Telefonos applikáció oldhatja meg az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás problémáját?

  • 2021/12/27
  • Kutatócsoport2

A tanulmány az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által szerkesztett KÖZJAVAK folyóiratban jelent meg. Idézési javaslat:
Bereczki Roxána: Telefonos applikáció oldhatja meg az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás problémáját? KÖZJAVAK, VIII. évfolyam, 2022. 1. szám, 23-27. o. (DOI 10.21867/KjK/2022.1.5.)

 

Bevezető

Egészségünk megőrzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék bevitele, ezért az Európai Unió arra törekszik, hogy élelmiszerrendszerén keresztül friss és egészséges élelmiszereket juttasson el állampolgárai otthonába. Az élelmiszer egy termelési-kereskedelmi láncon keresztül jut el először a termelőtől a feldolgozóhoz, a feldolgozótól a vállalkozáshoz, majd végül a fogyasztó asztalára, a szélesedő kínálat termékei pedig egyre olcsóbbak és könnyebben hozzáférhetőek. Mindez azonban két olyan problémát idéz elő, amelyek az egész világon megfigyelhetőek: ezek az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás növekedése. A két fogalom akként határolható el egymástól, hogy míg az élelmiszer-veszteség a termelés és feldolgozás során keletkezik, addig az élelmiszer-pazarlás az élelmiszernek a fogyasztó asztalára kerülését követően figyelhető meg.

Európai Uniós elköteleződés az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének kimutatásai szerint, a világon előállított élelmiszerek egyharmada már azelőtt hulladékká válik, hogy eljutna a fogyasztókhoz, amely veszteségért többségében kártevők, betegségek, időjárási viszonyok vagy a betakarítás során keletkező hibák felelnek. Valójában, a termelési lánc minden egyes szereplőjénél keletkezik kár; a termelőknél és a feldolgozóknál a legkevesebb, a háztartásokban pedig a legtöbb – ez utóbbi a megromlott és megmaradt, nemkívánatos ételekre vezethető vissza.

Az ilyen nagymértékű élelmiszer-veszteség súlyos környezeti problémákat vet fel, hiszen közel másfél millió hektár földterületen olyan élelmiszereket termelnek, amelyek később hulladékká válnak, s így az öntözéshez felhasznált víz is kárba vész. Az élelmiszernek a hulladéktelepen történő landolása során keletkező üvegházhatású gázok szintén negatív hatást fejtenek ki, a globális felmelegedést gyorsítják. Természetesen, a gazdaság számára sem kedvező e jelenség, ugyanis csak az Unióban keletkező 88 millió tonna hulladék 150 milliárd EUR értékű pénzkiesést eredményez. A kárba veszett élelmiszert valamilyen módon pótolni is kell, amely további kiadásokra, végső soron élelmiszer-importra kényszerítheti az államokat. Mindeközben, a világ másik oldalán éhezéssel, alultápláltsággal és vízhiánnyal küzdenek az emberek, ami fontos szociális kérdéseket vet fel.

E kedvezőtlen hatásokat felismerve, 2015 szeptemberében az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak az ENSZ 12.3. számú fenntartható fejlesztési céljának teljesítésére, vagyis arra, hogy 2030-ig a felére csökkentik az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét. E cél megvalósítása összehangolt szakpolitikát kíván, amely a hulladékgazdálkodás és élelmiszer-biztonság mellett a gazdasági, környezetvédelmi, szociális és innovatív igényekre egyaránt érzékeny, továbbá konkrét, globális, regionális és helyi szintű intézkedéseket feltételez. Ennek megfelelően, a Tanács 2016-ban felszólította a tagállamokat, hogy az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjét az élelmiszer-veszteség csökkentésére és az élelmiszer-pazarlás megelőzésére ösztönözzék.

