Pénzügyi Jogot Oktatók Konferenciája Debrecenben
A Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke 2023. május 19-én tartotta a Pénzügyi Jogot Oktatók Konferenciáját, amely a hazai társkarok pénzügyi jogot, valamint közpénzügyet oktató kollégáinak rendszeres szakmai rendezvénye. A 2006-ban életre hívott szakmai rendezvénysorozatot – melynek mindig más intézmény ad helyet - az idei évben immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Tanszék. A szakmai vita központjában idén a különadók és a nemzeti vagyon szabályozási kérdéskörei álltak, melyhez kapcsolódóan minden jelenlévő kifejthette szakmai véleményét.
A vendégeket Szikora Veronika dékán, egyetemi tanár (DE ÁJK) köszöntötte, majd házigazdaként Horváth M. Tamás tszv. egyetemi tanár (DE JÁK) nyitotta meg a rendezvényt, amelyet Darák Péter egyetemi docens (ELTE ÁJK) az ágazati különadók és állami szabályozási szerepekkel összefüggésben tett vitaindító előadása követett. Olyan szakmai kérdések kerültek felszínre, amely a különadó pénzügyi alkotmányosságának kérdéskörét, diszkriminatív jellegének vizsgálatát, redisztributív és közhatalmi funkcióját érintették. Az elmúlt húsz évben a különadók – többnyire a válságok hatására bevezetett - három hulláma követte egymást, azonban a 2010 előtt, illetve után, majd a COVID-19 járvány, és az orosz-ukrán háború okozta energiaválság okozta recessziót követően bevezetett rendkívüli közterhek mögött más és más jogpolitikai indokok és érvek álltak. Felvetődött a kérdés, hogy az első hullám során piaci elégtelenségek kezelése érdekében bevezetett regulációs megoldások, ma ugyanezt a szerepet töltik e be, mint elődjeik, illetve milyen változásokon ment keresztül szerepük az évek során. Hiszen az újonnan bevezetett közterhek gyakran az általános adórendszer részei maradnak, azaz nem átmeneti jelleggel kerülnek alkalmazásra, továbbá az összes adóbevétel csaknem 14%-át teszik ki (magasabb mértéket mint pl.: a társasági adó), amely más megvilágításba helyezi az adórendszerbe betöltött helyüket is. Az Európai Unió Bírósága az uniós keretek vizsgálatát több ízben elvégezte, azonban az látszik, hogy főként a jelenlegi válságok hatására a kontroll gyengült, míg az Alkotmánybíróságot az alkotmányos keretek vizsgálatakor kötik az adósságfék eredményeképpen bevezetett korlátok. További diskurzus tárgyát képezheti, hogy vajon a dogmatikai keretek mennyiben tarthatóak vagy azokat újra kell gondolni? Hiszen egyre több a rendkívüli helyzet, miközben az alkotmányos keretek kiszámítható adózást követelnek meg.
A konferencia második nagy vitaindító előadását Nagy Zoltán egyetemi tanár (ME ÁJK) tartotta „Nemzeti és állami vagyonnal való gazdálkodás” címmel. Az előadás olyan érdekes kérdéseket feszegetett, amely szintén további szakmai viták tárgyát kepézhetik. Magyarországon a rendszerváltást követően az állam privatizáció révén kiesett a nagyobb, stratégiailag fontos vállalkozásokból, azonban már a 2008-as válság után - a COVID-19 és energiaválságot követően fokozottabban - egy visszaállamosítási tendencia figyelhető meg, főként a stratégiailag fontos ágazatokat illetően. Bővült a közszolgáltatások köre, miközben gyakorivá vált azok delegált feladatellátása, illetve az is jól látszik, hogy olyan ágazatokban, ahol kevésbé valószínűsíthető profit az állam kezd háttérbe vonulni és a piacra bízza azok biztosítását.
A szakmai előadásokon túl a konferencia lehetőséget adott az intézményközi kapcsolatok fejlesztésére, egyetemi oktatási tapasztalatok megosztására és a résztvevők közti informális beszélgetésekre is.
A konferencia „Az Államelvű fordulat a piac gazdasági szabályozásában” című, az ITM NKFIH „OTKA” K 134499. számú projektje keretében valósult meg.
A beszámolót készítette:
Lovas Dóra, egyetemi adjunktus (DE ÁJK)