Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba
Az Európai Bírósághoz két új kereset is érkezett az elmúlt napokban, Magyarországgal szemben. Mind a két keresetet az Európai Bizottság terjesztette elő, a Lex CEU és a civil törvény miatt. A menekültkvóta elutasítása miatt indított eljárással együtt már háromra nőtt a kötelezettségszegési eljárások száma az országgal szemben.
Február 1-én megérkezett a Bizottság keresete az Európai Bírósághoz, amely a Közép-európai Egyetem (CEU) működési feltételeit meghatározó törvénnyel kapcsolatos. A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban módosították úgy, hogy a továbbiakban a budapesti CEU – és minden más unión kívüli külföldi egyetem is – csak akkor adhatja ki anyaországa diplomáját, ha a másik országban is campust nyit, illetve ha bilaterális nemzetközi egyezmény születik az egyetem működéséhez Magyarországon. Ezekre tekintettel a Bizottság álláspontja az, hogy Magyarország indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését az országban. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke a közleményében kifejtette, hogy a Lex CEU sérti a szolgáltatásnyújtás, oktatás és letelepedés szabadságát, amelyeket az EU Alapjogi Chartája deklarál. Az Európai Unió egyik fontos alapelve, hogy a szolgáltatások szabad mozgását csak különösen indokolt esetben lehet korlátozni. A Bizottság úgy látja, hogy a törvény súlyosan korlátozza a felsőoktatási intézmények működését az Európai Unióban. A törvény rendelkezései nem kompatibilisek a felsőoktatási intézmények azon jogával, hogy szabadon választhassák meg a működésük helyszínét az Európai Unión belül.
A másik kereset 2018. február 8-án érkezett be a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. A kereset beérkezésével a kötelezettségszegési eljárás, csak úgy, mint a CEU esetében, a harmadik szakaszba lépett. Erre a lépésre, azért volt szükség, mert a civil törvény ügyében nem történt előre lépés, Magyarország nem módosította azt. A törvény rendelkezései ebben az esetben is olyan, az Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokba ütköznek, mint az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme. Továbbá korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. A törvény rendelkezése értelmében, a civil szervezet köteles bejelenteni, ha a külföldről kapott támogatás összege egy évben eléri a 7,2 millió forintot. Ebben az esetben a civil szervezet köteles magát külföldről támogatott szervezetként feltüntetni a kiadványain.
Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a Bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.
A napokban az Európai Parlamentben felmerült annak a lehetősége, hogy egy ún. demokrácia alapot hozzanak létre, amelyből támogatni lehetne a civil szervezeteket. Javasolták továbbá, hogy az alap finanszírozására külön költségvetést hozzanak létre. Erre azonban a jelenlegi keretek között nincsen lehetőség, ugyanis az EU 2014 és 2020 között olyan civil szervezeteket támogat, amelyek az afrikai és ázsiai fél-diktatúrák ellen küzdenek. Az alap létrehozásakor még nem számítottak rá, hogy több uniós tagállamban, köztük Magyarországban és Lengyelországban is hasonló problémákkal kell majd megküzdeniük.
A Lex CEU és a civil törvény jelenleg Európa szerte több bírósági fórum előtt is vita tárgyát képezi. Nem csak az Európai Bírósághoz érkeztek meg a keresetlevelek. 14 civil szervezet a strasbourgi székhelyű, Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Ezek a szervezetek korábban az Alkotmánybírósághoz is panaszt nyújtottak be, amely január 16-án tartotta meg az első ülését a civil törvény ügyében.
Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató
Források:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012P%2FTXT
http://hvg.hu/itthon/20180129_Civiltorveny_Strasbourgban_perlik_a_magyar_allamot_a_civilek
http://hvg.hu/itthon/20180202_Birosag_elott_a_lex_CEU
http://nepszava.hu/cikk/1150098-alkotmanybirosagon-a-civiltorveny
http://mfor.hu/cikkek/makro/Mar_az_Europai_Birosag_elott_van_a_civiltorveny_ugye_is.html
https://mno.hu/belfold/brusszel-megvedene-a-sokat-tamadott-magyar-civileket-2446057
https://www.nonprofit.hu/hirek/Mar-az-Europai-Birosag-elott-van-a-civiltorveny-ugye-is
Hozzászólások
Petra1113
k, 2024/12/03 - 16:44
Permalink
A Lex CEU-ról.
Az EUB ítéletével a kötelezettségszegési eljárás eredményeként hozott „Lex CEU” tárgyában teljes mértékben egyetértek. A Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás tárgya a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény volt. Ezt a törvényt a parlament sürgősséggel fogadott el 2017. április 4-én. Az előterjesztés alapján a törvény módosítás célja a felsőoktatási tevékenység minőségének biztosítása, a külföldi felsőoktatási intézményekre alkalmazandó engedélyezési rendszer átdolgozása volt. Ennek eléréséhez új követelményrendszert dolgoztak ki, amely 28 intézményt érintett. A 28 érintett egyetemből a vizsgálat mindössze csak egyetlen egyetem működését lehetetlenítette el. Ez az egyetem nem más volt, mint a Soros György által 1991-ben alapított CEU. Az új törvény módosítás azáltal tette lehetetlenné a CEU működését, hogy a tevékenysége folytatásához bizonyítania kellett volna, hogy hazánk és az USA központi kormányzata között nemzetközi szerződés jött létre. Valamint azzal is, hogy további feltételként előírta, hogy a felsőoktatási intézmény a származási országban is folytasson felsőoktatási tevékenységet, ami a CEU esetében nem teljesült. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország a törvény módosításával megsértette a GATS nemzeti elbánásról szóló XVII. cikke, a 2006/123 irányelv 16. cikke, végül pedig a letelepedési jogról szóló EUMSZ 49. és a szolgáltatások szabadságáról szóló 56. cikke szerinti kötelezettségét. Magyarország végül nem szüntette meg a kötelezettségszegéseket, ezért a Bizottság megindította vele szemben az eljárást az EUB-nál. Ahogy fentebb is utaltam arra, hogy egyetértek a EUB ítéletével, úgy a Bizottság álláspontját is teljes mértékben elfogadhatónak tartom. Magyarország észrevételeivel pedig nem tartom helytállónak. Hivatkozott arra, hogy a Bizottság túl rövid időt szabott ki hazánknak a megelőző eljárásban, de azt nem találta problémásnak, hogy a törvény módosításával ő is csak pár hónapot adott a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy megfeleljenek az új jogszabályi követelményeknek. Végül mélységesen szomorúnak tartom, hogy a CEU intézményének áthelyezését végül nem sikerült megakadályozni, mivel a magyar diákoknak így Bécsben kell folytatniuk az életüket, ha a CEU-n szeretnék a tanulmányaikat folytatni.
Oldalak