénzt a visszafogadott migránsokért (kezdetben 3 milliárd euró volt, ez felment 10-20 milliárdra), adjunk vízummentességet, de Európának nincs szüksége kb. 80 millió muzulmánra, és vegyük fel őket ez EU-ba. Ez szintén nem valószerű, hiszen az államfő egyszemélyi diktatúrát épít ki, és az alapvető szabadságjogok sem érvényesülnek.
Görögország stratégiájáról csupán annyit, hogy azt szeretné elérni, hogy a 300 milliárd eurós tartozást engedje el Európa, aminek 40%-a egyébként Németország felé áll fenn.
Nagyon hosszasan lehetne fejtegetni, hogy mennyien gazdasági bevándorlók és mennyien vannak a ténylegesen háborús övezetből menekülők. Véleményem szerint ennél fontosabb, hogy hogyan tudnak élni majd itt Európában egy teljesen más vallási és kulturális közegben.
Azt gondolom, hogy az világos, hogy a multikulturális társadalom megbukott. A jelenleg itt lévők a legkisebb hajlandóságot sem mutatják arra, hogy valamilyen szinten is integrálódjanak, mert ez egyszerűen lehetetlen mivel annyira mély szakadék van egy keresztény és egy muzulmán ember között. A nyelvet nem beszélik, de rengetegen még a saját nyelvükön sem tudnak írni, olvasni mert analfabéták.
A "krémet" már Törökországban leválasztják, vagyis a szakképzettséggel, esetleg diplomával rendelkezőket. A törökök statisztikái kimutatták, hogy a tőlük idejövők között rengeteg a mozgáskorlátozott és az analfabéta migráns.
Ahogy Európa kezeli ezt az egész helyzetet pedig csak olaj a tűzre. Teljesen kiszolgáltatja magát a bejövőknek, mondhatni behódol, és ha valami nem tetszik nekik, akkor aszerint cselekszik. Hivatalos statisztikák kimutatják, hogy jelenleg a bűncselekményt elkövetők döntő többsége frissen bejött migráns. A német költségvetésben 2016-ra 16 milliárd euró van betervezve amit a migránsokra költenek el.
Ami ront a helyzeten, hogy látszódik, hogy egyre frusztráltabbak az itt lévők, mert ők nem ezt várták Európától mivel nem ezt ígérték nekik. Ez teret ad a radikalizálódásnak, és ez odáig fog vezetni, hogy lehetetlen lesz kézben tartani a helyzetet (nem mintha most kézben tartanák).
A négy "helyszín" közül csupán Európa nem tudja megvédeni magát, de vajon meddig fog ez tartani, és mi fogja jelenteni a fordulópontot a menekültpolitikában?
Kanyuk Petra Ágnes
v, 2017/03/05 - 02:13
Permalink
Az Európai Unió Bírósága elutasította a kereseteket
Hatáskör hiányában elutasította kedden az Európai Unió Bírósága az EU és Törökország közötti megállapodás ellen menedékkérők által benyújtott kereseteket.
Az ügy előzménye, hogy két pakisztáni és egy afgán menedékkérő keresetet nyújtott be a luxembourgi székhelyű törvényszéken, mondván, a szóban forgó egyezség sérti a nemzetközi megállapodások Európai Unió általi megkötésére vonatkozó szabályokat.
Az elutasítást azzal indokolták, hogy bár az EU brüsszeli csúcstalálkozójának keretében ültek össze tavaly márciusban a tagországok állam- és kormányfői a török vezetőkkel, az egyezményt nem az Európai Unió, hanem önálló nemzetközi jogi szereplőkként az uniós tagállamok kötötték meg Törökországgal.
A közleményben kiemelték: sem az Európai Tanács, sem pedig más uniós intézmény nem döntött arról, hogy migrációs megállapodást köt az ankarai kormánnyal. Következésképpen a Bíróság megállapította a keresetek elbírálásával kapcsolatos hatáskörének hiányát, ugyanis nincs felhatalmazása arra, hogy a tagállamok által megkötött nemzetközi megállapodások jogszerűségéről döntsön - írták a Bíróság által kiadott kommünikében.
