Az ukrán oktatási törvény margójára

Mi lesz veled kárpátaljai magyar nyelvű oktatás?

Előzmény

A második világháború után Kárpátalját Ukrajnához (Szovjetunióhoz) csatolták, azonban már 1945-től engedélyezték a kárpátaljai magyarok számára a magyar tannyelvű iskolai oktatást (elemi oktatás, majd középiskolai oktatás). A magyar iskolákban a legnagyobb problémát az ukrán nyelv oktatása jelentette. Sokáig nem volt sem tanterv, sem tankönyvek az ukrán tanításához, és nem álltak rendelkezés képzett tanárok.

1973-ban (aláírásgyűjtést követően) engedélyezték a magyar nyelvű felvételizést az Ungvári Állami Egyetemen. A 80-as évek végén növekedésnek indult a kárpátaljai magyar iskolák száma, és 1991-re számuk elérte a 88-at. A Szovjetuniótól függetlenné vált Ukrajna tovább működtette ezt az oktatási rendszert. 1994-ben Beregszászon megalakult a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának nevezett, nem állami felsőoktatási intézmény, amellyel teljessé vált (óvodától a felsőoktatásig) a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás rendszere. Ezt rendszer került most veszélybe az új ukrán oktatási törvénnyel.

Az új ukrán oktatási törvény

Az ukrán parlament 2017 szeptember 5. napján fogadta el az új oktatási törvényt (az elnök még nem szentesítette), amelynek célja a közoktatás korszerűsítése, azáltal, hogy 2018 szeptemberétől számos reformot vezet be. Legfontosabb reformok:

• 11-ről 12 évre emeli a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. Továbbra is 1–4. osztály lesz az elemi iskola, 5–9. az általános iskola, de a mostani 10-11. helyett 10–12. a középiskola. A kilencedik osztály után a diákoknak az úgynevezett akadémiai középiskola és szakiskola közül lehet majd választani. Előbbi egy kvázi előkészítő a felsőoktatásban való részvételhez, utóbbi pedig egy szakosított oktatást fog végezni.
• Az egyetemi képzés struktúrája: három év alap-, két év mesterképzés lesz (jelenleg négy éves az alapképzés).
• 22-ről 9-re csökkenti a tantárgyak számát;
• jelentős autonómiát ad az iskoláknak tanterv stb. illetően;
• béremelést ír elő a pedagógusok számára;
• a regionális tanfelügyelőségeket megszüntetik;
• Az iskoláknak be kell majd számolniuk a költségvetésükről, hogy a szülők lássák, az állam milyen összegeket fordít az adott iskolára, illetve a szülői adományok is nyomon követhetőek lehetnek. Elviekben tehát csökkenne a korrupció.
• A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy önállóan állíthatják majd össze tantervüket, ami különösen a magyar diákok ukrán nyelvre való oktatásában segíthet sokat. Eddig központilag meghatározott, egységes tanterv volt. 
• Az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

Tiltakozások a törvénnyel szemben

1. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökei nyílt levélben kifejtett véleménye szerint e jogszabály Ukrajna Alkotmányába, valamint nemzetközi egyezményekbe ütközik. Nyílt levelükben kifejtették, hogy az anyanyelvi oktatás joga Ukrajna számos nemzeti kisebbségi közössége (a bolgárok, moldávok, románok, magyarok stb.) számára nem csupán a mai Ukrajna hatályos jogszabályaiból fakad, hanem évtizedek óta gyakorolt jogról van szó, amellyel hosszú éveken keresztül más állami formációk keretében is élhetett.
2. Egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés 2017. szeptember 19-én azt az ötpárti határozati javaslatot, amely „a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” szól. Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat.
3. A külügyminisztérium (kormány) álláspontja szerint az ukrán oktatási törvény módosítása az ENSZ kisebbségi szabályait súlyosan sérti, ezért nyíltan azt az utasítást adta az ENSZ különböző szervei mellett szolgáló magyar diplomatáknak, hogy minden Ukrajna számára fontos vagy Ukrajna által kezdeményezett ügyet blokkoljanak. A magyar külügyminiszter visegrádi országból érkezett külügyminiszter kollégáival folytatott konzultáción is részletes tájékoztatást adott az ügyről, és világossá tette, hogy minden Ukrajnának fontos ügyet blokkolni fogunk, amíg ez a kérdés meg nem oldódik.
4. Az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője

A tiltakozások hatására ukrán elnök (Petro Porosenko) válaszként elmondta, senkinek sem tiltják meg a kisebbségi nyelvtanulást, csak annyit szeretnének elérni, hogy minden ukrán állampolgár beszéljen ukránul. Az ukrán parlament által elfogadott, , de az elnök által még nem szentesített törvényt a kritikák hatására Ukrajna az Európa Tanács elé viszi szakértői véleményezésre.

Összefoglalás

A törvény szerint a kisebbségi óvodákban és a kisebbségi elemi iskolákban teljes egészében a kisebbség nyelvén folyna az oktatás, miközben ezeken a helyeken az ukrán nyelvet kvázi idegen nyelvként tanítanák. Az 5. osztálytól kezdve megjelennének az olyan tantárgyak, amiket már ukrán nyelven tanítanának Az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben pedig az ukrán nyelv lenne az oktatás nyelve.

Kárpátalján jelenleg két magyar vagy részben magyar, államilag elismert felsőfokú oklevelet adó tanintézmény van: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar (Beregszászi) Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi kara. Utóbbi bár ukrán állami fenntartású, de magyarországi támogatásokat is kap a kar. 

A Beregszászi Főiskola helyzete azonban más, mivel  a Főiskola alapítója és fenntartója a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, amely a támogatás jelentős részét Magyarországtól kapja. Ebben az esetben kétséges, hogy milyen szabályokat kell megtartani a Főiskolának.

A törvény pozitívuma, hogy nem azonnali hatályú, tehát azok a magyarul tanuló diákok, akik 2018-ig elkezdték bármilyen szinten a tanulmányaikat, pont ugyanúgy fogják azt elvégezni, mintha nem is lenne új törvény.

A törvény számos rendelkezése azonban még értelmezésre vár, mivel olyan törvényről van szó, ami többféleképpen értelmezhető, a törvény alkalmazása vélhetően azon múlik, hogyan állnak majd hozzá az illetékes vezetők.

Értelmezhetetlen például, hogy a jogszabályban külön kimondják, hogy az oktatás hivatalos nyelve az ukrán, ezzel szemben azt is, hogy a nemzeti kisebbségeknek alkotmányos joguk a saját nyelvű oktatás.

Összefoglalót készítette: dr. Lovas Dóra, PhD hallgató

Forrás:

http://index.hu/kulfold/2017/09/11/ukran_nyelvtorveny_karpatalja_oktatas_magyar_nyelv_kisebbseg/

https://vs.hu/kozelet/osszes/ifjusagi-szervezetek-tiltakoznak-az-ukran-oktatasi-torveny-ellen-0916#!s0

http://www.jogiforum.hu/hirek/38141

http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/2556966-ezt-sodorta-veszelybe-az-uj-ukran-oktatasi-torveny-magyar-nyelvu-oktatas-tortenete

https://444.hu/2017/09/19/magyarorszag-az-ensz-hez-fordul-az-ukran-oktatasi-torveny-ugyeben