Ros(s)zatom szerződés – avagy Paks II. engedélyezéséhez vezető szövevényes út

Az alábbi rövid összefoglalóban azt a hosszú folyamatot kívánom bemutatni, melynek eredményeként az Európai Bizottság végül rábólintott, és engedélyezte a paksi atomerőmű bővítésének megvalósítását.

A paksi atomerőmű bővítésének gondolata egészen 2009-re nyúlik vissza, amikor a parlament egy országgyűlési határozattal döntött a bővítés előkészítéséről. Ezt követően több kormányhatározat is született a projekthez kapcsolódóan, melyek – többek között – arról határoztak, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, az energiaellátás szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak nyilvánítják a paksi bővítést, illetve létrehozták a Nukleáris Energia Kormánybizottságot is.

A következő nagy lépést az jelentette, hogy 2014. február 6-án az Országgyűlés elfogadta a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésről szóló egyezmény kihirdetését szolgáló T/13628. számú törvényjavaslatot. Ugyan ezen év decemberében rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá a paksi atomerőmű bővítéséről. Aszódi Attila, paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ismertetése alapján három szerződésről volt szó. Az első az úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, és a következő 12 év feladatait rögzíti, a második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyag szerződés volt.

2015. március elején olyan hírek láttak napvilágot, miszerint Brüsszel blokkolta a paksi-projekt megvalósítását célzó 12 milliárd eurós orosz-magyar megállapodást. Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője azonban azt mondta, hogy az Európai Bizottság kizárólag a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződés felülvizsgálatával foglalkozott, ugyanis az sérti az Euratom-megállapodás 53. cikkelyét. Ezzel kapcsolatban sokáig folyt a vita a Roszatom-szerződésekben foglalt pénzügyi és fűtőanyag-ellátási kérdésekről, hiszen minden erre vonatkozó szerződést jóvá kell hagynia az Euratom-nak. Az Euratom azt kifogásolta, hogy a Roszatom-szerződés értelmében Magyarország kizárólag Oroszországtól importált volna nukleáris üzemanyagot, és az Európai Bizottság is kiállt ezen elutasító döntés mellett.

Hatalmas felháborodást váltott ki, amikor a parlament 2015. március 3-án 130 igen, 62 nem szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta a fejlesztési miniszter javaslatát, miszerint a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok közérdekű adatként 30 évig nem ismerhetők meg. Jóri András, korábbi adatvédelmi biztos szerint ez a joggal való visszaélés, hogy külön törvényben szabályoznak olyat, amire van általános törvény is. A paksi-bővítés kapcsolatos visszásságok azonban még nem értek véget, hiszen 2015. november 19-én az Európai Bizottság felszólító levelet küldött és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ugyanis a Bizottságnak kételyei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a paksi atomerőmű-projekt összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. Úgy vélték, hogy „a magyar kormány átlátható eljárás nélkül, közvetlenül ítélte oda a Paks II. atomerőmű két új reaktorának megépítésére és két további reaktor felújítására vonatkozó szerződést.” Véleményük szerint a paksi projekt közvetlen odaítélése nem felel meg a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályoknak (a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvnek). A Kormány álláspontja szerint azért adták oda versenyeztetés nélkül a megvalósítás jogát, hogy „a régi mellé épülő új atomerőmű is orosz technológiával készüljön el.”

Azonban Brüsszel szerint nem csak a transzparenciával kapcsolatban volt aggályos a paksi bővítés, hanem a beruházás finanszírozásának tekintetében is. Annak érdekében, hogy a Bizottság meggyőződjön arról, hogy nincs-e tiltott állami támogatás a megvalósulás mögött, 2015. november 23-án részletes vizsgálatot kezdeményezett ez ügyben. A Bizottság e körben azt vizsgálja, hogy ha egy magánberuházó finanszírozta volna a projektet, akkor is hasonlók lettek volna-e a feltételek, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. A versenypolitikáért felelős uniós biztos Margrethe Vestager azt nyilatkozta, hogy „tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a Bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy az állami támogatást tartalmaz.” Az EU-Szerződés szerint a tagállamok szabadon dönthetnek az energiaszerkezetükről, a Bizottságnak azonban biztosítani kell, hogy amikor közpénzeket használnak fel, akkor az kizárólag uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

A fentebb már említett szerződés-titkosítással kapcsolatban Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője még 2015 nyarán fordult panasszal az Európai Bizottsághoz. A testület megvizsgálta a beadványát, és még ősszel jelezte, hogy a titkosítási rendelet valóban sérti a közösség előírásait és a Kormánynak meg kell szüntetnie a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó valamennyi irat általános titkosítását. Ezzel kapcsolatban az EB egy szigorú menetrendet írt elő a Kormány számára, miszerint az erre vonatkozó törvényjavaslatot következő év februárjában be kell terjeszteni a parlament elé, márciusban el kell fogadni azt az Országgyűlésnek, és áprilisban hatályba kell lépnie a jogszabálynak.

