Stop! Shop? Kérdések és válaszok az üzemanyagok hatósági ármaximalizálása körül

  • 2022/02/28
  • Kutatócsoport2

A hetekben megugrott a kőolaj világpiaci ára, stabilan beállt egy hordó Brent olaj ára 90 dollár fölé, a napokban már a 96 dollárt is elérte az olaj hordónkénti ára, ezt részben az orosz-ukrán konfliktus, részben az Irán elleni szankciók okozzák, valamint közrejátszik az is, hogy az OPEC nem emelte a megállapodásoknak megfelelő szintre a kőolaj kitermelését. A piaci árak elszabadulásának korlátozása érdekében Magyarország Kormánya egy speciális piaci beavatkozás, árplafon bevezetése mellett döntött 2021. novemberében, mely 2022. május 15-ig továbbra is fennáll. Kérdésként merül fel, hogy e szabályozási, jogalkotási eszköz milyen hatással lehet a piaci folyamatokra?

Bevezetés

Magyarországon a Kormány 2021. november 15-től 2022. február 15-ig, tehát első körben 3 hónapra, majd február 12-én bejelentette, hogy további 3 hónapra, május 15-ig befagyasztja a 95-ös benzin és gázolaj árát, 480 Ft/liter áron maximalizálta a piaci árat, miközben a becslések szerint a 95-ös benzin ára jelenleg 515-520 Ft/liter lenne, a gázolajé pedig 530 Ft/liter körül mozogna, amit a fentebb említett nemzetközi események eredményeznek. Ez a rendelkezés a 621/2021. (XI.11) Kormányrendeletben jelent meg, a rendelet 2021. november 15-el lépett hatályba. Az üzemanyag árain kívül megjegyzendő, hogy a Kormány hatósági ármaximumot vezetett be pár alapvető élelmiszerre is.
  Ezekből kiindulva vizsgáljuk meg, hogy milyen közgazdaságtani szempontokra, illetve jogi alapokra támaszkodva avatkozhat be az állam a piaci árak alakulásába, és ezzel milyen további hatásokat generál.

Szabályozási kérdések

Az általános közgazdaságtani elvek szerint az állam beavatkozásánál a piaci árakba figyelembe kell venni a kereslet-kínálatot, valamint a költségeket és a vevők fizetőképességét.[1] Ez persze a gyakorlatban számos kérdést vet fel. A koronavírus első hullámai következtében megtorpant a kereslet az üzemanyagokra, hisz az emberek a lezárások miatt nem tudtak és/vagy nem is akartak annyit utazni. A kínálatra már a bevezetésben említett jelenlegi tényezők, illetve egyéb helyzetek is hatással lehetnek, ilyen például a nemrégiben az Egyesült Királyságban tapasztalt helyzet, amikor is a Brexit következtében akadozott a benzinkutak ellátása megfelelő mennyiségű üzemanyaggal. A költségek növekedése természetesen az olaj világpiaci árának változásával áll összefüggésben, ennek köszönhetően változik leggyakrabban az ár. A vevők fizetőképességénél természetesen ismételten utalni kell a nemrégiben történt lezárásokra, amikor sok ember vesztette el munkáját, és sokan kerültek bizonytalan helyzetbe, bár a munkanélküliség már stabilizálódott, a KSH 2021. decemberi adatai alapján jelenleg 3,7% volt a munkanélküliségi ráta. A fizetőképességre kihatással van az infláció is, ami jelenleg általánosan is nagyon magas szinten, 5,1% áll, azonban az üzemanyagok áránál ennél is magasabb, 9,6%-os inflációt tapasztalhatunk, a Központi Statisztikai Hivatal információi alapján. Idén sem fényesebb eddig a helyzet, a KSH friss adatai alapján 2022. januárjában a tavaly januári adatokhoz képest átlagosan 7,9%-al nőttek a fogyasztói árak, és ez még semmi az üzemanyagéhoz képest, amelyek 22,5 %-al drágábbak az előző év januárjához képest.[2]

