Európai Unió Bírósága döntött: a SZÉP-kártya és az Erzsébet utalvány jelenlegi szabályozása sérti az uniós jogot
Egy korábban az oldalon megjelent elsődleges hír keretei között már részletezésre került, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a SZÉP-kártyára és az Erzsébet utalványra vonatkozó (véleménye szerint uniós jogot sértő) magyar szabályozás miatt.
A 2012-es magyar adószabályi változtatások következtében a kedvezményes adózású cafeteria köréből kikerültek az addig hagyományosan alkalmazott papír alapú étkezési utalványok. Innentől kezdve kedvezményes adózású béren kívüli juttatást csak az Erzsébet-utalványon és a SZÉP kártyán kifizetett összegekre lehet elszámolni. Továbbá az Erzsébet-utalvány kibocsátására csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt jogosították fel, míg a SZÉP kártyák kibocsátási feltételeit olyan szigorúan határozták meg, hogy annak a piac korábbi szereplői nem, hanem csak a nagy magyarországi pénzintézetek tudtak megfelelni. Ezen szigorú feltételek: a kártyakibocsátó rendelkezzen legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával, legalább 25 ezer kibocsátott elektronikus utalványkártyával és legyen ügyfélszolgálata minden 30 ezer főnél népesebb magyar településen.
Az ügy 2013 júniusában került az Európai Bíróság elé, a francia főtanácsnok pedig 2015. szeptember 17-én tette közzé az üggyel kapcsolatos véleményét. A főtanácsnoki indítvány egy független jogi álláspont, amely nem kötelezi a bírákat a döntés meghozatalakor, de irányadó és nagyon kivételes az az eset, amikor a végső határozat ettől eltérő lenne. Ebben az ügyben sem született a főtanácsnoki indítványban foglaltaktól eltérő döntés.
Yves Bot főtanácsok véleménye:
- A letelepedés az irányelv által elismert szabadságának jogellenes korlátozását jelenti az a magyar jogi szabályozás, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki ilyen kártyát, mert nem rendelkeznek elsődleges telephellyel Magyarországon.
- Az irányelv nem teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy a szolgáltatókat meghatározott jogi formában való működésre kötelezzék. (a magyar jogi rendelkezés a SZÉP kártya kibocsátóinak körét a vállalatcsoportokkal kapcsolatban ez utóbbiak azon tagjaira korlátozza, amelyek a magyar jog szerinti részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működnek.)
- A főtanácsnok a magyar jog azon előírását is az irányelvbe ütközőnek találja, amely csak olyan vállalkozások számára teszi lehetővé SZÉP kártya kibocsátását, amelyek minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen rendelkeznek egy ügyfélszolgálati irodával.
- Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban a főtanácsnok megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány felruházása az Erzsébet-utalvány kibocsátása kizárólagosságának jogával ellentétben áll ezen alapszabadságokkal, mivel e monopólium, egyrészről, lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést, másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani.
- Emellett a főtanácsnok azt is az uniós jogba ütközőnek tartja, hogy az alapítvány monopóliumát létrehozó jogszabály egy alig több mint egy hónapos időszakot hagyott az addig az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások számára az új szabályozási környezethez való alkalmazkodásra.
Európai Unió Bírósága:
Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetőek össze az uniós joggal azok a magyar szabályok, amelyek a SZÉP-kártya és az „Erzsébet étkezési utalvány” egyes elemeire vonatkoznak.
A Bíróság álláspontja szerint a magyar szabályozás problémája egyrészről az, hogy olyan cégek, akiknek más uniós tagállamban van a székhelyük nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, ezáltal sértve a letelepedés szabadságához való jogukat. Másrészről azt is megszabja a magyar jog, hogy ezt a tevékenységet csak magyar cég leányvállalata végezheti, szintén sértve az irányelv vonatkozó rendelkezéseit.
Továbbá álláspontja szerint a jogi szabályozás azon előírása is az irányelvbe ütköző, amely csak olyan vállalkozások számára teszi lehetővé SZÉP kártya kibocsátását, amelyek minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen rendelkeznek egy-egy ügyfélszolgálati irodával (ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetésnek minősül). A jogszabály azon követelménye, hogy kötelező a kistelepüléseken is az ilyen vállalkozások jelenléte megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek, szintén közösségi jogot sért.
Végül, de nem utolsó sorban a főtanácsnok indítványával megegyezően a bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopolhelyzetbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, ezzel sértve a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is.
Az összefoglalót készítette: Lovas Dóra, joghallgató
Lásd még: az ügyet részletesen elemző bejegyzést és a kapcsolódó hozzászólásokat a blogon.
Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20160223_SZEPkartya_Erzsebet_utalvany_Europai_Unio_Birosaga_cafeteria
http://old.eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62014CC0179:HU:HTML