Az EUB elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét az uniós költségekből történő kifizetések felfüggesztése kapcsán
Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy „az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus megfelelő jogalappal lett elfogadva, összeegyeztethető az EUSZ. 7. Cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.” Jelen bejegyzés arra fókuszál, hogy mindez milyen relevanciával bír, s mint jelent a gyakorlat számára.
Előzmények
Magyarország mint felperes, megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be az EUB-hoz, a Lengyel Köztársaság mind beavatkozó fél támogatásával, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa, mint alperesek és az őket támogató Belga Királyság, Dán Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Írország, Spanyol Királyság, Francia Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség, Holland Királyság, Finn Köztársaság, Svéd Királyság és az Európai Bizottság beavatkozó felekkel szemben. A keresetben Magyarország az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsemmisítését kérte a Bíróságtól. A rendelet lehetőséget biztosít a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslata alapján védelmi intézkedéseket fogadjon el, így lehetősége van az uniós költségekből történő kifizetések felfüggesztésére vagy az uniós költségvetésből finanszírozott programok jóváhagyásának felfüggesztésére.
Magyarország és Lengyelország a rendelet megsemmisítését az EUSZ-ben és az EUMSZ-ben foglalt megfelelő jogalap hiánya, a 7. cikk szerinti eljárás megkerülése, az uniós hatáskörökön való túlterjeszkedés és a jogbiztonság elvének megsértése okán kérték.
Az ítélet alapjául szolgáló érvekről
A rendelet jogalapját tekintve a Bíróság kimondta, hogy az eljárás megindításához alapos okkal megállapíthatónak kell lennie annak, hogy valamely tagállamban megsértették a jogállamiság elvét, továbbá ezen elv megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata fennáll. A Bíróság kiemelte, hogy a hozható intézkedések az uniós költségvetések végrehajtásával függhetnek össze, valamint a „rendelet az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére irányul.
A Bíróság ítéletében emlékeztet arra, hogy a tagállamok közötti kölcsönös bizalom alapja, hogy az Unió közös értékeit, mint például a jogállamiság és a szolidaritás, minden tagállam tartsa tiszteletben, az Unió pedig képes kell legyen arra, hogy védje ezen értékeket. Továbbá a Bíróság hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés fontos eszköze annak, hogy a tagállamok közötti szolidaritás elvét átültessék a gyakorlatba. „Az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzügyi érdekeket súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése”, tekintettel arra, hogy ezáltal megszűnhet a biztosíték arra, hogy az uniós költségvetésből fedezett kiadások megfelelnek az előírt finanszírozási feltételeknek és teljesítik az így elérni kívánt célokat. A rendelet bevezette a horizontális „feltételességi mechanizmust”, amely megköveteli a jogállamisági elvek tiszteletben tartását az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevétele esetén.
A Bíróság megállapította, hogy a rendeletben bevezetett eljárás nem ütközik a EUSZ 7. cikkébe, mivel a rendelet az uniós költségvetés védelmére irányul, azon esetekben, ahol a tagállamban a jogállamiság elvét megsértették, az uniós költségvetés megfelelő végrehajtását érintően. Minderre tekintettel „az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is különböző”, így megállapítható, hogy a rendelet tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait.
A jogbiztonság kérdésköréhez kapcsolódó EUB álláspont
Magyarország és Lengyelország arra hivatkozott, hogy a rendelet nem határozza meg a „jogállamiság’ fogalmát és elveit. A Bíróság álláspontja szerint a rendeletben szereplő jogállamiság fogalmi elemeit adó elvek, a tagállamok által saját jogrendszerükben elismert és alkalmazott közös értékekből, illetve a „jogállamiság” olyan fogalmából erednek, amelyekben a tagállamok osztoznak és elfogadnak. Ezen indokok menték a Bíróság szerint pontosan meghatározható az egyes elvek lényeges tartalma és az azokból eredő követelmények is. A Bíróság továbbá pontosítja, hogy a rendeletben előírt védelmi intézkedésekhez szükséges, hogy tényleges kapcsolat álljon fenn a jogállamiság elvének megsértése és az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, vagy az Unió pénzügyi érdekeinek érintettsége és annak komoly kockázata között, valamint a jogállamisági elvek megsértésének a tagállami hatóságnak betudható olyan helyzet vagy magatartás kell legyen, amely az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása szempontjából releváns.
A Bíróság megállapította, hogy a rendelet megfelel a jogbiztonság elvéből eredő követelményeknek, tekintettel arra, hogy a Bizottságnak az uniós bíróság felülvizsgálata mellett szigorú eljárási követelményeket kell betartania.
Záró gondolatok
A Bíróság teljes egészében elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott kereseteket. Az ügyet a Bíróság teljes ülése vizsgálta, mivel úgy ítéleték meg, hogy alapvető fontosságú kérdést érintenek, azzal kapcsolatban, hogy a Szerződések milyen lehetőséget adnak az Unió számára, hogy a költségvetését és a pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek a tagállamokban történő megsértésével szemben védje.
Az döntés értelmében az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletnek megfelelően hivatalos eljárások indulhatnak azon tagállamokkal szemben, ahol az uniós támogatásokkal összefüggésben álló jogállamisági problémák fedezhetők fel.
Az összefoglalót készítette: Karácsony Roxána, joghallgató DE ÁJK
Források jegyzéke: