Közérdek

A felsőoktatás költségvetési finanszírozásának új irányai

  • A felsőoktatás költségvetési finanszírozásának új irányai

    A felsőoktatás finanszírozásának számos modellje ismert a nemzetközi gyakorlatban, ha azon az elven indulunk el, hogy az állam vagy a hallgató finanszírozza tanulmányait. Előbbi határozott elválasztás mellett a finanszírozási modellek változatosságát az egyházak, a különféle alapítványok, gazdasági szereplők által nyújtott támogatások, ösztöndíj programok adják. Ezen belül nagy szórást mutat az, hogy az adott állam által nyújtott költségvetési támogatásoknak mekkora a súlya a rendszeren belül. Magyarország esetében a 2010-es években indult egy reformhullám, mely az oktatás egész intézményrendszerét, finanszírozását, módszertanát érintette, az alapfokú oktatásról a felsőoktatásig. Tovább... (Bordás Péter)

A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

  • A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

    Az idő dimenziója mentén a közigazgatásban bekövetkező változások gyakran a hagyományos és az új különbségeként nyernek értelmezést, hangsúlyozva a múlt és a jelen diszkontinuitását, egyben azt is sugallva, hogy kívánatos a továbblépés a „régitől” az „új” irányába. Az elemzés e válfaja során azonban figyelmen kívül marad a folyamatok belső ellentmondása és történelmi meghatározottsága. A tények azt mutatják, hogy a változásnak nincs egyetlen oka: egyes esetekben külső tényezők a meghatározóak, máskor a szervezet belső dinamikája a döntő. A változások mélysége is eltérő: a felszínestől az alapvetőig terjedhet, s szektoronként (egészségügy, oktatás stb.) eltérő sajátosságokat mutathat. Tovább... (Józsa Zoltán)

Alaptörvény módosítási javaslat a hajléktalanság megtiltásának megteremtése érdekében

  • Alaptörvény módosítási javaslat a hajléktalanság megtiltásának megteremtése érdekében

    A statisztikai adatok alapján Magyarországon ma összesen 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, mely szám két évvel ezelőtt 63 660 fő volt. A hajléktalanság "megszüntetéséről" szóló jogi szabályozását a Kormány már több alkalommal megkísérelte véghezvinni. 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él (akár elzárás is). E szabályozást az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenítette. Tovább... (Lovas Dóra)

Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

  • Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

    The show must go on - a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdéseiről szóló tudományos és közéleti viták folytatódnak. Legalábbis 2017 termékeny őszt ígér, figyelemmel a Közigazgatási Perrendtartás és az Általános Közigazgatási Rendtartás 2018. január 1-i hatályba lépésére. Az aktuális kérdésekről hallhatunk rendhagyó szakmai disputát Horváth M. Tamás egyetemi tanárral az Orient Rádió műsorában. A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője.  Itt hallgatható

Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

  • Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

    Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban tette közzé Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok SEGRO és Horváth egyesített ügyekre vonatkozó indítványát. Mindkét ügy a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmével indult, hátterükben pedig a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2013. január 1-gyel hatályba lépett módosítása áll, amelynek értelmében Magyarországon termőföldre szerződéssel haszonélvezeti jog kizárólag közeli hozzátartozók között alapítható. Tovább...

Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

  • Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

    A gazdasági növekedés egyre nagyobb környezeti terhet ró a Föld ökoszisztémájára, ezért egyre fontosabbá válik a környezetpolitikai szabályozás. Az államnak szabályoznia kell a piaci viszonyokat a környezet védelme érdekében, a kérdés azonban a "hogyan"-on van. Jelen tanulmány a környezeti adók szerepével foglalkozik: mennyire hatékony, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az, ha az állam adóztatás útján törekszik a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. Tovább… (Bartha Ildikó – Nagy Zoltán)

Közbiztonság, magánbiztonság... – de kinek a pénzén?

Civil formák a köz védelmében

  • Civil formák a köz védelmében

    A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül – ennek példáit mutatja be Tóth Judit írása is. Tovább...

Közrendészet és magánrendészet – új szövetségben

  • Közrendészet és magánrendészet – új szövetségben

    Ha a közjószágok közé soroljuk a közterületek rendjét és a közbiztonságot, akkor aligha fogadható el, hogy azokból sokakat kirekesszenek, mások pedig élősködő módon finanszíroztassák magántulajdonuk, befektetésük vagy szabadidős tevékenységük védelmét az adófizetőkkel. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek ebben az újfajta szimbiózisban is éreztetik hatásukat, de miként? Tovább... (Tóth Judit)

Búcsú a közérdektől?

  • Búcsú a közérdektől?

    Búcsú a közérdektől – legalábbis abban az értelemben, hogy rétegzettsége, interdiszciplinaritása és eltérő megnyilvánulási formái kizárják az egyetlen és korokon átívelő definiálást. De pont ezért érdemes tudományos vitát indítani mai jelentéséről és változó értelmezéseiről, tartalmáról, funkciójáról. A kezdeményezést Tóth Judit írása teszi meg. Tovább...