Rezsicsökkentés hullámhosszán 2013 és 2022 között

1. Bevezetés

Érdekes és sajátos összefüggések figyelhetőek meg a gáz piaci árának alakulása és a magyar hatósági árak változása között. A kormány először 2013-tól vezetett be „sapkát” a gáz és villamosenergia egyetemes árára, a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett visszaesés és az energia megnövekedett ára miatt. [1] E piaci kudarcok miatti fellépést elsősorban társadalompolitikai megfontolásokkal indokolták, de ahogy utóbb látszik hátterében inkább vagyonszerzési - és felosztási üzletpolitika állt, azaz kormányzati rendelkezési körbe tartozó tulajdon-és tulajdonosváltás.[2] Ezt igazolja az Európai Bizottság azon megállapítása is, hogy a hatósági árak és az energiaszegénység kiterjedése között nem található egyértelmű kapcsolat, mivel például a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt hozzá sem tud férni a támogatáshoz.[3]  Az alacsony árakra vonatkozó intézkedések nem ösztönözték a lakosságot megtakarításra - ugyanannyi pénzből többet fogyaszthattak -, valamint energiahatékony beruházásokra, amelynek negatív – gazdasági, társadalmi és környezeti - következményeit érzékelhetjük a 2020. évet követő válságok során. [4]
   Az Európai Unióban más országok szintén alkalmaznak hatósági árat az energia kiskereskedelmi szektorában, azonban nem egyedülálló, hanem más intézkedésekkel kombinált megoldásként (pl.: adócsökkentés, cégek támogatása, rászorulók támogatása, kiskereskedelmi és/vagy nagykereskedelmi árszabályozás).
    A magyar szabályok csupán 2022-ben szigorodtak, amelynek oka, hogy a világpiaci és a hazai hatósági ár közötti különbözet 2021 júliusa (főként 2022. február vége) óta olyan növekedésnek indult, hogy a rezsicsökkentés hosszútávon fenntarthatatlanná vált, mivel a lakossági földgáz és villamosenergia árak változatlanul hagyása több százmilliárdos költségvetési kiadással fenyegettek.[5] Ennek ellenére a magyar szabályok szigorításához csupán nyáron folyamodtak, amely oka lehet, hogy 2013 óta a kormányzati kommunikáció egyik fő pillére a rezsicsökkentés melletti tartós és hosszútávú elköteleződés volt. Érdekes fordulat azonban, hogy 2022 októbere óta a gáz világpiaci árában ismét folyamatos csökkenés figyelhető meg, hazánkban mégsem láthatnak a fogyasztók változást energiaszámláikon.

2. Veszélyben a rezsicsökkentés?

A rezsicsökkentésnek elnevezett magyar energiaársapka először 2021 második felében került veszélybe  a Covid-19 járvány okozta ellátási hiánynak köszönhetően, amelyet a 2022 február végétől kezdődő, majd eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus tovább fokozott. Ehhez képest hazánkban 2022 augusztusáig az áram-és gázárak változatlanok voltak, ami nem jelenti azt, hogy Magyarország függetlenedni tudott volna a világpiaci folyamatok hatásaitól.

1. ábra: Holland tőzsdei (TTF) és magyar hatósági gázár (euró/megawattóra), 2014. január – 2020. július

Forrás: Horváth-Bartha-Lovas [6]

Az 1. ábrán jól látható, hogy a gazdasági világválság következtében kialakuló recesszió társadalompolitikai kezelése okán az energiára bevezetett kiskereskedelmi hatósági ár 2021 második felééig szinte végig a piaci ár felett maradt, ezzel nyereséget jelentve az energiatermelő vállalatoknak és az államnak. Erre hívja fel a figyelmet Horváth-Bartha-Lovas „Mikor kakukktojás? Állami vállalattulajdon üzleti környezetben” című tanulmánya is, amelyben megjegyzik, hogy a MOL árbevételének növekedése is párhuzamba állítható az energiaárak emelkedésével és a Mátrai Erőmű árbevételének növekedése valószínűleg csupán azért maradt el, mert annak főtevékenysége a lignit „bányászata és kitermelése”, amely az EU klímastratégiájába nem illik bele, és magas CO2-kvótaárakat szükséges fizetnie.[7] Az energia kieskereskedelmi ársapka, mint kormányzati beavatkozás önálló alkalmazása Európa szerte példátlan és a piaci elégtelenségek társadalompolitikai okból történő kezelésén nyilvánvalóan túlmegy, tulajdon-és vagyonátrendeződést eredményezve a szektorban.