Áprilisban úgy tűnt, hogy egy újabb eljárás indulhat Magyarországgal szemben a villamos energia piaci irányelv megsértése miatt, ugyanis nem vizsgálták meg, hogy Paks 2 nélkül milyen alternatív megoldások lehetnének. Ekkor még az látszódott körvonalazódni, hogy Brüsszel hajlandó lenne elfogadni az állami támogatás jelenlétét a beruházásban, azonban a közbeszerzés elmaradása miatt, valószínűleg elmeszelik a projektet, ugyanis az EB nem fogadta el azt az érvelést, hogy azért maradt el a közbeszerzés, mert erről egy kormányközi (orosz-magyar) szerződés rendelkezik.

A kormányzati kommunikáció által hangoztatott optimista feltételezésekkel szemben a valóság az, hogy Paks II. állami támogatás nélkül gazdaságilag nem lehet életképes, azonban lehetőséget ad arra, hogy bebonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Ennek igazolására szolgál a Candole-tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy teljességgel kizárt, hogy a paksi beruházás, és az üzemeltetése gazdaságos lenne. Arra a következtetésre jutottak, hogy Paks II. csupán az irreálisan magasan világpiaci áramárakkal számolva válhatna költséghatékonyan megvalósíthatóvá, de ha a realitások talaján maradunk, akkor azzal a ténnyel kell szembenéznünk, hogy mind a megépítéséhez, mind pedig az üzemeltetéshez állami támogatásra van szükség.

Mindezek ellenére azonban az Európai Bizottság szeptemberi döntésében speciális feltételekkel ugyan, de engedélyezte Paks II. megvalósítását. A versenyeztetés elmulasztására felhozott magyar érvet az EB elfogadta, ugyanakkor leszögezte, hogy a beruházás további szakaszaiban nem lehet elmulasztani a tendereztetést. Feltételként azt szabták, hogy az új paksi reaktorban termelt áramot a villamosenergia-tőzsdén kell értékesítenie az erőmű üzemeltetőjének, s nem adhatja el közvetlenül az állami energetikai vállalatnak, az MVM-nek (Magyar Villamos Művek Zrt.). További megköveteli Brüsszel, hogy az újonnan épülő atomerőműnek más legyen a tulajdonosa, mint a már üzemelő blokknak.

Mint látható igencsak rögös és akadályokkal teli út vezetett odáig, hogy az EU végül igent mondjon a beruházásra. De ettől eltekintve azt lehet mondani, hogy nincs rá garancia, hogy az elkövetkezendő évtizedekben Paks II. életképes, és nem pedig az adófizetők által fenntartott, a gazdaság stabilitását veszélybe sodró szükségtelen beruházás lesz.

Készítette: Karácsony Tamás, közigazgatás-szervező szakos hallgató

További hivatkozások:

http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/03/13/brusszel_paks_2_titkositas_feloldasa/

http://index.hu/kulfold/2015/03/12/blokkolja_az_eu_a_paksi_bovitest/

http://hvg.hu/itthon/20150303_Harminc_evre_titkositottak_a_paksi_bovite

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-6006_hu.htm

http://mno.hu/gazdasag/brusszel-rabolinthat-paks-ii-re-1357614

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6140_hu.htm

http://hvg.hu/gazdasag/20160227_Kormany_europai_bizottsag_nyilvanossagra_kell_hoznia_a_paksi_szerzodeseket?ver=2&utm_expid=1324304-9.JvgK46VJQ96PBmQcdWWPlQ.1&utm_referrer=http%3A%2F%2Fhvg.hu%2Fcimke%2FPaks_II

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/inkabb_vesztesre_all_paks_2_brusszelben.613388.html

http://mno.hu/gazdasag/brusszel-rabolinthat-paks-ii-re-1357614