A végleg kivonulni készülő Engie pert indít a Magyar Állam ellen
Tout est bien qui finit bien…? /Minden jó, ha a vége jó…? / – A végleg kivonulni készülő Engie pert indít a Magyar Állam ellen
A francia Engie (korábbi nevén GDF Suez) a Reuters kérdésére megerősítette: választott bírósági eljárást indítottak a Magyar Állammal szemben, amely féllel tárgyalásokat is folytatnak magyarországi gázhálózataik eladását illetően.
Où est la sortie? /Merre van a kijárat? /
Az Engie a francia állam résztulajdonában álló, egyik legrégebbi hazai energiabefektető. A magyar piacról való kihátrálása 2009-ben indult azzal, hogy kiszorították a Pécsi Vízmű Zrt.-ből, a 2014-es évtől kezdve pedig fokozatosan értékesíti magyarországi tevékenységeit. Előbb a Dunamenti Erőműben meglevő többségi részesedésétől és a villamosenergia- kiskereskedelemtől vált meg, majd - az előbbiekhez hasonlóan, szintén a MET Magyarország Zrt. részére - átadta az igencsak nyereséges szabadpiaci gázkereskedelmi portfólióját is, a sort pedig a hatósági áras, veszteséges és mintegy 750 ezer háztartást érintő lakossági gázszolgáltatásnak az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ Zrt. tulajdonába adása zárta.
Ilyen módon az Engie egyedüli magyar vonatkozású tevékenysége immáron az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-n keresztüli, hat megyében folytatott földgázelosztás maradt. A 23 166 kilométer hosszú észak-dunántúli és dél-alföldi gázhálózatokat elődje, a Gaz de France az 1995-ös privatizációs hullámban vásárolta fel és igencsak nyereségesen működtette, azonban az ágazatot ért hazai változások igencsak érzékenyen érintették a bevételeit.
Mindezekre tekintettel nem meglepő, hogy a francia csoport jelenleg folyamatban lévő, Égáz-Dégázt érintő tranzakciójával pontot kíván tenni a Magyarországról való kivonulásának történetére. Az adásvételi tárgyalások mindeddig titokban zajlottak és jelenleg még nem állnak rendelkezésre alapos információk sem a vételárat, sem a vevői oldalt illetően: a Népszabadság értesülései szerint az összeg a 40 milliárdtól a 120 milliárd forintig terjedhet, vevőként pedig a már ismerős FŐGÁZ Zrt. illetve a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. lehetnek az esélyesek. Ugyanezen forrás számol be arról is, miszerint a francia fél mindeddig csak fenyegetett a perrel, most viszont a jelek szerint tárgyalási pozícióját az eljárás tényleges megindításával igyekszik erősíteni.
C’est la goutte d’eau qui fait déborder le vase /Az utolsó csepp a pohárban/
Ahogyan az az Engie-tól kapott válaszból kiderül, a francia álláspont szerint a magyar kormány az utóbbi évek magas adóinak kirovásával, valamint a gázelosztást veszteségessé tevő intézkedések meghozatalával rendkívül nehéz helyzetbe hozta az energiaszektor külföldi szereplőit és egyben megsértette az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit is.
A Charta - amely az ágazati beruházásvédelmi megállapodások egyedüli, ám roppant jelentős példája - jelenleg az egyetlen jogilag kötelező erejű multilaterális energetikai megállapodás, fórumát adva az energiatermelő és -fogyasztó államok közötti együttműködésnek, valamint az esetleges jogviták rendezésének. Ez utóbbi esetekre szigorú vitarendezési eljárásokat irányoz elő, amelyek keretében - egyéb opciók mellett és bizonyos feltételek fennállása esetén - lehetővé teszi, hogy a befektetők a Charta megsértéséből eredő igényüket a fogadó állam ellen a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID), mint a beruházási viták eldöntésére létrehozott, speciális nemzetközi választottbíróság előtt közvetlenül érvényesítsék és jogilag kötelező erővel bíró megoldást kapjanak.
