Az uniós kifizetések és a jogállamiság dilemmája

  • 2018/05/07
  • Kutatócsoport2

Az uniós biztosok április végén tartott üléséről elsőként a Financial Times olyan információkat hozott napvilágra, miszerint, a május 2-án bemutatandó új uniós költségvetési terv Kohéziós Alapjának forrásaiból több tízmilliárd eurót a dél-európai országok felé tervez átirányítani a Bizottság (mert az egy főre jutó GDP-alapú fejlettség mellett más társadalmi-szociális adatokat is beemelne a forráselosztási képletbe, eltérve az év elején vázolt forgatókönyvektől), míg más hírek szerint maga az Alap mérete is csökkenne 6-10%-kal és a közös agrárkassza mérete ugyanennyivel. Tovább... (Horváth Bettina)

Magyarország újabb két kötelezettségszegési eljárást vesztett el

  • 2018/04/27
  • Kutatócsoport2

2016 júliusában az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó sérti az uniós szabályokat. A bizottság szerint az árbevételtől függő magyar progresszív adó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel az szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben. Az uniós szerv kifejtette, hogy Magyarországnak joga van az adószerkezetének szabad meghatározására, de az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal. Tovább... (Lovas Dóra)

Sharing economy: A birtoklás helyett a megosztást piedesztálra emelő gazdaság

  • 2018/04/18
  • Kutatócsoport2

A 21. században a fogyasztói magatartás megváltozott, egyre többen ismerik fel, hogy az eddigi fogyasztási szokásaink már nem fenntarthatóak. A sharing economy, vagyis a közösségi gazdaság egy olyan új üzleti struktúraként kezdett feltűnni a kétezres évek végén, amelyet a közösségi technológiák megjelenése, az egyre növekvő népesedés, illetve az energiaforrások kimerülése folytán kialakuló problémákra való válaszkeresés ihletett. A téma legfontosabb aktualitásairól a Közjavak c. blog és folyóirat is folyamatosan beszámolt, így például az Uber európai sorsáról, az EUB döntéséről, az Uber oroszországi álláspontjáról, vagy épp az AirBnB helyzetéről. Tovább... (Horváth Bettina)

Az OLAF funkciója néhány magyarországi példán keresztül

  • 2018/04/14
  • Kutatócsoport2

Az OLAF-ot, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatalt 1999. április 28-án hozták létre az 1999/352/EK Bizottság határozatával. A dokumentum szerint, azért volt szükség az OLAF létrehozására, mert „az intézmények és a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének és a csalások, valamint a Közösségek pénzügyi érdekei vonatkozásában hátrányos minden egyéb jogellenes cselekedet elleni küzdelemnek”. Az OLAF az illetékes tagállami szerveknek segítséget nyújt, illetve koordinatív szerepet tölt be az uniós intézmények és a tagállami szervek között. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Kereskedelmi háborúvá mérgesedhet az USA és Kína vámvitája

  • 2018/04/10
  • Kutatócsoport2

Az egész világnak nagy meglepetést okozott, hogy Donald Trump lett az Amerikai Egyesült Államok elnöke, s intézkedései is hasonló megdöbbenést váltanak ki az emberekből. A legújabb döntése oly nagy jelentőségű, ami az egész világot érinti és akár egy kereskedelmi háborúvá is fajulhat.  Elsősorban egy másik nagyhatalommal, Kínával szemben kíván fellépni, de természetesen Kína irányítói sem hagyják magukat és megteszik a megfelelő válaszlépéseket. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

Véd vagy "kivéd" a pénzügyi fogyasztóvédelem?

  • 2018/04/07
  • Kutatócsoport2

A XXI. század pénzügyei a pénzügyi innováció révén egyre nagyobb kihívást támasztanak a jogi szabályozás, ezen belül is a pénzügyi fogyasztóvédelem számára. Megvédhető-e a fogyasztó a gyorsan változó és komoly szakmai ismereteket igénylő pénzügyi világban és meddig kell terjeszkednie ennek a védelemnek? Mindenkit meg kell-e védeni vagy csak a fogyasztók lehatárolt csoportját? Mindeközben a gazdaságpolitika részéről a bankokkal szemben is elvárás a gazdasági növekedés elősegítése a hitelezés révén. Egy szigorú és korlátozó szabályozás nem akadályozza-e a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet? Útját álljuk-e az innovációnak és a technológiai újításoknak a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével vagy összeegyeztethető a két érdek? Tovább... (Nagy Zoltán)

Oldalak