A főtanácsnoki indítvány szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania minden felsőoktatási intézmény számára

  • 2020/03/16
  • Kutatócsoport2

A Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Juliane Kokott főtanácsnok 2020. március 5-i napon a C-66/18. sz. ügyben azt javasolja a Bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek. Az ügy alapját az adta, hogy 2017-ben a magyar országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt, mely szerint az EGT-én kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek hazánkban, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Továbbá azt is előírja, hogy valamennyi ilyen külföldi felsőoktatási intézménynek a származási államában is nyújtania kell felsőoktatási képzést.

Az Egyesült Államok New York szövetségi államának joga szerint létrehozott és egy magyar származású amerikai üzletember által támogatott Central European University (CEU) volt az egyedüli olyan intézmény, mely Magyarországon már működő külföldi felsőoktatási intézmény, amely nem felelt meg ezen új feltételeknek. Ennek következménye az lett, hogy a CEU 2019 novemberében elköltözött Budapestről és Ausztria fővárosában (Bécs) nyitotta meg újra kapuit.

A főtanácsnok szerint a szabályozás a GATS-egyezmény -  a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény - szerinti nemzeti elbánás elvébe vagyis a külföldi és a belföldi szolgáltatókra vonatkozó egyenlő bánásmód elvébe ütközik. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötötték meg ezt az egyezményt, melyet az EU jóváhagyott, és ezzel az az uniós jog részévé vált. A Bíróság rendszerint nem alkalmazza a WTO jogát, azonban hatáskörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az Unión belül olyan keresetekről döntsön, amelyekkel a Bizottság ilyen jogforrás be nem tartását rója fel valamelyik tagállamnak. Ezzel az Unió azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a nemzetközi jog összhangjában kíván eljárni az adott ügyben.

A GATS keretében Magyarország teljes mértékben kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy egyenlő bánásmódot biztosít a külföldi és belföldi szolgáltatók számára is. Megjegyezném, hogy viszont Magyarország nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a felsőoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban fenntartást emeljen a nemzeti elbánás tekintetében, ezért nem igazolható az új körülmény.

Az indítvány szerint sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény, mivel aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. A felsőoktatás terén minden tagállam, ahogy Magyarország is kötve van az uniós alapjogokhoz, amennyiben az unió nemzetközi jogi kötelezettségeit hajtja végre. Amikor ugyanis Magyarország a GATS keretében vállalt kötelezettségeket, azok az Unióra szálltak át.

A származási országban folytatott tényleges oktatási tevékenység fennállásra vonatkozó követelmény, amely valamennyi külföldi felsőoktatási intézményre vonatkozik, a főtanácsnok szerint hátrányosan megkülönböztető, illetve aránytalan jellege miatt sérti a letelepedés szabadságát - mely magában foglalja a gazdasági szereplők azon jogát is, hogy tevékenységüket kizárólag másik tagállamban gyakorolják - a szolgáltatási irányelvet, az Alapjogi Chartát, továbbá a GATS egyezményben előírt egyenlő bánásmód elvét. 

 

Az összefoglalót készítette: Nagy Péter Zsombor, joghallgató, DE ÁJK

Forrás:

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-03/cp200025hu.pdf

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 

Hozzászólások

Véleményem szerint ezen ügy igen "nagy port kavart" Magyarországon, és nem véletlenül. 

Elöljáróban köztudott, hogy A Közép-Európai Egyetem (CEU) nemzetközi posztgraduális felsőoktatási magánintézmény, amelynek központja Budapesten van. Az egyetem alapdiploma utáni mester- és doktori képzéseket nyújt angol nyelven, a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok, a közgazdaságtudomány és a jogtudomány területén.

Nagyon nehéz még csak puszta véleményt is nyilvánítani annak kapcsán, hogy egyáltalán egy a CEU, vagy akár ahhoz hasonló egyetem működésének milyen létjogosultsága lehet Magyarországon, hiszen vitathatatlan, hogy azok a diákok, akiknek lehetősége nyílik ilyen intézményben tanulmányokat folytatni sok szempontból többletjogosultságokhoz, előnyökhöz juthatnak, mint a velük egykorú, más karon tanulmányokat folytató társaik.