1. ábra: Az infláció alakulása Magyarországon 2015-2021

Forrás: portfolio.hu

Ezek alapján talán kijelenthető, hogy az átlagembernek nem kis segítség az alap üzemanyag árának maximalizálása, a hatósági ár bevezetése. Azonban nézzük meg mikor és hogyan avatkozhat az állam a piaci folyamatokba, ezen belül is az árak alakulásába, pontosabban az adott helyzetben az árak alakításába.
     Vannak olyan területek, ahol egyenesen muszáj az államnak beavatkoznia, hiszen maga a piac nem képes megfelelően szabályozni bizonyos folyamatokat. Ilyen területek a közjavak előállítás, üzemeltetése (ezek mindenkinek rendelkezésre állnak, pl.: közvilágítás, közparkok), vagy a természetes monopóliumok szabályozása (tökéletlen a verseny, mivel többnyire csak egy szolgáltató van a piacon, pl.: vezetékes gázszolgáltatás).
     Miután a vásárlók „szemszögéből” már véleményeztük, hogy számukra kedvező a 480 Ft/liter ár, nézzük meg a törvény rendelkezései és statisztikák alapján a benzinkutak szempontjából a helyzetet.
   A rendszerváltáskor felismerték, hogy a piacgazdaságnak megvannak a maga „veszélyei”, ennek köszönhetően alkották meg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt. Kiemelendő itt a törvény szövegéből a következő rendelkezés: „8. § (1) A legmagasabb árat - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.”[3]
    A rendelkezésből kiindulva látható, hogy egyáltalán nem egyszerű a helyzet, tekintve, hogy az üzemanyag árainál - mint már említettük - az olaj világpiaci ára befolyásolja, ami mondhatni napról napra változik, változhat. Kérdésként merül fel tehát, hogy mennyire mondható jogszerűnek az a rendelkezés, miszerint, ha egy benzinkút nem tudja a meghatározott áron szolgáltatni az üzemanyagot, akkor a benzinkút üzemeltetése átkerül ahhoz, aki korábban jelezte, hogy ilyen feltételek mellett is üzemeltetné azt. A 626/2021. (XI.13.) Kormányrendelet szólt az üzemanyagok hatósági áras forgalmazásáról, azonban ebben nem található semmilyen olyan részlet, amiből következne, hogy valamilyen támogatást kapnának azon időszakra a benzinkutak, ameddig az árstopot fenntartják, maradna tehát az a megoldás, hogy az elvonásokat csökkenti az állam a meghatározott időtartamra.
    Véleményem szerint az lehetne a korrekt megoldás, ha a befagyasztott ár mellett az állam az árstop idejére 10-15 Ft adóelvonást „elengedne” literenként, vagyis csökkenthetnék az üzemanyag áfáját, hiszen így részben terhelné csak a kiesett bevétel a benzinkutakat, részben ugyan úgy a vásárlók fizetnék azt meg, csak nem közvetlenül, hanem közvetve, azzal az adóval, amit amúgy is megfizetnek az emberek az üzemanyag megvásárlásakor. Tehát ezzel a megoldással lényegében egy hármas felosztás következne be, részben a vásárlók, akik az benzin árába belekalkulált adót továbbra is hiánytalanul fizetik, részben pedig az állam csökkenti az elvont adóit, a benzinkutak pedig viselik a kiesett bevételt, így mindenkire kerül „teher”, ellentétben a jelenlegi helyzettel.

Az üzemanyag árának összetevői

Az előzőek felvetik a kérdést, hogyan is tevődik össze az üzemanyag ára, hogyan lehetne ezt egyáltalán megvalósítani?
     A hazai üzemanyag ára a termelési árból, a jövedéki adóból, az ÁFA-ból, készletezési díjból, valamint az kiskereskedelmi- és nagykereskedelmi árrésból áll.[4] A jövedéki adó literenként nagyjából 120 Ft a benzinnél, a gázolajé 110 Ft/ liter körül mozog (a világpiaci ár alakulásához képest változhat az adó mértéke). Az ÁFA szempontjából a legmagasabb 27%-os kulcs alá tartozik, tehát a befagyasztott árnál ez literenként 129,6 Forintot jelent. Az adószuverenitásból következőleg az ÁFÁ-t minden uniós tagország saját hatáskörében állapíthatja meg, mely hazánkban a legmagasabb, utánunk Horvátország, Dánia és Svédország áll, náluk 25%-os az ÁFA mértéke, míg a legalacsonyabb ÁFA kulcsot Luxemburgban alkalmazza, itt 17% az általános forgalmi adó.[5] A készletezési díj mértékéről nemrég döntött a Magyar Szénhidrogén részletező Szövetség, megmarad a korábbi, 4 Ft/ liter összeg. Mint látható, a 480 Ft/ liter hatósági árnál már 253,6 Forintot tesznek ki az adók és díjak, tehát több mint az ár felét. A fennmaradó rész 226,4 Ft, azonban nem az árrés a benzinkutakon, hiszen ebben még a termelési ár, a nagykereskedelmi- és kiskereskedelmi árnak is benne kellene lennie, és akkor még nem beszéltünk a benzinkutak működési költségéről, amit a bevételből kellene fedezni,. Fontos megjegyezni, hogy az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó csökkentése jelenleg nem reális lehetőség, hiszen a 2003/96/EK irányelv által megállapított minimumértéket jelenleg sem éri el a hatályos magyar szabályozás. Ez a minimum a benzin esetében 359 EUR/ ezer liter, gázolaj esetében 330 EUR/ezer liter, tehát a benzinnél literenként 128 Ft/liter, a gázolajnál 117,8 Ft/ liter kellene legyen a jövedéki adó, azonban hazánkban ezen összegek alacsonyabbak az elvárt uniós szinttől, mint ezt az alábbiakból kiderül.