2. ábra: Holland tőzsdei (TTF) és magyar hatósági gázár (euró/megawattóra), 2021. január– 2022. november

Forrás: Statista.com (saját számítás)

A 2. ábrán jól kivehető, hogy 2021 júliusától a magyar hatósági árak a piaciak alá kerültek. Már ekkor jól látható volt (, ahogy Horváth - Bartha – Lovas is megjegyezte), hogy az ársapka változatlanul hagyása több százmilliárdos költségvetési kiadással járhat, ami hosszútávon fenntarthatatlan. Ezzel párhuzamosan azonban közeledtek a 2022. évi országgyűlési választások, miközben 2013 óta a kormányzati kommunikáció egyik fő pillére a rezsicsökkentés melletti tartós és hosszútávú elköteleződés volt. A kormányzat patthelyzetbe került, hiszen politikai okból veszélyes lett volna módosítani az akkori szabályokon, azonban a növekvő energiaárak és a jogállamiság eljárás miatt veszélybe került uniós források intézkedések megtételére ösztönöztek. Az államháztartási hiány nőtt, de a rezsicsökkentés így is 2022 nyaráig változatlanul tartotta magát, majd az ötödik Orbán-kormány bejelentette az energiaárakra vonatkozó újabb szabályokat.

3. Itt a piros!

A Kormány által 2022 júliusában bevezetett szabályok szerint a földgáz esetében a határérték felhasználási helyenként 1729 m3/év fogyasztás, amely mérték alatt a rezsicsökkentett ár 102 forint/m3, az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci ár pedig 747 forint/m3.^[8] Mivel a kormányzat nem adhatta fel a 2013 óta kommunikációjának egyik alappillérét jelentő rezsicsökkentést, a takarékosság elérése érdekében került bevezetésre az átlag alatti és feletti fogyasztó kategóriái.
   A változások 2022. augusztus elsejétől léptek életbe, oly módon, hogy negyedévente az aktuális piaci körülményeknek megfelelően történő változtatását irányozták elő. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak december 30-ig felül kell vizsgálnia az árakat, és innentől háromhavonta meg kell azt ismételnie.
   Az új rendelkezések nincsenek tekintettel több társadalmi aspektusra. Egyrészt a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt még mindig nem tud hozzáférni a támogatáshoz, így az energiaszegénység kérdése továbbra sem került kezelésre, másrészt a szabályozás a fogyasztási helyet veszi figyelembe, amely igazságtalansághoz vezet, mert egy vagyonosabb háztartás modernebb technológiával, kevesebbet fogyaszt, mint egy nem energiahatékony lakásban élő szegényebb család. Így a társadalompolitikai elvek közül a vertikális méltányosság elve nem valósul meg, hiszen a szabályozás eltérő státuszban lévőket ugyanolyan módon kezeli, kiegyenlítő intézkedések (pl.: támogatás) nélkül. A helyzet értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy az árrögzítési időszak augusztus 22-26. közötti, amikor a gáz piaci ára a legmagasabb volt, miközben a forint az euróhoz képest előző évhez képest 350 Ft-ról 406-409 Ft-ra nőtt.[9]
    A 2. ábrán az átlagfogyasztás alatti gáz hatósági ára látható, amely azt mutatja, hogy 2022. október végén bekövetkező világpiaci árcsökkenés ellenére a magyar hatósági ár még mindig alacsonyabb. Azonban a 3. ábrán már az is látszik, hogy az átlagfogyasztás feletti „lakossági piaci ár” (néhány apróbb kilengéstől eltekintve) a piaci ár felett helyezkedik el.