Termelői szinten, elsősorban az élelmiszer újrahasznosítása jelent megoldást, hiszen azok a termések, amelyek kizárólag „kozmetikai” okokból (megütődnek, megbarnulnak) nem kerülnek felvásárlásra, takarmányként, komposztként vagy másik étel alapanyagaként remekül felhasználhatók. Emellett látványos eredményt érhetünk el olyan technológiai eszközök alkalmazásával, amelyek műholdas adatgyűjtés segítségével képesek előrejelzéseket készíteni a talajról, az egészségügyi veszélyekről és a terméshozamról, s ha ezeket az előrejelzéseket a piaci kereslet függvényében vizsgáljuk, az ültetés, betakarítás ütemezése tervezhetőbbé válik, az élelmiszer hasznosítása pedig maximalizálható. A feldolgozók és a vállalkozások az intelligens csomagolás bevezetésével képesek visszaszorítani a hulladéktermelést, amelyek érzékelik a romlandó ételekre ható hőmérsékletet, a fogyaszthatósági idő meghosszabbítása végett ugyanis kulcsfontosságú, hogy a termelési láncba belépő élelmiszereket megfelelő hőmérsékleten tartsák. Tovább csökkenthető a szerves hulladék termelése azáltal, hogy a bevásárlóközpontok különböző méretű kiszereléseket ajánlanak a vásárlóik számára, s így mindenki a saját fogyasztásához mérten tudja leemelni a polcról a megfelelő kiszerelést. Jóllehet, a kisebb csomagolások általában drágábbak, ezért javasolt a kisebb kiszerelések árát a mennyiségükhöz igazítani, hogy a fogyasztónak a költségek tekintetében is megérje azt választani. Végül, fogyasztói szinten a tudatos vásárlás és az élelmiszer változatos felhasználása hozhat előrelépést.

A koronavírus-járvány terjedése további intézkedéseket tett szükségessé, miután a bezárásra kényszerült éttermekben, illetve a lemondott megrendelések miatt a feldolgozóknál és a termelőknél a korábbinál is több élelmiszer veszett kárba. Ezzel párhuzamosan, lényegesen megnőtt az élelmiszerek iránti kereslet, amelynek az az oka, hogy az elbocsátások, üzletek, iskolák bezárása, és az egyéb korlátozások következtében az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, ráadásul a tartalékfelhalmozás is megfigyelhető volt, amely az élelmiszer mindenki számára való hozzáférhetőségét korlátozta. Erre reagálva, a mezőgazdasági és halászati miniszterek 2020. november 16-i videokonferenciáján az EU Tanácsának elnöksége megerősítette az élelmiszer-hulladék redukálását előirányzó intézkedések fontosságát, a tagállamokat pedig olyan nemzeti stratégiák megalkotására ösztönözte, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek az élelmiszer-adományozásra.

Az élelmiszer-adományozás és annak új platformjai – az applikációk kora

Az élelmiszer-adományozás gondolata mögött a “sharing-economy” gazdasági modell ismerhető fel, amely egy megosztáson alapuló gazdaságot jelent. Lehetővé teszi a kihasználatlan erőforrások másokkal való megosztását, amelyre az olyan válságos időszakokban, mint amilyet a járványhelyzet is hozott, felettébb magas az igény. E közösségi gazdaság mögött gyakran húzódnak meg környezetvédelmi motivációk, és nagymértékben épít a társadalmi kapcsolatokra is – nem meglepő tehát, hogy elterjedéséhez az internet és a mobiltechnológia jelenti a legnagyobb segítséget, azáltal, hogy olcsó, gyors, s többségében ingyenes kommunikációt biztosítanak a felek között.

Az utóbbi években jelentek meg például olyan telefonos applikációk, amelyek az ételek adományozásához nyújtanak platformot. 2016-ban látott napvilágot a Too Good to Go elnevezésű alkalmazás, amely pékségeket, kávézókat és éttermeket kapcsol össze a fogyasztókkal. A fogyasztók ingyenesen böngészhetnek a helyi vállalkozások között és kedvezményes áron rendelhetnek tőlük olyan ételeket, amelyek a nap végére kimaradtak. Ehhez képest, az Olio nevű applikáción keresztül a helyi boltokból megmentett, közeli lejáratú élelmiszerek is gazdára találhatnak. A NoWaste alkalmazás pedig a háztartásokban keletkező élelmiszerfelesleggel veszi fel a harcot: azok a magánszemélyek, akik szeretnék a fel nem használt élelmiszereiket továbbadományozni, egyszerűen találhatnak vevőre a telefonos applikáción keresztül. A NoWaste további szolgáltatásai a vásárlások és a lejárati dátumok nyomon követését is lehetővé teszik, ezzel hozzájárulnak a tudatos fogyasztók neveléséhez.