2. ábra

Forrás: https://nepszava.hu/3136111_nincs-a-legolcsobbak-kozott-az-uzemanyag

Nézzük meg, ha a „pozitív” forgatókönyvvel számolnánk, mennyi nyereségtől esnének el a kutak, a tavalyi Magyarországi üzemanyag fogyasztás alapján. Azért pozitív ez a verzió, mert a valóságban már a gázolaj beszerzési ára meghaladja, a benziné közelíti a hatósági árat.
   2021-ben 1.132.297.875 Liter 95-ös benzint tankoltak Magyarországon. Mivel az árstop a meghosszabbítással 6 hónapig fog tartani (előreláthatóan) vegyük ennek a felét, tehát 566.148.937,5 Liter egy féléves benzinfogyasztás. Ezen időszak alatt nem volt mindig ilyen magasan az üzemanyagok ára, de folyamatosan nő számoljunk az egész időszakra vonatkozóan átlagosan 512 Ft/liter árral, a hatósági árhoz viszonyítva tehát 32 Ft/liter az eltérés. Ebből látszik, hogy csak a 95-ös benzinnél 18 116 766 000 Ft a kiesés.Ű
   Alap Gázolajból 2 083 251 407 litert tankoltak el, tehát egy félévben 1 041 625 703,5 litert. Becslések szerint a gázolaj ára jelenleg 530 Ft/liter körül mozogna jelenleg, de mint említettem nem volt az egész időszakban ilyen magas a világpiaci ár, így számoljunk 520 Ft/liter adattal, így a különbözet itt 40 Ft/ liter. Ebből következik, hogy itt a különbözet 41 665 028 140 Ft.[6]

Újabb fejlemények: Zajlanak az események a világban, ennek köszönhetően napról napra változik a helyzet az üzemanyagárak tekintetében is. 2022. március első hetében az orosz-ukrán háború következtében az olajár már a 100 dollár/hordó mértéket is meghaladta, jelenleg 109-110 dollár/hordó körül mozog. Magyarország Kormánya reagálva a piaci helyzetekre (a cikkben ismertetett 2003/96/EK irányelv ellenére) csökkentette az üzemanyagokat terhelő jövedékit adót, valamint a 4 Ft/liter készletezési díjat is elengedték, erről az 57/2022. (II.28) Korm. rendeletben találhatunk információt. A Kormányrendelet értelmében a benzin jövedéki adója 115.000 Ft/ezer liter, tehát 115 forintra csökkent literenként, gázolaj esetében ez az összeg 105.350 Ft/ezer liter, tehát 105,35 forint literenként. Kiemelendő a Kormányrendeletből, hogy a benzinkutak terheinek csökkentését célzó rendelkezéssel is találkozhatunk benne, ugyanis a Kormány a beszerzési árakra is hatósági árat vezetett be, ennek következtében az üzemanyagokra a beszállító által alkalmazható, bruttó nagykereskedelmi ára 480 Ft/liter.

Összegezve tehát 59 781 794 140 Ft hozzávetőlegesen az az összeg, ami kiesik az üzemanyagpiacról a hatósági ár alkalmazásával. Szerintem belátható, hogy nem teljesen racionális ezt egészben a benzinkutakra terhelni, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy a gazdag (extra profitra szert tevő) benzinkutasok kevesebbet tehetnek zsebre, hanem már veszteségesen kell árusítaniuk minden támogatás nélkül az üzemanyagot, ami hatással lehet a piac egészére. Létszámcsökkentéshez vezethet a személyzetben, korlátozhatják az egyszerre tankolható mennyiséget (mint ezt már pár kút alkalmazza is), és még ki tudja milyen lépéseket láthatunk, hiszen hátra van legalább 3 hónap az üzemanyagok hatósági árából.

 

Készítette: Pella Sebestyén Márk, joghallgató, DE ÁJK

 

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: 

Hozzászólások

A koronavírus járvány nagymértékben befolyásolta és mai napig befolyásolja nem csak az egyének életét, de a világgazdaságot, így a világpiaci árakat is. Ennek egyik következménye az volt, hogy a világpiacon drasztikusan emelkedtek az energiaárak, ami végül Európát, így minket is elért Magyarországon. Erre a hirtelen megnövekvő üzemanyagárakra, illetve a globális kőolaj-keresletre reflektálva a magyar Kormány 2021. november 15.-i hatállyal léptette életbe egyik akkori legújabb rendeletét, miszerint maximalizálják a dízelgázolaj és a 95-ös oktánszámú benzin árát Magyarországon egységesen minden benzinkúton. A benzint és a gázolajat is 480 forint/ liter áron maximalizálta. Ezt az ármaximalizáló intézkedést kezdetben három hónapra vezette be, majd meghosszabbította ismét további három hónapra, ezt a döntést mindeközben az orosz-ukrán háború is nagyban befolyásolta, hiszen Európa egyik legnagyobb exportőre energia tekintetében az orosz gazdaság. Ezen döntések fejében az üzemanyagok ármaximalizálásáról szóló Kormányrendelet még máig hatályban van, azonban kisebb-nagyobb változtatások történtek benne.

