Adó- és járulékcsökkentés, béremelés. Ki jár jól és kinek fáj(hat)?

Az utóbbi napokban bejelentett változások módja és mértéke mondhatni váratlanul érte a hazai vállalkozásokat. Azt már régóta tudni lehetett, hogy a Kormánynak intézkedéseket kell hoznia az alacsony bérek miatti elvándorlás megállítása, és az ország versenyképességének a javítása érdekében. Ugyanakkor a mostani adóteher-, és járulékcsökkentés valamint béremelés megítélése nézőpont kérdése, mást jelent a vállalkozásoknak és mást a munkavállalóknak. Jelen írás e jelenség hátterébe kíván betekintést adni, ki is jár jól és kinek fájhat?

Elsőként tekintsük át, milyen módosításokat hozott a Kormány a társasági nyereségadó kapcsán. A társasági adó jelenleg két kulcsos, 500 millió Ft-os eredményig az adókulcs mértéke 10 %, majd az ezt meghaladó részt 19 %-os kulcs terheli. A Miniszterelnök által bejelentett változások szerint, jövőre egykulcsos, 9 %-os lesz a társasági adó, mely egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra. Ahogy számos szakértő reflektált a változásokra - várható lesz, hogy a multik úgy alakíthatják majd a beszámolójukat, hogy Magyarországon tudjanak adózni, ami többletbevételt jelent a büdzsének, hiszen hazánk így az EU-ban a legkedvezőbb társasági adó feltételeket nyújtaná, megelőzve Bulgáriát, ahol jelenleg 10 %-os az adókulcs. A központi költségvetés oldaláról nézve pedig a változás azt eredményezi, hogy nagyjából 140-150 Mrd Ft-os bevételkiesés fog jelentkezni jövőre, tehát ennyivel marad több pénz a vállalatoknál. Versenyképességi szempontból vizsgálva azonban ez az adócsökkentés mindenképp pozitív változásnak tudható be. Hiszen jövőre, a külföldi nagyvállalatoknak – melyek jellemzően bőven 500 millió Ft feletti eredményt produkálnak – már nem 19, hanem 9 % társasági adót kell fizetniük, így a külföldi működő tőkeberuházások száma ugrásszerűen megnő(het), mely új munkahelyeket teremthet a lakosság számára.

A következő lényeges kérdés azonban az, hogy valójában mely vállalkozásokat érinti a legkedvezőbb módon. A már említett információk alapján egyértelművé vált, hogy az adócsökkentés nagy kedvezményezettjei a hazai és külföldi multik, nagyvállalatok. Az érem másik oldalán viszont ott vannak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek már közel sem ilyen derűlátóak. Ebbe a körbe azok a vállalkozások tartoznak, amelyek jellemzően nem érik el az 500 millió Ft-os éves eredményt, tehát a változtatások következtében 10-ről 9 %-ra csökken az adóterhük, ami csupán 1 %-ot jelent, szemben a nagyvállalatok 10 %-ával.

Ám ennél sokkal nagyobb gondot jelent számukra, hogy a Kormány elfogadott egy jövő évi 15 %-os minimálbér-emelést, illetve a garantál bérminimum 25 %-os megemelését. Ezt a nagyarányú bérnövekedést nagyrészük képtelen lesz kigazdálkodni, hiszen az 1 %-os adóteher csökkenés nem kompenzálja mindezt, így ezek a cégek előbb-utóbb veszteségesek lesznek és bezárnak, vagy átlépnek a szürke- és feketegazdaságba.

A Kormány által bejelentett további intézkedés a 4 %-os munkaadói járulékcsökkentés. Ez megint csak egy olyan intézkedés mely természetesen kedvezőleg hat a vállalkozások egészére, ugyanakkor ez a tehercsökkenés nem ellensúlyozza a minimálbérből és a garantált bérminimumból fakadó többletterheket, így kis- és középvállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek emiatt. Számokban ez azt jelenti, hogy miközben a minimálbért 111 ezerről 127 ezer Ft-ra, a szakképzetteknek járó garantált bérminimumot pedig 129 ezerről 161 ezer Ft-ra kell emelniük a cégeknek, miközben a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) esetében csupán 5-6 ezer Ft-al lenne kisebb a fizetési kötelezettségük. A járulékcsökkentés mértéke a költségvetés szempontjából sem mindegy, hiszen a SZOCHO egy százalékpontos csökkentése bruttó 90-100 Mrd Ft-al csökkenti a költségvetés bevételeit, így a 4 %-os csökkentés mintegy bruttó 400 Mrd Ft-os járulékkieséssel jár.

Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta, hogy a jelenleg Magyarországon működő közel 500 ezer vállalkozásból nagyjából 1100-1200-at érint a szignifikánsan az adóteher-csökkenés. Hozzátette, hogy ezen nagyvállalatoknál, ahol ilyen nagymértékű nyereség-adóalap képződik, feltehetőleg nincsenek hatékonysági és termelékenységi problémák, így könnyen elviselik a minimálbér-emelést, szemben a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal. Véleménye szerint nem a társasági adót, hanem a munkára rakódó járulékok terhét kellene csökkenteni, illetve kisebb mértékben emelni a béreket.

Látható tehát, hogy a vállalkozói szférát érintő kormányzati intézkedések beleillenek a Kormány eddigi adópolitikájába, és párhuzamba állítható a személyi jövedelemadó egykulcsossá tételével vagy a családi adókedvezmény intézményének megváltozásával egyaránt.

Készítette: Karácsony Tamás, közigazgatás-szervező szakos hallgató

Források:

http://index.hu/gazdasag/2016/11/17/jovore_9_szazalekos_lesz_a_vallalati_ado/

http://www.vg.hu/gazdasag/egy-szamjegyu-lesz-a-tarsasagi-ado-478005#p2

http://hvg.hu/gazdasag/201647__diktalt_keresetek__letszamhiany__megugro_adobevetelek__idozitett_berbomba

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/versenyhatranyba-kerulnek-a-kkv-k-a-jarulekcsokkentes-miatt/

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megvan_ki_lesz_a_jarulekcsokkentes_vesztese_megbukott_a_2017-es_koltsegvetes.624642.html

https://www.youtube.com/watch?v=o1krlaNPzUA&list=PLLbVIN5-thkoeCwtqy98KGoEneF19a_ix&index=19

http://index.hu/gazdasag/2016/11/18/a_munkaadok_nem_fogadjak_el_a_kormany_beremelesi_tervet/