Azonban úgy gondolom, hogy az is vitathatatlan, hogy sok szempontból az ország is profitálhatott volna abból, ha egy ilyen kaliberű intézmény működik a határain belül, hiszen olyan diákokat képeznek a mindenkori munkaerőpiacra, akik a határon átnyúló kapcsolattartásban is könnyedén szerepet vállalhattak volna a megszerzett nyelvi és egyéb ismereteiknek köszönhetően.

2017. április 4-én azonban a magyar parlament 123 igen és 38 nem szavazattal elfogadta a Nftv. módosítását. Ez a 28 nemzetközi felsőoktatási intézmény közül a CEU-t érinti a leghátrányosabban.

A parlamenti többség véleménye szerint nem igazságos a magyar egyetemekkel szemben, hogy e külföldi intézmény Magyarországi működése során két diplomát bocsáthat ki (magyar, USA), így versenyelőnyt biztosítva magának a többiekkel szemben.

A főtanácsnoki indítvánnyal azonban a fentieknek tudatában is egyet kell értenem, hiszen az is vitathatatlan, hogy bár ha az egyetem működése is egyenlőtlen helyzetet eredményez a belföldi diákok körében, a működésének gátolása olyan alapvető jogokba ütközik, mint a letelepedés szabadsága, és az oly sokszor emlegetett egyenlő bánásmód elvébe, hiszen a felsőoktatási törvény módosításának elfogadásával a magyar parlament nem tartotta be a GATS keretében egyenlő bánásmód biztosításának kötelezettségét a külföldi és belföldi szolgáltatók között.

Mint tudjuk, a magyar parlament 2017. április 4-én sürgősséggel fogadta el a felsőoktatási
törvény módosítását, amelynek fő célja a külföldi felsőoktatási intézményekre alkalmazandó
engedélyezési rendszer átdolgozása volt.
Bennem megfogalmazódik az a kérdés, miért éppen most, miért ennyire sürgős? Ráadásul
az is erősen kifogásolható, hogy a törvény célzottan egy egyetemet érint hátrányosan
megkülönböztetve, a CEU-t. Miért félünk attól, ha a felsőoktatás színes palettája széleskörű
lehetőséget biztosít hazai és külföldi diákok számára egyaránt?
Azt már tudjuk, hogy ezzel ki járt jól: Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere
azt nyilatkozta, a hozzájuk költöző kurzusokkal tovább gazdagodik az osztrák tudományos
élet, és sok külföldi diák végzi majd ott posztgraduális kutatásait.
Kérdésessé teszi a felsőoktatási törvény módosítását az a tény is, hogy Ausztriában
működhet az egyetem. Akkor az uniós jog szerint Budapesten is szabályosan folytathatná
tevékenységét.
A törvényalkotás során elhangzott a parlamentben, hogy különösen előnyös helyzetben
voltak a CEU hallgatói. Ha ez valóban így volt, akkor nem lett volna-e célravezetőbb az
összes többi magyar egyetemet is felemelni, megteremteni a tudomány művelésének,
alkalmazásának és átadásának minden feltételét?
Azt is el kell mondani, hogy az egyetem nyilvános előadásai, tudományos konferenciái,
kulturális rendezvényei mindenki számára nyitottak, hozzáférhetőek voltak. Mindenképpen
emelte a hazai felsőoktatás színvonalát a jó kapcsolat ápolása az egyetemek között.
Az Európai Bíróság döntésével egyet kell értenem, mert a felsőoktatási törvény
módosításával a külföldi egyetemek számára olyan feltételeket támaszt országunk, amelyek
uniós jogot sértenek azzal, hogy nem biztosítanak egyenlő bánásmódot a külföldi és belföldi
felsőoktatási intézmények számára. A tudományos kutatás, az oktatás és a vállalkozás
szabadságát az EU Alapjogi Chartája is megerősíti.

