Közérdek

A Jövő Nemzedékek Szószólójának elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

  • A Jövő Nemzedékek Szószólójának elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

    2018. november 6-án hozta nyilvánosságra elvi állásfoglalását a Jövő Nemzedékének Szószólója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról. A szószóló (aki az Alapvető Jogok Biztosának egyik helyettese) átfogó vizsgálata során szervezeti, működési és finanszírozási aggályokat állapított meg. Ezek véleménye szerint egyrészt megnehezítik a kormányzati stratégiai tervek megvalósítását, az ENSZ Fenntartható fejlődési célok elérését, másrészt veszélyeztetik a termeszéti erőforrásokhoz való, a jövő nemzedékek érdekét szolgáló gazdálkodásához, az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Döntött az Európai Unió az óraátállítás eltörlésének végső időpontjáról

  • Döntött az Európai Unió az óraátállítás eltörlésének végső időpontjáról

    A nyári időszámítás szabályainak értelmében, az Unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.  Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén. Tovább... (Salya Fruzsina)

A felsőoktatás költségvetési finanszírozásának új irányai

  • A felsőoktatás költségvetési finanszírozásának új irányai

    A felsőoktatás finanszírozásának számos modellje ismert a nemzetközi gyakorlatban, ha azon az elven indulunk el, hogy az állam vagy a hallgató finanszírozza tanulmányait. Előbbi határozott elválasztás mellett a finanszírozási modellek változatosságát az egyházak, a különféle alapítványok, gazdasági szereplők által nyújtott támogatások, ösztöndíj programok adják. Ezen belül nagy szórást mutat az, hogy az adott állam által nyújtott költségvetési támogatásoknak mekkora a súlya a rendszeren belül. Magyarország esetében a 2010-es években indult egy reformhullám, mely az oktatás egész intézményrendszerét, finanszírozását, módszertanát érintette, az alapfokú oktatásról a felsőoktatásig. Tovább... (Bordás Péter)

A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

  • A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

    Az idő dimenziója mentén a közigazgatásban bekövetkező változások gyakran a hagyományos és az új különbségeként nyernek értelmezést, hangsúlyozva a múlt és a jelen diszkontinuitását, egyben azt is sugallva, hogy kívánatos a továbblépés a „régitől” az „új” irányába. Az elemzés e válfaja során azonban figyelmen kívül marad a folyamatok belső ellentmondása és történelmi meghatározottsága. A tények azt mutatják, hogy a változásnak nincs egyetlen oka: egyes esetekben külső tényezők a meghatározóak, máskor a szervezet belső dinamikája a döntő. A változások mélysége is eltérő: a felszínestől az alapvetőig terjedhet, s szektoronként (egészségügy, oktatás stb.) eltérő sajátosságokat mutathat. Tovább... (Józsa Zoltán)

Alaptörvény módosítási javaslat a hajléktalanság megtiltásának megteremtése érdekében

  • Alaptörvény módosítási javaslat a hajléktalanság megtiltásának megteremtése érdekében

    A statisztikai adatok alapján Magyarországon ma összesen 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, mely szám két évvel ezelőtt 63 660 fő volt. A hajléktalanság "megszüntetéséről" szóló jogi szabályozását a Kormány már több alkalommal megkísérelte véghezvinni. 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él (akár elzárás is). E szabályozást az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenítette. Tovább... (Lovas Dóra)

Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

  • Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

    The show must go on - a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdéseiről szóló tudományos és közéleti viták folytatódnak. Legalábbis 2017 termékeny őszt ígér, figyelemmel a Közigazgatási Perrendtartás és az Általános Közigazgatási Rendtartás 2018. január 1-i hatályba lépésére. Az aktuális kérdésekről hallhatunk rendhagyó szakmai disputát Horváth M. Tamás egyetemi tanárral az Orient Rádió műsorában. A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője.  Itt hallgatható

Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

  • Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

    Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban tette közzé Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok SEGRO és Horváth egyesített ügyekre vonatkozó indítványát. Mindkét ügy a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmével indult, hátterükben pedig a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2013. január 1-gyel hatályba lépett módosítása áll, amelynek értelmében Magyarországon termőföldre szerződéssel haszonélvezeti jog kizárólag közeli hozzátartozók között alapítható. Tovább...

Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

  • Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

    A gazdasági növekedés egyre nagyobb környezeti terhet ró a Föld ökoszisztémájára, ezért egyre fontosabbá válik a környezetpolitikai szabályozás. Az államnak szabályoznia kell a piaci viszonyokat a környezet védelme érdekében, a kérdés azonban a "hogyan"-on van. Jelen tanulmány a környezeti adók szerepével foglalkozik: mennyire hatékony, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az, ha az állam adóztatás útján törekszik a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. Tovább… (Bartha Ildikó – Nagy Zoltán)

Közbiztonság, magánbiztonság... – de kinek a pénzén?

Civil formák a köz védelmében

  • Civil formák a köz védelmében

    A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül – ennek példáit mutatja be Tóth Judit írása is. Tovább...

Oldalak