Alkotmánybírósági döntések a gyülekezési jogról és a devizahitelesekről
Július közepén az Alkotmánybíróság három szorosan összekapcsolódó döntést is hozott, melyek a gyülekezési joghoz, és a devizahitelesekhez kapcsolódnak:
- 2016. június 18-án az Alkotmánybíróság határozatában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási határozatát illetően hozott döntést.
- Egy másik ügyben, szintén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasszal kapcsolatban határozott az Alkotmánybíróság.
- Az indítványozók a Kúria deviza-alapú hitelszerződéssel kapcsolatos ítéletének megsemmisítését és alaptörvény-ellenességének megállapítását kérték alkotmányjogi panaszukban.
A következőkben az egyes indítványok és a megszületett döntések kerülnek röviden bemutatásra.
1. Az indítványozó 2015. február 7-én bejelentést tett egy 2015. február 14-én, a Kapisztrán téren tartandó, körülbelül 500 fő résztvevővel tervezett kegyeleti jellegű rendezvényről. Nyilatkozata szerint a rendezvény célja, „hogy szolidaritásunkat fejezzük ki Oroszország és annak vezetője, Vlagyimir Putyin mellett.” A bejelentő utalt arra, hogy a forgalmat nem fogják akadályozni. Bejelentésében leírta, hogy a felszólalók beszédének szövegét a rendezvényt megelőzően jogászokkal, de kérés esetén a BRFK illetékeseivel is egyeztetik, hogy azoknak szövege senkinek az emberi méltóságát ne sérthesse, és a köznyugalmat semmilyen módon ne zavarhassa meg.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a rendezvény megtartását – többek között a gyülekezési törvény 2.§ (3) bekezdésére hivatkozva – megtiltotta. A bíróság utalt a rendőrség azon nyilatkozatára, miszerint a rendezvényen a Magyar Nemzeti Arcvonal eszményével azonosuló személyek vennének részt, és fennáll a lehetősége, hogy olyan magatartást tanúsítanak, mely az áldozatul esettek hozzátartozóit alapjogaikban sértené.
Az indítványozó sérelmezte, hogy a rendőrség nem a gyülekezési törvény 8.§ (1) bekezdésben foglalt tiltó okokra hivatkozva hozta meg határozatát, márpedig ezen bekezdésben foglalt indokokon kívül nem tiltható meg előzetesen egy gyülekezés. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott végzés az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében, továbbá a IX. cikk (1) bekezdésében biztosított alapjogot is sérti.
Az Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy az alkotmányjogi panaszt megfelelő indokolás hiányában visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság a 2016. július 22-i végzésében a Kúria ítéletének megsemmisítésére és alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.
2. Az ügy előzményei a következők voltak. Az indítványozók 2005-ben kötött deviza alapú lakáshitel szerződés érvénytelenségének megállapítására keresetet terjesztettek elő a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. Az indítványozók szerint a szerződés – a már nem hatályos hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján – semmis, mivel nem tartalmazta az árfolyamrést, valamint a törlesztő részletek összegét a teljes futamidőre vonatkozóan. A bíróság ezt azonban nem találta megalapozottnak.
A Fővárosi Törvényszékhez fellebbeztek, mely megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ezt követően a Kúria ítélete kimondta, hogy a felek között létrejött szerződésnek bizonyos rendelkezései érvénytelenek, illetve, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértéssel állapította meg a szerződés teljes érvénytelenségét. A Kúria ítéletével szemben az indítványozók alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérelem csak részben felel meg az alkotmányjogi panasz tartalmi feltételeinek. A Kúria döntésének alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével állították párhuzamba, ugyanakkor nem terjesztettek elő alapjogsérelmüket alátámasztó, alkotmányjogilag megalapozott indokolást. Az indítványozók sérelmezték azt is, hogy a PJE határozat szerintük visszaható hatállyal alkalmazták, de az Alkotmánybíróság szerint a jogegységi határozat szükségszerűen egy múltban keletkezett jogszabály egységes értelmezését hivatott biztosítani.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.
3. A harmadik döntés is a gyülekezési joghoz kapcsolódik, bár nem a deviza hitelesekhez kapcsolódik közvetlenül. Az indítványozó által képviselt szervezet, a Magyar Hajnal Mozgalom Párt, megemlékezést kívánt tartani körülbelül 300 fő részvételével 2014. február 8. napján, Budapesten, melyet 2014. január 7-én jelentett be a rendőrségnek. A rendezvény célja az 1945. február 11-én a budai várból kitörő antibolsevista védelmi erőkről való megemlékezés volt, és tájékoztatás a 2014-es választásokról. A rendezvényt Budapest Rendőr-főkapitánya a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. § (3) bekezdése alapján megtiltotta, és döntését azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a rendezvény mások emberi méltóságát sérti, megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyenlegét.” A határozat kifejtette, hogy különböző nemzetközi jogi dokumentumok, valamint az Alaptörvény és az alkotmánybírósági döntések alapján vannak olyan alapjogok, melyek szembe kerülhetnek a gyülekezési joggal és éppen ezért korlátozhatják is azt.
A bíróság a kifogásolt végzésben elutasította az indítványozó felülvizsgálati kérelmét. A bíróság megállapítása szerint „a rendezvény a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye, amelyen fennállt a veszélye a szélsőjobboldali vagy náci eszmék terjesztésének.” A bíróság hozzátette, hogy szerinte már a rendezvény címe is „alkalmas a köznyugalom megzavarására”, és „a rendezvényen esetlegesen mások méltóságát sértő kijelentések hangozhatnak el, ezáltal pedig sérülhet az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjog”, és mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifogásolta, hogy a közigazgatási hatóság és a bíróság döntésüknek nem a gyülekezési törvény 8.§ (1) bekezdésére – vagyis a rendezvény megtartását tiltó okokra – hivatkoztak, hanem a 2.§ (3) bekezdésére amely „a rendezvény megtartása során irányadó” és amely a rendezvénynek a feloszlatásához állapítja meg feltételeket. Végül arra hivatkozott, hogy ugyan a rendezvény megtartására már nincs lehetősége, de az alaptörvény-ellenesség megállapítása „morális elégtételt” jelentene számára.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rendőrség és a bíróság is tévesen hivatkozott a gyülekezési törvény 2.§ (3) bekezdésére, amikor azt általános tiltó okként értelmezte. A kifejtettek alapján arra a döntésre jutott az Alkotmánybíróság, hogy a bejelentett rendezvény előzetes tiltása a békés gyülekezéshez való jog indokolatlan, szükségtelen korlátozásának minősül. Ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését a Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási határozatára kiterjedő hatállyal megsemmisítette.
Az összefoglalót készítette: Karácsony Tamás, közigazgatás-szervező szakos hallgató
Forrás: http://www.mkab.hu/letoltesek/abk_2016_17_alairt.pdf