Tény: a Közép-európai Egyetem (CEU) az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország működési engedélyével és akkreditációjával rendelkező nemzetközi egyetem, melyet a rendszerváltás után Soros György alapított és 2007-ig ő is volt volt az egyetem kuratóriumának elnöke. A mindennapi szóhasználatban az egyetemet Soros Egyetem néven is emlegetik. Hazai vonzerejét az a vitathatatlan előny biztosította, hogy az angol nyelven folytatott képzéseik elvégzésével (melyek az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon is akkreditáltak) nemcsak az európai uniós tagállamok, hanem az USA által is elismert végzettségeket szerezhettek hallgatói.

2017. március 28-án került benyújtásra az a törvényjavaslat (Lex CEU), melynek értelmében csak úgy maradhatott volna Budapesten, ha az USA-ban is campust nyit és államközi megegyezés születik az itteni tevékenységéről. A T/14686. számú törvényjavaslathoz fűzött indoklásban ez szerepel: „az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, arról a származási ország és Magyarország Kormánya is tudomással bír, és mindkét Kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán”.

Mivel a módosítás által támasztott feltételek és határidők ellehetetlenítették a változatlan magyarországi működését, és a kormány nem írta alá a működését garantáló nemzetközi megállapodást (habár a CEU teljesítette a vele szemben támasztott feltételeket), az egyetem székhelyét Bécsbe helyezte át.

2018-ban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a módosítás sérti a letelepedés szabadságát, korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint az egyenlő bánásmód elvét is.

Egyetértek a Bizottság keresetindításával, hiszen a felsőoktatási törvény érintett módosítása hátrányosan megkülönböztető, a módosítással Magyarország nem teljesítette a GATS alapján vállalt kötelezettségeit, továbbá megsértette az Európai Unió Alapjogi Charta rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit és nem biztosítja az egyenlő bánásmód követelményét valamennyi felsőoktatási intézmény számára.

Véleményem szerint Magyarország (azzal, hogy az EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézmények által az oklevelet adó képzési tevékenység folytatását a Magyarország, és az érintett intézmény székhelye szerinti harmadik állam közötti nemzetközi szerződés fennállására vonatkozó feltételhez köti) nem teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit.  Továbbá e követelmény az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is sérti.

Fentiek mellett hosszútávon azonban érdemesnek tartanám megvizsgálni azt, hogy a magyar felsőoktatás és annak minősége mennyit nyert (vagy éppen vesztett) a CEU bezárásával, figyelembe véve azt, hogy a QS rangsora alapján az egyetem nem sokkal a törvényjavaslat benyújtását megelőzően hét képzési területen is bekerült a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé.

A jelen ügyben felmerült vitás helyzet bonyolultságát mutatja, hogy számos eltérő álláspont, vélemény bontakozott ki a CEU magyarországi helyzetét illetően.

Elsőként fontos rögzíteni a probléma felmerülésére okot adó eseményeket, történéseket. Így a CEU, vagy más néven Közép-Európai Egyetem a magyar felsőoktatás egy olyan magánintézménye, amely posztgraduális képzést nyújt különböző tudományterületeken. A kialakult vita forrását az adta, hogy a parlamenti többség szerint a CEU versenyelőnyt biztosít hallgatói számára azzal, hogy két diplomát bocsáthat ki (magyar, USA).

Függetlenül a cikkben is hangsúlyozott álláspontoktól az ügy komoly visszhangot váltott ki a magyarországi egyetemek között is. Az egyes intézmények eltérő álláspontok kialakítása mentén alkották meg véleményüket a CEU mellett, vagy éppen ellene. A Kaposvári Egyetem például egyértelműen a lex CEU mellett foglalt állást. Az egyetem közleménye szerint: „A Kaposvári Egyetem egyetért azzal, hogy az Országgyűlés a felsőoktatási intézmények jogi kereteit meghatározó felsőoktatási törvény által biztosítsa az intézmények szabályszerű működését és tiszta helyzeten alapuló versenyét.” A Kaposvári Egyetem ebből adódóan úgy véli, hogy az intézmények között valódi verseny van, ezért nagyon fontos annak tisztasága.

