Néhány gondolat „A látható kéz. Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben.” című kötethez

2024-et írunk és a válságok korát éljük, miközben az Európai Unió szabályai – a változó tagállami irányváltásoknak és beavatkozásoknak kedvező módon − átalakuláson mennek át. A „Látható kéz. Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben” című kötet ebben az időszakban vizsgálja a vállalati szektort és ehhez kapcsolódóan az állami tulajdonosi szerepek alakulását. Ez azért is érdekes kérdés, mert olyan tulajdonról van szó, amely jognak az alanya piaci szereplő, de egyben szabályozó hatóságént is jelen van. Ebből következően a kötet fókuszában az áll, hogy az állam részesedéstulajdonosi szerepe elkülönülhet-e gazdaságpolitikai és más funkcióitól, és ha nem, akkor milyen tényezők befolyásolják a kapcsolat vagy összefonódás módját, tartalmát és mértékét.

Az ORAC Kiadó gondozásában 2024-ben megjelent kötet érthető módon mutatja be az állami szerepvállalás mértékének és jelentőségének változását a kétezres évek elejétől (Horváth M. Tamás - Bartha Ildikó - Bordás Péter - Lovas Dóra (2024): A látható kéz. Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben. ORAC Kiadó, Budapest, 372 oldal.)

Annak ellenére, hogy Európa egyes országaiban már az 1970-es évektől megjelent a neoliberális szemlélet, amely az állam háttérbe szorulását kívánta meg követőitől, a kelet-közép európai országokban csupán a rendszerváltást követően, a kapitalizmus megjelenésével nyílt meg az út az eszmében rejlő kiaknázatlan lehetőségek kihasználására. A kötet kifejezetten nem emeli ki ezen összefüggéseket, de törekszik rávezetni az olvasót az ilyesfajta következtetések levonására. Az utóbbi időszak történései, így a 2007/2008-as gazdasági világválság, a 2015-től erősödő migrációs nyomás, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése (Brexit), a COVID-19 járvány, valamint az orosz-ukrán háború és az ezek hatására gyengülő neoliberális irányvonal a tagállami szerepvállalás és beavatkozási formák erősödését hozták magukkal. 

Ezek hatására új megközelítésbe került az „állami tulajdonú vállalat” kifejezés is, amelynek következtében olyan struktúrák alakultak ki, ahol a központi befolyás állami részesedés nélkül, további tulajdonosokon keresztül, – akár hallgatólagos – megegyezés révén jut kifejezésre. Erre az esetkörre vonatkozóan egyelőre kevés ismerettel rendelkezünk, de intézményi keretei mára láthatóak a külvilág számára is. Kétoldalú kapcsolatról van szó, ahol a kedvezményezett fél által megvalósított beruházás állami oldalról támogatást kap (pl.: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lesz, vagy a piacszerkezet jogszabályokkal átalakításra kerül, kiiktatva a versenytársakat), cserébe pedig a kedvezményezettek a kormányzati stratégiára tekintettel hozzák meg döntéseiket. Először a 2007/2008-as gazdasági világválság segítette, majd a COVID-19 járvány hatására bekövetkező válság adott lökést ennek a tendenciának. Ennek szemléletes magyar példája a készletgazdálkodás katonai igazgatás alá helyezése, de a veszélyhelyzetre való hivatkozással például a különleges gazdasági övezetté nyilvánításra is egyszerűbb szabályok szerint kerülhet sor.

A kötet alapjául szolgáló többéves kutatás (2020-2024) az „Államelvű fordulat a piac gazdasági szabályozásában” című „OTKA” projekt keretében folyt, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar DE Közszolgáltatási Kutatócsoportja munkájával. A kutatás adatokkal is alátámasztott, amelyek forrása számos adatbázis (pl.: Orbis Europe adatbázis, Eurostat). Ezt korábbi két kutatási időszak előzte meg vagy futott párhuzamosan: „Területi közszolgáltatások szabályozásai” (2012-2017) és „Az állami szabályozó szerepek újraértékelődése a szolgáltatásokban” (2017-2022).

A tizenöt fejezetből álló kötet három részre tagolódik. Az első az állami tulajdonrészek fölötti rendelkezés kormányzati funkciókban megnyilvánuló különböző dimenzióiról szól. A második kiemelt ágazati politikai kereteket vizsgál az állami tulajdonosi és az ösztönző-visszatartó reguláció körében. A harmadik a volumenekkel foglalkozik: a vállalati tulajdonlás mértékét és annak általános jelentőségét, a kormányzati közvetlen rendelkezésű eszközök áttekintését, és a közszolgáltatások példáján az Európai Unió komplex szakpolitikai fordulatainak szakaszait vizsgálja. 

Kiknek ajánljuk a kötetet? Akik szeretnék megérteni a „látható kezet”. Hiszen az átfogott időszak további elemzése a műben feltett kérdések tekintetében is alkalmas lehet olyan összefüggések feltárására, amelyek révén azok új megvilágítást nyerhetnek. A könyv – az az alapjául szolgáló kutatás – lezárása után is számos kérdés nyitva maradt, amelyek közül többet az elkövetkezendő időszak fog megválaszolni.

Készítette: Dr. Lovas Dóra, DE ÁJK, egyetemi adjunktus

A kötet a kiadó oldalán itt érhető el:
https://orac.hu/A_lathato_kez?search=Horv%C3%A1th%20M.%20Tam%C3%A1s

⃰A projekt és a kötet az Államelvű fordulat a piac gazdasági szabályozásában című, az ITM NKFIH „OTKA” K 134499. számú projektje keretében készült, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar DE Közszolgáltatási Kutatócsoportja munkájával.