Ezt az utat választotta esetünkben az Engie is, amikor a gázszektorban érvényesülő befektetővédelmi elvek megsértésére hivatkozva bejelentette a Népszabadság információi szerint megközelítőleg kétszázmilliárd forintos kártérítési igényét a Magyar Állammal szemben. A francia győzelem azonban korántsem borítékolható…
Rien de nouveau sous le soleil /Nincs új a nap alatt/
A közelmúltban ugyanis két, az Engie-hoz nagyon hasonló ügyben is Magyarország számára hozott kedvező döntést az ICSID. Az egyik esetben az AES Tisza Erőmű Kft. és brit tulajdonosa, az AES Summit Generation Ltd. 2007-ben indított pert a Magyar Állam ellen, álláspontjuk szerint ugyanis Magyarország az erőművi hatósági árszabályozás 2006-os bevezetésével megsértette a Charta rendelkezéseit, azaz olyan hatósági árakat írt elő, amelyek jóval alacsonyabbak voltak az erőművek magánosítása idején kötött megállapodásokban meghatározottaknál, ezáltal pedig beruházásaik sérelmet szenvedtek. A választottbíróság 2010-es ítéletében úgy foglalt állást, hogy bár a hatósági ár önkényes visszavezetése valóban sérelmes és alkalmas is volt a károkozásra, nem érte el azt a szintet, ami túllépné a megengedhető szabályozói autonómia és magatartások határát. A kapcsolódó magyar intézkedések tehát nem ütköztek a Charta rendelkezéseivel, ennélfogva a bíróság felperesek minden igényét – köztük a több, mint 30 millió USD értékű kárigényt is – alaptalannak találta és elutasította. Ezután - az ICSID sajátos szabályozása által biztosított lehetőségként - egy érvénytelenítési eljárás következett, az ilyen módon eljáró bizottság pedig megerősítette a bíróság fenti ítéletét, valamint a magyar indítványnak megfelelően, az ilyen ügyekben kivételesnek tekinthető módon a magyar ügyvédi költségek megtérítésére is kötelezte az AES-t.
A másik esetben a Dunamenti Erőmű Zrt. - még akkori - többségi tulajdonosaként az Engie elődjének, a GDF Suez anyavállalatnak a vállalatcsoportjához tartozó Electrabel SA indított eljárást Magyarország ellen 2007-ben. A vizsgálat alapvetően a MVM Zrt. és a kilencvenes évek közepén, az energiaszektor privatizációja során érkező külföldi cégek birtokába kerülő magyar erőművek úgynevezett hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásait (a továbbiakban: HTM) érintő állami intézkedésekre irányult, mivel azokat utóbb a MVM Zrt. felmondta, tekintettel arra, hogy, mint tiltott állami támogatások, az uniós joggal ellentétesnek minősültek.
A felperes állítása szerint a magyar fél azzal, hogy az átállási költségek teljes kompenzálása nélkül megszüntette a HTM‑eket, megsértette a Charta befektetésekkel kapcsolatos tisztességes és méltányos bánásmódra vonatkozó garanciáit, valamint ezzel egyben veszélyeztette beruházásaik megtérülését is. Az Electrabel az állítólagos jogsértésekért százmilliárd forintos nagyságrendű kártérítési igényt terjesztett elő. A választottbíróság 2012-es ítéletében jelentős részben elutasította a keresetet, döntése értelmében Magyarország nem sértette meg a Charta rendelkezéseit, azonban az eljárásnak a követelés összegével foglalkozó szakaszára halasztotta a döntést abban a kérdésben, hogy az erőműveknek járó átállási költségkompenzációs rendszer ellentétes lehet-e a Charta rendelkezéseivel (mivel annak végleges összegét csak 2015. december 31-ét követően lehet kiszámítani).