Az élelmiszer-hulladék- és pazarlás elleni küzdelem tekintetében, e telefonos applikációk hatalmas potenciált rejtenek magukban. A ma már világszintű Too Good to Go például naponta százezer olyan ételt ment meg, amelyek egyébként a szemetesben landolnának, a felhasználók növelésével pedig ez a szám tovább emelkedhet.

Az online ételrendelés napjainkban igencsak felkapott, ehhez képest, az élelmiszer-adományozással foglalkozó alkalmazások azért lehetnek előnyösebbek, mert egy win-win helyzetet teremtenek a felek számára: a megrendelő fogyasztó az eredeti ár töredékéért jut hozzá olyan termékekhez, amelyek minősége és frissessége továbbra is garantált, a vállalkozásoknál pedig kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik, valamint növekszik a megrendelők száma és a bevétel is, hiszen általános jelenség, hogy aminek csökken az ára, arra megnő a kereslet.

Az alkalmazások népszerűsítésében a jogalkotók és a döntéshozók fontos szerepet játszhatnak, olyan intézkedések és döntések meghozatalával, amelyek e megoldás széleskörű megismertetését és elfogadását gerjesztik. Az adományozási programban részt vevők számára nyújtható adókedvezmények, adójóváírások például pozitív ösztönzőként, míg a szerves hulladék lerakásának tilalma vagy a hulladéklerakási díj emelése negatív ösztönzőként hatnak. Megjegyzendő, hogy ahogyan a sharing economy-nál is fontos elem a bizalom, úgy az élelmiszer-adományozásnál is felmerülhetnek olyan kétségek a fogyasztói oldalon, amelyek a kimaradt étel minőségét és egészségét érintik. Ezt olyan jogszabályok megalkotásával lehet kiküszöbölni, amelyek az adományozásra szánt élelmiszerek minőségére, tárolására, csomagolására és szállítására tartalmaznak elvárásokat, és rendszeres ellenőrzéseket írnak elő.

Noha a jogalkotók közvetlenül nem termelnek élelmiszer-hulladékot, mégis fontos szerepet játszanak azok csökkentésében, hiszen minél többen használják ezeket az alkalmazásokat, annál több élelmiszert mentenek meg, és ez végső soron hozzájárul az élelmiszer-veszteség által generált pénzkiesés redukálásához.

Az applikációk a többi alternatív megoldáshoz képest is az élen járnak, a különböző innovatív, mezőgazdasági és csomagolási technikák ugyanis magas költségekkel járnak, korlátozottan hozzáférhetők, széleskörű elterjedésük ezért még várat magára, ellenben a Too Good To Go applikáció jelenleg már harmincmilliós felhasználói körrel büszkélkedhet. Amennyiben tehát szeretnénk egyénileg hozzájárulni az uniós tagállamok által kitűzött célhoz, első lépésként töltsük le az alkalmazások egyikét és változtassunk vásárlási, fogyasztói szokásainkon.

 

Készítette: Bereczki Roxána, joghallgató, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar

*A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program című pályázat tette lehetővé.