A közlemény elérhető itt: http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2017-02/cp170019...
http://en.europeonline-magazine.eu/eu-court-lacks-jurisdiction-over-migr...
Kanyuk Petra Ágnes
v, 2017/03/12 - 01:17
Permalink
Törökország: az EU bekeményít
Johannes Hahn, a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy leállnak azok a programok, amelyek nem hozták meg a kívánt eredményt. A 2014 és 2020 közötti uniós előcsatlakozási támogatásból Törökország a 4,45 milliárd eurónyi összegből 167,3 milliót folyósítottak. A jövőben ezek a kiadásokat csökkenteni fogják.
Az EU több politikusa is az aggodalmát fejezte ki Törökország demokratikus és jogállami berendezkedése miatt, főleg a tavaly nyári puccskísérletet követő megtorlások tekintetében. Hollandia a minap visszavonta a leszállási engedélyt a Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert szállító repülőgéptől, amely Rotterdamba tartott: egy rendezvényen vett volna részt, ahol a törökországi alkotmánymódosító népszavazás lesz a téma. Ahmed Aboutaleb rotterdami polgármester már korábban megtagadta annak a lehetőségét, hogy a külgyminiszter felszólaljon a Recep Tayyip Erdogan államfő jogköreit jelentősen kibővítő, az elnöki rendszer bevezetéséről szóló kampányrendezvényen.
Kanyuk Petra Ágnes
szo, 2017/03/18 - 14:03
Permalink
Egyre forróbb a helyzet az EU - török megállapodás körül
Ankara részben felfüggesztette az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodást, az intézkedés értelmében Törökország jelenleg nem vesz vissza illegális migránsokat Görögországból – jelentette be szerdán Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a 24 TV török televízióban.
A török külügyi tárca vezetője egyben a teljes egyezmény felmondásával fenyegetőzött. Úgy fogalmazott, hogy kormánya bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.A török külügyminiszter azzal vádolta Európát, hogy a török állampolgároknak ígért vízumliberalizációt nem valósítja meg. “A vízummentesség megkerülhetetlen előfeltétel” – hangsúlyozta.
Törökország lemondott néhány, a NATO úgynevezett partnerországaival tervezett kiképzési és más együttműködési programot, nyilvánvalóan az európai uniós országokkal kiéleződött diplomáciai vitájának fejleményeként – mondták el szerdán brüsszeli tisztségviselők és források.
http://www.dw.com/en/turkey-threatens-to-unilaterally-suspend-eu-refugee...
http://kitekinto.hu/2017/03/16/europan-kivul/a-torokok-nem-fogadnak-viss...
Kanyuk Petra Ágnes
szo, 2017/03/18 - 14:11
Permalink
Nem működik? Működik?...
Törökország egyoldalúan megszegte az unióval tavaly márciusban kötött migrációs egyezséget – jelentette ki az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökhelyettese, Norbert Hofer csütörtökön, a török lépésre reagálva. Közleményében leszögezte továbbá, hogy az állandó fenyegetések és provokációk után ez az Erdogan-rezsim első olyan konkrét lépése, amely uniós következményeket kíván. Hofer azonnal leállítaná az Ankarának folyósítandó támogatásokat és Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait is.
Az FPÖ alelnöke azt is javasolta, hogy az uniónak végre önállóan, az érintett tagállamok támogatásával kellene megvédenie a schengeni határt. Úgy vélte, hogy az EU-nak nem szabadna hagynia, hogy Törökország tovább zsarolja. Alev Korun, az osztrák Zöldek pártjának emberi jogi képviselője szerint a fejlemények azt bizonyítják, hogy a hasonló megállapodások nem vezetnek eredményre.