Kapcsolódó érdekességek
Kiemelést érdemel, hogy ez utóbbi döntéstől eltérést mutat az Électricité de France (EDF), a Budapesti Erőmű részvényese által a HTM-ek megszüntetésével kapcsolatban, 2009-ben indított választott bírósági eljárásban eljáró fórum megközelítése, amely Magyarországot 2014-ben meghozott ítéletében arra kötelezte, hogy fizessen meg 107 millió eurót az EDF részére.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy ezen kívül a Budapesti Erőmű mellett a Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű Zrt. még 2008-ban és 2009-ben kereseteket nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához is az Európai Bizottság ellen, hangsúlyozva, hogy jogtalan volt az a döntésük, amellyel Magyarországot a HTM-ek megszüntetésére kötelezték. Ebben az ügyben azonban a Bíróság a Bizottságnak adott igazat. Mellesleg a Bizottság részt vett a választott bíróság előtt zajló perben is, végig azt az álláspontot képviselve, hogy a bíróságnak nem szabadna ítéletet hoznia az ügyben, mivel azt az Európai Unió Bírósága már megtárgyalta. (A HTM-ek uniós jogrenddel való összeegyeztethetőségének témájában lásd a következő összefoglalót: http://www.kozjavak.hu/hu/villamosenergia-szektor-tiltott-allami-tamogatas-ugyeben-dontott-az-europai-unio-birosaga )
Fontos, hogy az Engie által indított eljárást megkülönböztessük a Magyarország ellen - alapvetően hasonló okok miatt - a hazai energiaszabályozás több elemének az uniós szabályokkal való összeférhetetlensége miatt zajló uniós kötelezettségszegési eljárástól. Ennek előzményeként Brüsszel 2013 augusztusában egyeztetést kezdett a magyar hatóságokkal több szabályozási kérdésben, azonban ezek eredménytelensége miatt a Bizottság 2015. márciusi közleményében már a keresetindításról számolt be, októberben pedig a Magyarország részére kiadott, kiegészítő indokolással ellátott vélemény lépett a helyébe annak a határozatnak, amelynek értelmében az Európai Bizottság korábban úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben.
A Bizottság figyelmét felkeltő témák egyébként egytől-egyig olyan szabályozási kérdések, amelyek kapcsán a 2011 márciusában hatályba lépett harmadik energiapiaci liberalizációs csomag rendelkezései az irányadók. A BruxInfo értesülései szerint a Bizottság többek között kifogásolja a hálózati tarifarendszert, amely meglátása szerint az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben, továbbá véleménye szerint a magyar szabályok túlságosan leszűkítő módon határozzák meg azokat a költségeket, amelyeket a hálózatot tulajdonló cégek átháríthatnak a használókra.
Mindezen tényezők tudatában már bátrabban tehetünk fogadásokat a francia-magyar mérkőzés lehetséges kimenetelére, azonban egy dolog biztos: ez a meccs még számos érdekes fordulatot tartogat számunkra, mindenképpen megéri tehát végigkísérnünk.
Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató
Felhasznált források:
http://fr.reuters.com/article/frEuroRpt/idFRL5N17I1Q7
http://index.hu/gazdasag/2014/11/17/kivonul_az_aramkereskedesbol_a_gdf_suez/
https://hugas.met.com/hu/sajtokozlemenyek/hu/kozos-sajtokozlemeny-gdf-suez-met/50
https://www.fogaz.hu/A-FOGAZ/Rolunk/Sajtokozlemenyek/aktualis/09-04?download
http://www.egaz-degaz-foldgazeloszto.hu/tarsasagunkrol/egaz-degaz-foldgazeloszto-zrt.html
http://nol.hu/gazdasag/szazmilliardos-per-a-magyar-allam-ellen-1611259
https://icsid.worldbank.org/apps/ICSIDWEB/cases/Pages/casedetail.aspx?caseno=ARB/16/14&tab=PRO
http://globalarbitrationreview.com/news/article/35259/hungary-faces-new-energy-charter-treaty-claim/
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV%3Al27028
http://nol.hu/gazdasag/bukta_a_magyarorszag_elleni_pert_az_aes-821171
https://icsid.worldbank.org/apps/ICSIDWEB/cases/Pages/casedetail.aspx?CaseNo=ARB/07/22
https://icsid.worldbank.org/apps/ICSIDWEB/cases/Pages/casedetail.aspx?CaseNo=ARB/07/19
http://globalarbitrationreview.com/news/article/33251/edf-wins-claim-against-hungary/
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4668_hu.htm
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20150224-brusszel-belekotott-a-magyar-energiaszabalyozasba.html
http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5826_hu.htm