Alaptörvény-ellenes a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása
Előzetes normakontroll eljárásban mondta ki az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (2013. évi CXXXIX.) módosításának alaptörvény-ellenességét.
A határozatról
Az I/494/2016 Ab. határozat az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát a köztársasági elnök előterjesztése nyomán látta el. A testület 22 igenlő szavazattal - egy párhuzamos indoklással és két különvéleménnyel – megalapozottnak találta a köztársasági elnök alkotmányossági aggályát, a kérdéses rendelkezések alaptörvény-ellenességét mondta ki.
A törvény szerint az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványokra vonatkozó adatok a 30 évig nem nyilvános kategóriába tartoztak volna. Az államfő meglátása szerint azonban egyrészről, mivel azok közpénzekkel gazdálkodnak, kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni, a rendelkezés összeegyeztethetetlen a jogállamiság eszméjével, másrészről pedig sérelmezte a törvény visszamenőleges hatályát is. Ezen észrevételekkel fordult tehát Áder János az Alkotmánybírósághoz a törvény elfogadását követően.
A normakontroll szempontjai
A vizsgálat során felmerülő első kérdés az volt, hogy MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok feladata, bevételi forrásai, tevékenysége közérdekű adatnak minősülnek-e. Az AB okfejtése miatt, mivel azok szorosan kapcsolódnak a monetáris politikához, és mivel az MNB alkotmányos jogállású szerv, nem lehet ebben a körben a versenyszféra szabályait alkalmazni. A nemzeti vagyon védelmének érdeke megkívánja, hogy ezen adatok a közérdekű adat minősítés alá essenek.
Az AB meglátása szerint mivel ezen társaságok és alapítványok az MNB elsődleges céljával összhangban működnek, a jegybanktól származó bevételeik szükségképpen közpénznek tekintendőek. E vagyontömeggel tehát elszámolással tartozik a nyilvánosság felé az átláthatóság követelménye értelmében. A törvény módosított rendelkezései azonban korlátozzák az ezen adatokhoz való hozzáférést, ellentétesek tehát az információszabadság alapjogával.
Az információszabadság alapvetően nem korlátozhatatlan alapjognak minősül, azonban mint mindig, amikor alapjog-korlátozásról beszélünk, azt a szükségességi-arányossági tesztnek kell alávetnünk. Azonban a törvény nem tér ki az erre vonatkozó indoklásra, így az alapjog-korlátozás nem elfogadható.
A testület kimondta továbbá azt is, hogy a törvény módosítása a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközik, mivel a hatálybalépését megelőzően keletkezett adatokra, és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó hatállyal fogadta el a jogalkotó; ez pedig szintén nem egyeztethető össze a jogállamiság értékeivel.
Nem teljesen egyhangú…
A testületen belül fogalmazódtak meg párhuzamos- és különvélemények is az egyes kérdések kapcsán. Pokol Béla mindkét formával fűzött hozzá a többségi állásponthoz néhány gondolatot. Párhuzamos véleményében kifejtette, hogy a törvény visszamenőleges hatálya a korábbi adatigénylési ügyeket eljárásjogi szempontból sem érinthette volna, különvéleményében pedig azon álláspontjának adott hangot, miszerint az ügyben külön kellett volna kezelni az MNB által alapított gazdasági társaságokat az alapítványoktól, hiszen azok eltérő tevékenységet végeznek eltérő működési formában. Varga Zs. András különvéleményében pedig arra a hiányosságra hívta fel a figyelmet, hogy maga az Alaptörvény nem tartalmaz alapvető eljárási szabályokat a közérdekű adatok megismerésének folyamatára vonatkozóan.
Az előzmények
Az MNB három alapítványa Csabai közérdekű adatigénylésére nem adta ki az általa kiírt pályázatok részleteit. Csabai ezt kifogásolta, a nyilvánosság elvének és a közügyek átláthatóságának sérelme miatt bírósághoz fordult. Az ügy végül a legfelsőbb bírói szintre eljutva zárult csak le.
Az első fok a felperes pernyertességével végződött, az MNB fellebbezett. Másodfokon hasonló döntés született, az indoklás azonban már részben eltért. A bíróság kimondta, hogy az alapítvány hatáskörébe átkerült összeg nem veszíti el a közpénz jelleget, így azután a jogi személy elszámolással tartozik. Ezt a döntést egyik fél sem fogadta el, mindkét oldal felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, ami teljes egészében helyben hagyta a másodfok döntését. Elutasította tehát Csabai arra vonatkozó jogorvoslati kérelmét, hogy a jogi személyek mellett a magánszemélyekre is terjedjen ki a továbbiakban az adatszolgáltatási kötelezettség. A harmadfokon eljáró bíróság álláspontja értelmében a magánszemélyek esetében a személyes adatok védelme élvez elsőbbséget. Az MNB azon törekvése sem kapott alátámasztást, hogy a jogi személyek se tartozzanak ilyen jellegű kötelezettséggel, mivel a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt alkotmányos védelmet élveznek a Kúria meglátása szerint.
A jegybank számára kedvezőtlen jogerős döntést követően szavazta meg a jogalkotó az előzetes normakontroll tárgyává tett törvénymódosítást, amely az MNB alapítványai költségének titkosítását célozta. Nagy felháborodást keltett, hogy az Országgyűlés rohamtempóban döntött a közel 260 milliárd forintnyi összeg titkosan kezeléséről.
Az összefoglalót készítette: Gaál Szilvia, joghallgató
Forrás:
http://index.hu/gazdasag/2016/03/30/mnb_alapitvanyok_kuria_itelet_kozerdeku_adatigenyles/