Ezzel szemben, a német kormány szerint a megállapodás sikeres és működik: Georg Streiter helyettes kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a megállapodás "közös siker", és eredményes működését a többi között az is mutatja, hogy az embercsempészet jelentősen visszaszorult az égei-tengeri görög-török uniós külső határon. A megállapodás valamennyi érintett érdekét szolgálja, és a német kormány arra számít, hogy Törökország folytatja végrehajtását.
Sebastian Fischer külügyi szóvivő hozzátette: a megállapodás egy részének felfüggesztéséről szóló török külügyminiszteri nyilatkozat ellenére semmilyen jel nem utal arra, hogy a megállapodás végrehajtásában bármilyen változás történt volna az utóbbi napokban.
http://kitekinto.hu/2017/03/16/europan-kivul/az-osztrakok-valaszlepeseke...
http://nepszava.hu/cikk/1123839-berlin-szerint-mukodik-az-eu-torokorszag...
Kanyuk Petra Ágnes
p, 2017/03/24 - 17:47
Permalink
Migránstüntetés a török-EU paktum ellen
A határok megnyitásáért, valamint a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodás ellen tüntettek migránsok és sok görög is Athénban.
A tüntetők azt mondják: ez nem jó sem a migránsoknak, sem a görögöknek. A bevándorlók ugyanis tovább akarnak menni Európa belsejébe, a görögök pedig nehezen viselik, hogy több mint tízezer illegális bevándorló tartózkodik az országukban.
http://www.hirado.hu/2017/03/19/migranstuntetes-a-torok-eu-paktum-ellen/
Kanyuk Petra Ágnes
v, 2017/04/16 - 20:58
Permalink
Törökország felülvizsgálhatja
Törökország felülvizsgálhatja, vagy akár fel is függesztheti az EU-török menekültügyi megállapodást, amennyiben az unió nem ad pozitív választ a vízumliberalizáció ügyében – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter április 15-én, pénteken.
Az A Haber állami hírtelevíziónak nyilatkozva a török diplomácia vezetője kifejtette, hogy az EU felé irányuló menekülthullám feltartóztatását célzó egyezmény és a török állampolgárok schengeni vízummentessége egy megállapodási csomag részét képezik. “Amennyiben negatív választ kapunk az EU-tól, úgy jogunk van felülvizsgálni, vagy felfüggeszteni ezeket az alkukat” – mutatott rá Cavusoglu. Hangsúlyozta: “az Európai Uniónak meg kell adnia vízummentességet, amelyet népünk megérdemel”.
Recep Tayyip Erdogan török elnök április elején úgy fogalmazott, hogy Törökországnak már nincs szüksége az Európai Unió kritériumaira, Ankarának saját kritériumai vannak, elég neki a maga demokráciája. Ankara ugyanakkor pénteken megerősítette készségét a menekültügyi együttműködésre Szófiával.
http://kitekinto.hu/2017/04/15/europan-kivul/ujra-veszelyben-az-eu-torok...
Kanyuk Petra Ágnes
p, 2017/03/24 - 17:34
Permalink
Ebből nem lesz török EU-csatlakozás
"Egyre valószínűtlenebb" Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, hacsak Ankara nem változtat gyorsan irányt - vélekedett kedden az unió bővítési biztosa a Bild című német napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában. Johannes Hahn szerint Törökország már egy ideje "egyre inkább távolodik az EU-tól". A biztos úgy véli, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök által követett tekintélyelvű irányvonal és az elnöki rendszer bevezetését célzó tervezett alkotmánymódosítás valójában "elfordulás Európától".
http://www.portfolio.hu/gazdasag/ebbol_nem_lesz_torok_eu-csatlakozas.245...
Kanyuk Petra Ágnes
v, 2017/04/16 - 21:07
Permalink
Normalizálódhat az EU és Törökország kapcsolata?
A Törökország és az Európai Unió közötti kapcsolat néhány éven belüli normalizálódására számít Hóvári János volt ankarai magyar nagykövet, aki szerint Törökországnak nagyobb szüksége van az unióra, mint fordítva.
http://www.atv.hu/kulfold/20170416-normalizalodhat-az-eu-es-torokorszag-...
Oldalak