A Schengeni határellenőrzési kódexbe ütköző Ausztria személyazonosító intézkedése
Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali kérelem folytán döntött két 2019-es osztrák határellenőrzési ügyhöz kapcsolódóan, melyben megállapította, hogy valamely tagállam a közrendjét vagy a belső biztonságát fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatja a határellenőrzést a más tagállamokkal közös határain belül, azonban annak teljes időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg. Ha az ilyen ellenőrzést vissza akarja állítani, az csak más komoly veszély felmerülése esetén indokolt.
Az Unió egyik fő vívmánya, hogy olyan belső határok nélküli térséget hozzon létre, ahol az uniós polgárok (és családtagjaik) szabadon mozoghatnak. A személyek szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvén kívül a Schengeni határellenőrzési kódex is lefekteti. Ez a jog bizonyos feltételek fennállása esetén kivételes esetekben korlátozható meghatározott időszakra határellenőrzés gyakorlásával. Ausztria először a migrációs válsággal összefüggésben állította vissza 2015-ben a határellenőrzést Magyarországgal és Szlovéniával közös határain. Később több, egymást követő hat hónapos időszakra is visszaállította, a Tanács ajánlása alapján az utolsó ilyen időszak 2017. november 10-ig tartott.
2019 augusztusában és novemberében egy uniós polgárt (NW) határforgalom-ellenőrzésnek vetették alá, amikor át akart kelni az osztrák határon a spielfeldi határátkelőhelyen. NW megtagadta az útlevele felmutatását, amiért őt 36 eurós bírsággal sújtották. A 2004/38/EK uniós irányelv alapján „A nemzeti határellenőrzéskor alkalmazandó, úti okmányokra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az [európai] uniós polgárok érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel, és családtagjaik, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, érvényes útlevéllel beutazhassanak a területükre.” Ennek alapján tőle személyazonosító igazolvány kérése elegendő lett volna. Emellett a Schengeni határellenőrzési kódexszel is ellentétesnek vélte Ausztria intézkedéseit, ezért a stájerországi regionális közigazgatási bírósághoz fordult.
A Bíróság az eset értékelése után kiemeli, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex lefekteti azon elvet, mely értelmében a tagállamok közötti belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor, függetlenül az adott személy állampolgárságától. Egy olyan térségben, ahol a személyek szabadon mozoghatnak, a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának kivételesnek kell maradnia. Lehetővé teszi tehát a kódex a határellenőrzést, azonban ahhoz köti, hogy valamely tagállam közrendjét vagy a belső biztonságát komoly veszély fenyegeti, és az ilyen intézkedés egyebekben – annak minden meghosszabbítását hozzászámolva – nem haladhatja meg a legfeljebb hat hónapos időtartamot. A hat hónapos időszak mögött az a magyarázat áll, hogy ennyi idő lehetővé teszi a veszély elhárítását, majd ezután újból biztosítani kell a szabad mozgás elvét. A bíróság továbbá megállapítja, hogy amennyiben a tagállam a hat hónapos időszak végét követően ismét ilyen intézkedést akar hozni, akkor az újabb komoly veszélynek az eredeti veszélytől eltérőnek kell lennie – a konkrét körülmények és események alapján pedig értékelni kell, hogy a veszély a közrendet vagy belső biztonságot fenyegetőnek minősül. Ezen kívül a Tanács javasolhatja két év leteltét követően újbóli, legfeljebb hat hónapos időtartamra a határellenőrzés visszaállítását.
Jelen ügyben Ausztria 2019-es intézkedése NW-vel szemben összeegyeztethetetlennek minősül a Schengeni határellenőrzési kódexszel, ugyanis ekkor Ausztria már nem tudta bizonyítani új veszély fennállását, és a Tanács utolsó alapján történő visszaállítás 2017 novemberében hatályát veszítette.
Végezetül a Bíróság megállapította döntésében, hogy valamely személyt nem lehet szankcióval arra kötelezni egy másik tagállam területére belépéskor, hogy mutassa fel útlevelét vagy személyazonosító igazolványát, amennyiben a határellenőrzés visszaállítása a Schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes.
A döntés értelmében NW bírsággal sújtása a kétszeres személyellenőrzésre alávetéssel egyetemben a kódexbe ütköző intézkedés volt, amit azonban már a stájerországi regionális közigazgatási bíróságnak kell megvizsgálnia az előzetes döntéshozatali kérelem funkciójának megfelelően.