 

Felhasznált források:

Kategória: 
Alapjogok
Kormányzás
Környezetvédelem
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: 

Hozzászólások

Abuczki Laura

sze, 2022/04/27 - 13:05

Az üzletek fontossági listáján hátrébb kell kerülnie annak, hogy csak a tökéletes, hibától mentes termékek kerüljenek a polcaikra, hiszen attól, hogy egy élelmiszer csomagolása minimálisan megütődik, megrongálódik, illetve egy gyümölcsön kis barnulás látszik, ettől függetlenül az még teljes mértékben felhasználható. Örömmel vettem észre az utóbbi időben, hogy Magyarországon is egyre elterjedtebb a „zerowaste” vagy műanyagmentes életmód, így biztosan lennének olyan tudatos vásárlók, akik megvásárolnák ezeket a minimálisan sérült termékeket, így nem maradnának ezek a boltokra. Továbbá – bár távol áll tőlem, hogy bárkit is vegetáriánus, illetve vegán életmódra buzdítsak, hiszen én sem ezek alapján étkezem – úgy gondolom, hogy nem feltétlenül szükséges minden nap húst fogyasztanunk, mert amellett, hogy az emberek többsége kizárólag bolti húst tud fogyasztani (ami messze nem olyan egészséges, mint a „tanyasi” állatok húsa), még a környezetszennyezés növelésében is szerepet játszik. Egy 9 évvel ezelőtt készült felmérésből derült ki számomra, hogy Amerikában a marhahúsfogyasztás a világon a legmagasabb, ugyanis átlagosan egy amerikai egy héten háromszor eszik hamburgert. Azonban azt is megállapították, hogy ha az összes amerikai csak egy héten egyszer nem enne húst vagy sajtot, annak olyan hatásai lennének a klímaváltozásra, mintha 7.6 millió autóval kevesebb lenne az utakon egy éven keresztül (YouTube: The Hidden Costs of Hamburgers). Tehát úgy gondolom, hogy időnként szükséges és hasznos lehet egy-egy húsmentes napot beiktatnunk az életmódunkba, ezzel csökkentve nem csak az élelmiszer-hulladék mennyiségét, de a klímaváltozás visszaszorításához is hozzá tudunk járulni. Valamint az sem elhanyagolható, hogy az egészségünknek is jót teszünk vele. A telefonos applikációkat remek ötletnek tartom, ha már egyébként is rengeteg időt töltünk a képernyő előtt, ezzel akár tehetünk is azért, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön kidobásra. Illetve, ha már a képernyő előtt töltött időnél tartunk, szerencsére több közösségi média oldalon is jelen vannak már olyan tartalomkészítők, akik segíthetnek nekünk abban, miként használjuk fel minél hatékonyabban a megvásárolt élelmiszereket, illetve azoknak a kidobásra szánt részét. Így tudtam meg például, hogy milyen különféle növényekből, virágokból lehet teát, szörpöt vagy akár lekvárt készíteni, valamint azt is, hogy például a zöldségek lehámozott héjából remek alaplevet lehet főzni, amit aztán igen sokféle ételhez lehet hasznosítani. A magam részéről én hiszek a „sok kicsi sokra megy” elvében, vásárlás során már nem használok műanyag zacskót a zöldségekhez vagy gyümölcsökhöz, vagy vászontáskát használok, ami szintén egy jó alternatíva lehet. Illetve igyekszem csak annyit vásárolni, amit biztosan tudok, hogy el is fog fogyni. Szerintem ez az egyik gyenge pont a vásárlási szokások terén, különösen most a járványhelyzet, illetve a rendkívül magas infláció miatt az emberek tartalékokat próbálnak felhalmozi, még olyan termékekből is, amelyek nem minősülnek tartós élelmiszernek, így ha azok megromlanak akkor tovább növekedik az élelmiszer pazarlás. Megoldásként azt látom, hogy az emberek gondolkodásán, hozzáállásán kellene elsősorban változtatni, hogy megvegyük azt a gyümölcsöt is ami egy kicsit „megnyomódott”, ne érezzük kellemetlennek, hogy nap végén egy pékségből olcsóbban tudjuk elhozni az a pékárut, amit egyébként is kidobtak volna, illetve ne akarjunk minden egyes terméket nejlonzacskóba tenni, hiszen otthon úgyis megmossuk, a zacskó pedig a kukában landol, nem használjuk fel újra.

Oldalak