3. ábra: Holland tőzsdei (TTF) és magyar hatósági gázár (euró/megawattóra), 2022. április – 2022. november

Forrás: Statista.com (saját számítás)

A gáz piaci árának esése már 2022. szeptember óta megfigyelhető (az általam elemzett holland TTF gáztőzsdén is), amelynek oka több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az előrejelzések miatt enyhe télre lehet számítani, ami kevesebb fogyasztást feltételez, valamint a tagállami gáztárolók töltöttsége az EU által elvárt 80%-ot jóval meghaladják, miközben a fogyasztás csökkentésére vonatkozó tagállami intézkedések is sikeresnek mutatkoznak.[10]  Ezenkívül az EU bejelentette, hogy csupán erre a télre, de  gázársapka bevezetését tervezi, amely limitálná a földgáz beszerzési árát az európai piacokon.[11] Nem elhanyagolható az sem, hogy Európának sikerült új forrásokból biztosítani a gázellátás egy részét. Ezen összetett intézkedések eredményeképpen, jól látszik a 3. ábrán, hogy novemberben a gáz piaci ára közelít, ahhoz ahol júniusban indult az emelkedés. Ez azért fontos, mert a rezsicsökkentést nyújtó állami cég piaci áron jut a földgázhoz, amelyet hatósági áron (így nyereségre szert téve) add tovább a felhasználóknak. Ne felejtsük el azt sem, hogy az ársapka állami beavatkozás piaci folyamatokba, ezért a lakosság nem érzi a folyamatosan változó gazdasági környeztet, amelyre nem tud megfelelően, fogyasztás visszafogással válaszolni. Ennek következtében nemcsak fenntarthatatlanná válik a rendszer hosszútávon, hanem az inflációra, forint gyengülésére is hatással van.

Összegzés

Már 2021 júliusa óta látszott, hogy a földgáz növekvő piaci ára miatt a magyar rezsicsökkentés intézkedés hosszútávon fenntarthatatlan. A kormányzat 2022 áprilisáig patthelyzetbe került, hiszen politikai okból veszélyes lett volna módosítani az akkori szabályokon, azonban a növekvő energiaárak és a jogállamiság eljárás miatt veszélybe került uniós források intézkedések megtételére ösztönöztek. Az államháztartási hiány nőtt, de a rezsicsökkentés így is 2022 nyaráig változatlanul tartotta magát. Júliusban kormányrendelet és MEKH rendelet bevezette az átlagfogyasztó fogalmát, számukra meghagyva a hatósági árakat, míg a többet fogyasztók számára „lakossági piaci árat” meghatározva. Októbertől kezdve a földgáz világpiaci ára csökkent, amely eredményeképpen az átlagfogyasztók számára a hatósági ár még mindig kedvező, azonban az ezen felül fogyasztók számára meghatározott „lakossági piaci ár” jóval magasabb lett a világpiacinál. A rendeletek szerint az árakat negyedévente felülvizsgálják a világpiaci viszonyok függvényében, mégsem várható, hogy 2023 januárjától az ársapkákat változtatják majd, hiszen azzal a költségvetés bevételtől esne el.

A tanulmányt készítette: Dr. Lovas Dóra, egyetemi adjunktus, DE ÁJK

Forrásjegyzék:

·      A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény

·      Horváth M. Tamás: Flow és stock a rezsicsökkentésben. A díjszabás és a portfólió-gazdálkodás összefüggései. In: Magistra et Fautrix : Halustyik Anna emlékére. Pázmány Press, Budapest. 183-201.

·      European Commission (2019): Energy prices and costs in Europe. Report from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions.

·      CEER (2019): Monitoring Report on the Performance of European Retail Markets in 2018. Brussels: Council of European Energy Regulators.

·      Horváth M. Tamás- Bartha Ildikó-Lovas Dóra: Mikor kakukktojás? Állami vállalattulajdon üzleti környezetben. Közjogi Szemle XV. évfolyam 2022/3. 22-34.

·      259/2022. (VII.21.) Kormányrendelet Egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról valamint  Az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról, valamint 6/2022 (VII. 21.) MEKH rendelet Az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint egyetemes szolgáltatás keretében vételezett földgáz versenypiaci költségeket tükröző árának meghatározásáról

·      MNB: Árfolyamok. Elérhetőség: https://www.mnb.hu/arfolyam-tablazat?deviza=rbCurrencySelect&devizaSelected=EUR&datefrom=2022.08.05.&datetill=2022.09.05.&order=1 (Letöltés dátuma:2022.11.12.)

·      European Commisiion: Questions and Answers on the new EU rules on gas storage. Elérhetőség: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/QANDA_22_1937 (Letöltés dátuma: 2022.11.12.)

·      European Commission: Commission makes additional proposals to fight high energy prices and ensure security of supply.Elérhetőség: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_6225 (Letöltés dátuma: 2022.11.12.)