Az összefoglalót készítette: Szutor Beáta Bella, joghallgató DE ÁJK
Források jegyzéke:
https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=D1282C75D...
https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2022-04/cp220064hu.pdf
Hozzászólások
Ádám Vera
szo, 2022/11/19 - 16:22
Permalink
Kommentár a döntéshez
Az Európai Unió abból a célból jött létre, hogy a tagállamok közötti ellentéteket, különböző konfliktusokat megsemmisítse. Megpróbáltak egy összetartó, biztonságos, nagy közösséget létrehozni. Az elmaradottabb országok a létrejöttének segítségével fejlődni, felzárkózni tudtak más, fejlettebb, gazdagabb, előrehaladottabb tagállamokhoz. A tagállamok együttműködése pozitívumokat hozott magával. Erősítette a gazdaságot, az életkörülményeket, a biztonságot.
Az együttműködés és biztonság a határvédelem során is jelen van és nagy jelentőséggel bír. Közösen, egymás támogatásával feltudják venni a harcot a terrorizmussal, súlyos bűncselekményekkel, migrációval, hiszen a külső határok ellenőrzése nagyobb odafigyelést igényel. Ezzel szemben a belső határokon megteremtették az uniós polgárok részére a szabad mozgást, melyet csak nagyon kivételes, indokolt esetekben, engedéllyel lehet korlátozni. Ennek szerepe az lenne, hogy a tagállamok ne külön-külön alkossanak egy egészet, hanem a közösségen belül legyenek egy nagy egység. Próbáltak szabadságot, biztonságot és méltányos bánásmódot biztosítani az uniós polgárok számára.
Ausztriának sem 2019 novemberében, sem augusztusában nem volt joga ahhoz, hogy igazoltassa határátlépéskor az uniós állampolgárokat. 2019 ezen időszakában nem fenyegette veszély a közrendet vagy belső biztonságot, illetve a 2019-es időszakban berobbant COVID-19 járványra sem tudott volna hivatkozni, hiszen az decemberben ütötte fel a fejét Kínában.
Ha külső határok biztonsága,ellenőrzése meggyengülne és ezek veszélyeztetnék a belső határok biztonságát,akkor az Európai Unió egy intézményének javaslatára lehetne bevezetni,visszaállítani meghatározott időtartamra a belső határok ellenőrzését,az uniós polgárok tekintetében is. Viszont amikor Ausztria ezen személyeket igazoltatta,akkor a határok ellenőrzésében ez nem játszott szerepet nála.
Az igazoltatás joga csak a bűnüldöző hatóságokat illeti meg, hiszen a rendőrségi ellenőrzések végzése kiemelkedően fontos a biztonság szempontjából, de még nekik is bizonyos szabályokat és korlátozásokat be kell tartaniuk az ellenőrzés során.
Ausztria ezzel a cselekményével tisztán megsértette az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, azzal, hogy ellenőriztették őket, úgy, hogy ezt nem is tehették volna meg, így a bírságot sem szabhatták volna ki.
Folyamatosan ellenőrzik, hogy biztosítják-e az uniós polgárok számára jogaik gyakorlását, betartják-e a határon való átkeléskor a szabályokat, illetve azt is, hogy a külső határok ellenőrzésében nem lépett-e fel bármilyen hiányosság. Ez esetben is csak utolsó lépésként vetemednek arra, hogy visszaállítsák a belső ellenőrzéseket, és megpróbálják azt a lehető legrövidebb időre.
A belső határok ellenőrzésének a visszaállítása, mindenképp hátrányos a szabad mozgás jogának tekintetében. A döntés elfogadásához magas kritériumoknak kell megfelelni, az Európai Unió egyik intézményének egy értesítést kell róla küldeni és egy uniós intézménynek ajánlást is kell írnia róla, illetve mindig csak kivételes, végső esetekben vezethető be.
Véleményem szerint, a Schengeni határellenőrzési kódex és a rendeletek tanulmányozása után, egyértelműen megállapítható, hogy Ausztria az ellenőrzés során jogellenesen, helytelenül járt el az uniós polgár igazoltatása során, így ennek értelmében a bíróság döntése is teljesen elfogadható. Az emberek jogait, ide kapcsolódóan a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot védeni kell, hátrányos helyzetbe nem hozhatóak. Ausztria a rendeletekkel, a Schengeni határellenőrzési kódexxel, és jogokkal, más tagállamokkal, uniós polgárokkal szembemenően cselekedett.
Oldalak