Az Európai Bizottság 2015. évi jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködésről

Az Európai Bizottság 2015. évi jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének („Oktatás és képzés 2020”) végrehajtásáról és együttműködés új prioritásairól

Meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére; anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit. (EUMSz. 2. cikk (5).bek.) Ezek jórészt nem jogalkotással járó hatáskörök, hanem financiális vagy más ösztönzők [pl. uniós kutatási eredmények terjesztésének és hasznosításának] igénybevételét jelentik. Ebbe a körbe sorolható az oktatás (EUMSz. 165. cikk) és képzés szakpolitikája is.

Ilyen „támogató eszközként” értelmezhető a 2009-ben elfogadott „Oktatás és képzés 2020”, mely oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerét határozza. A keretrendszer fő célja a tagállamok támogatása oktatási és képzési rendszereik továbbfejlesztésében. Ezeknek a rendszereknek a feladata, hogy jobb eszközöket adjanak valamennyi polgár kezébe a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásához, valamint, hogy biztosítsák a fenntartható gazdasági jólétet és a foglalkoztathatóságot. A keretrendszernek az egész életen át tartó tanulás nézőpontját alapul véve figyelembe kell vennie az oktatási és képzési rendszerek teljes skáláját a tanulás minden szintjére és keretére (köztük az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulásra is) kiterjedően.

Az együttműködés 2014/2015-ben ún. „félidős átfogó vizsgálatnak” lett alávetve, melyben elemezve lettek az eredeti célkitűzések megvalósításának jelen állapotai, valamint értékelésre kerültek a tagállamok vonatkozó statisztikai eredményei.

Az Oktatási és Képzési Figyelő által elkészített jelentés komoly – Uniós szintű – hívta fel a figyelmet:

• az EU-ban a 15 évesek 20% teljesít rosszul az olvasás, a matematika és a természettudományok terén
• a felnőttek 20%-a alacsony írástudással rendelkezik
• összefüggést tárt fel az iskolai lemorzsolódás (11,1%) és a körükben későbbiekben jelentkező munkakeresési nehézségek között; látván, hogy náluk a munkanélküliség aránya 40% feletti

(lásd részletesen: http://ec.europa.eu/education/library/publications/monitor15_en.pdf)

A hiányosságok és gyenge eredmények az átfogó program átdolgozására indítja a Bizottságot, aki továbbra is elhivatott amellett, hogy a humántőkébe való befektetés hasznos ráfordítást jelent; a minőségi oktatás és képzés pedig segít előmozdítani a tartós gazdasági növekedést.

Továbbá az oktatás társadalmi koherencia teremtő erejét is érvényre kívánja juttatni, hiszen kiemelt területként kezeli a programban a leghátrányosabb helyzetben lévőket, ahol fokozni kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy mindenki könnyebben férhessen minőségi oktatáshoz.

A feltárt tényekre, a fent nevezett célokra és elvekre tekintettel – továbbá észrevételezve, hogy az eddigi munkafolyamatok is küzdöttek összehangolatlansággal és hiányosságokkal – szolidabban, 13-ról 6-ra csökkentette a területek számát, melyen a program hátralévő időtartamában előmozdítást eszközölne. A tagállamok pedig nemzeti preferenciák alapján kiválaszthatják azokat a területeket és problémákat, amelyek kapcsán részt kívánnak venni a munkában és az együttműködésben:

1. Releváns és magas szintű készségek és kompetenciák, valamint a tanulási eredmények középpontba állítása a foglalkoztathatóság, az innováció és az aktív polgári szerepvállalás érdekében
2. Befogadó oktatás, egyenlőség, megkülönböztetés-mentesség, valamint a polgári kompetenciák javítása
3. Nyitott és innovatív oktatás és képzés, amely teljes mértékben kihasználja a digitális kor vívmányait
4. A pedagógusoknak nyújtott határozott támogatás
5. A készségek és képesítések átláthatósága és elismerése a tanulási és foglalkozási mobilitás megkönnyítése érdekében
6. Fenntartható beruházás, az oktatási és képzési rendszerek teljesítménye és hatékonysága

Magyarország esetében az országspecifikus elemzés kiemeli: a magyar oktatási és a képzési rendszer mindazonáltal továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Egyre növekszik az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, a teljesítmény terén megfigyelhető társadalmi-gazdasági szakadék pedig még mindig az egyik legmagasabb az Európai Unióban.

Az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya az Unión belül a legalacsonyabbak között van: a területre fordított pénzösszeg aránya a 2012-es szinten maradt (2013-ban 4,7% volt), az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadáshoz mérten viszont tovább csökkent (2010-ben 11,2%, 2013-ban 9,5% volt; uniós átlag: 10,3%). Az iskola előtti nevelésre és alapfokú oktatásra fordított közkiadások GDP-hez viszonyított aránya mindössze 0,9% (uniós átlag: 1,6%).

A gazdasági hiányosságok mellett a már hivatkozott lemorzsolódás és a következtében jelentkező problémák is számottevőek a számok tükrében, hiszen: a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–17 évesek aránya a 2012. évi 1,9%-ról 2014-re 3,5%-ra emelkedett.

Problémaként jelentkezett továbbá, hogy a tanárok fizetése a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetésének 60%-át sem éri el. A tanári fizetés átlagosan 42 év szolgálati idő után éri le a legmagasabb értékét (Európai Bizottság, 2014), szemben az OECD átlagával, amely 25 év. Sőt az OECD-országok közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a tanárok fizetése 2008 és 2012 között (OECD, 2014).

A felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele uniós viszonylatban továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb (2014-ben 3,2% volt a 10,7%-os uniós átlaghoz képest), mely ezáltal szintén fejlesztésre szoruló kompetencia.

A fentiekre tekintettel: a 2015. évi európai szemeszter Magyarországnak szóló országspecifikus ajánlásai (az Európai Unió Tanácsa, 2015) között az oktatásra vonatkozó ajánlás is szerepel: ahol a Tanács ajánlja, hogy Magyarország - a programban szereplő területekhez való csatlakozás mellett -  növelje a hátrányos helyzetű csoportok, és különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban, valamint célirányos tanárképzésen keresztül javítsa az ezen csoportok részére nyújtott támogatás színvonalát; erősítse meg az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába való átmenetet elősegítő intézkedéseket, valamint fejlessze az alapvető kompetenciák tanítását.

Bizottsági jelentés: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11554-2015-REV-1/hu/pdf

Országspecifikus (Oktatási és Képzési Figyelő) jelentés: http://ec.europa.eu/education/tools/docs/2015/monitor2015-hungary_hu.pdf

Az összefoglalót készítette: Hutóczki Katalin, joghallgató