A CEU mellett állást foglaló egyetemekre is van példa, többek között ilyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem is. Az ELTE szerint a CEU a magyar felsőoktatás egyedi és pótolhatatlan része, melynek megszűnésével a magyar társadalom sokat veszít. Az ELTE közleményében azt is kifejti, hogy a diplomák kiadásával kapcsolatos szabályozás szigorítását körültekintő szakmai diskurzusnak kell megelőznie, valamint felhívja a figyelmet a különböző nemzetközileg meghatározott követelményekre, mint például a tudomány szabadságának biztosítása, az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadsága.

Véleményem szerint a lex CEU mindenképpen diszkriminatív, mivel a Közép-Európai Egyetemet érinti a leghátrányosabban, emiatt helytállónak tartom az ügyben született EUB döntést, valamint a cikkben ismertetett főtanácsnoki indítványt is.

Egy személyeskedő Soros György ellenes politikai hatalomfitogtatás nem kellene, hogy kihasson az oktatásra és a tudományos életre, de a plakátkampányokat és a folytonos Soros ellenes médiakampányokat követően várható volt, hogy mindenre ki fog hatni valamilyen törvényi korlátozás ahogy a 2017 évi LXXVI. törvény Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény

amellyet a magyarhoz nagyon hasonló, 2012-ben elfogadott oroszországi törvény hatására 158, külföldről támogatott szervezetnek minősített civil szervezet közül 30 inkább beszüntette a működését.

Alapítványokkal kapcsolatos törvénymódosítás is Sorosnak szólt és várható volt, hogy átmegy az egész személyeskedésbe.

A felsőoktatási törvényt 2017. április 4-én fogadta el a parlament.

CEU-törvény nemzetközi tiltakozásokat váltott ki egyaránt az egyetemek, akadémiák, továbbá Nobel-díjas tudósok részéről is. 

 

Magyarország megsértette a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, hiszen az egyezményben elfogadta az egyenlő bánásmód elvét, külföldi és szolgáltatásokra vonatkozóan.

Mivel az Európai Unió jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött egyezményt, ezért jogában áll a Bíróságnak vizsgálni, mert az uniós jog részévé vált, így Magyarország fenntartása, hogy miért vizsgálhatja a Bíróság az egyezményt nem helytálló.

 

Továbbá Magyarország rendelkezés sértik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is. Magyarországon működő felsőoktatási intézmények a székhelyük szerinti államban is felsőoktatási képzést nyújtsanak, akkor sem teljesítette a GATS alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, továbbá a letelepedés szabadságából, a szolgáltatások szabad mozgásából.

 Bár Magyarország védekezésében kifogásolta az ítélettel kapcsolatban, hogy megsértették a védelemhez való jogában a rövid határidők miatt, továbbá, hogy a Bizottság elfogult volt a CEU-hoz.

A parlamenti képviselők jelentős részének véleménye szerint azért nem igazságos ez a rendszer, mert CEU Magyarországi működése alatt két diplomát bocsátott ki, mellyel verseny előnyt szerzett a többi magyar egyetemmel szemben. 

A Bíróság azonban minden kifogást elutasított, ez utóbbit azzal, hogy az Európai Bizottság jogköre eldönteni, hogy milyen ügyben indít kötelezettségszegési eljárást.

Mivel szerződések megkötése a kormány feladata, így valósulhatott meg a versenyfeltételeknek a külföldi intézmények hátrányára és a magyar intézmények javára történő módosulása.

 

Véleményem szerint helyes döntést hozott a bíróság, mert nem gátolhatja a kormány az oktatás szabadságát nem szólhat bele ilyen szinten a felsőoktatás életébe.

Hiszen egy sokkal alacsonyabb életszínvonalú országnak csak előnye származik abból, ha ilyen magas színvonalú oktatási intézmény választja székhelyéül hazánkat ezzel színesítve oktatási intézményeink rangsorát.

Oldalak