Az említett Kormányrendelet módosítások 2022. július 30-tól léptek érvénybe. Ezt a Magyar Közlönyben is megjelent:

A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet] 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt a) külföldi rendszámú jármű, b) a  személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet szerinti személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű kivételével a  jármű forgalmi engedélye szerint nem természetes személy által üzemeltetett jármű vagy c) nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyag tankjának töltése céljából értékesítik.” (Magyar Közlöny) Tehát számukra piaci áron elérhető az üzemanyag. Ehhez azonban elengedhetetlen volt a Kormány számára az a döntés is, hogy jogot adjanak a benzinkút üzemeltetőknek és az ott dolgozóknak arra, hogy ellenőrizzék a gépjármű forgalmi engedélyét is: A 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1/A.  § (1) Az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az  1.  § (1a) és (1b)  bekezdésében meghatározott szabály érvényesítése érdekében jogosult ellenőrizni a  gépjármű forgalmi engedélyének segítségével legalább a  töltött gépjármű rendszámát, gyártmányát, típusát, színét és üzembentartóját annak érdekében, hogy tőle elvárható gondossággal meggyőződjön a  töltött gépjármű hatósági áron való töltésének jogszerűségéről. (2) Hatósági áron való töltés esetén az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a  forgalmi engedélyen lévő vonalkód leolvasására vagy a  gépjármű rendszámának feljegyzésére és számítógépes rendszerében a hozzá tartozó bizonylattal visszakereshető módon való tárolására. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az  adatokat rögzíti, úgy azokat a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére továbbítja adóügyi ellenőrzés céljából. (3) Ha az 1. § (1a) bekezdés a) és b) pontja és 1. § (1b) bekezdése szerinti feltételek alkalmazásának kizárása okirattal hitelt érdemlően nem igazolható, az üzemanyag hatósági áron nem értékesíthető. (Magyar Közlöny) Ez az intézkedés természetes hozzájárul ahhoz, hogy a töltőállomások meggyőződjenek arról, hogy olyan személyek nem veszik igénybe a hatósági áras üzemanyagot, akik arra nem jogosultak.

Az Európi Unió a REUTERS.COM  jogi lépéseket is indít(ott) Magyarország ellen, amiért Magyarország úgymond „diszkriminálja az üzemanyagárait” a külföldi rendszámú autókkal szemben. Az Európai Bizottság jogi eljárást is indított ez ügyben Magyarország ellen. " Az egyik ipari vezető, Thierry Breton ezen ülésen fel is szólalt Magyarország ellen. Szerinte az ilyen intézkedések nagyon aggasztóak és megzavarhatja az instabilitás elleni egyetlen eszközünket, az egységes piacot. (Reuters.com)

A Kormány az üzemanyagárstoppal kapcsolatos döntése pillanatnyilag nyugtatja az embereket, ebben a magas inflációs gazdasági helyzetben, de fennáll a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha ezek a szabályozások már nem lesznek. Jelen helyzetben a Kormányrendelet alapján az árstop még fennáll 2022. december 31-ig, de mi lesz utána?! Ez a rendelet a benzinkutakat üzemeltetők számára már nem csak, hogy nem éri meg, de már veszteséges számukra árusítani az üzemanyagokat, ez akár még nagyobb inflációhoz vezethet minket és akár néhány kisebb töltőállomás, akár csődbe is mehet.  Egyes töltőállomások már így is alkalmazzák azt a jogukat, amely szerint meghatározhatják, hogy egy járműbe maximum milyen mennyiséget tankolhatnak az egyének, de mi lesz ezután, ha már nem lesz üzemanyagárstop?! Véleményem szerint, a Kormány egy rövidtávú racionális, de hosszútávú irracionális döntést hozott ezzel a rendeletével, hiszen ez akár még rosszabb gazdasági körülményhez vezetheti az országot. 

 

Források: 

-  2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet módosítása a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről 

https://nepszava.hu/3136111_nincs-a-legolcsobbak-kozott-az-uzemanyag

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000087.tv, 1990. évi LXXXVII. törvény

- Reuters.com (2022) Charlotte Van Campenhout and Foo Yun Chee: EU launches legal action against Hungary on discriminatory fuel prices 2022; Forrás: https://www.reuters.com/markets/commodities/eu-launches-legal-action-aga...

 

Oldalak