Mindennapjaink kézzelfogható energiahatékonysága

  • 2021/04/10
  • Kutatócsoport2

Bevezetés

Az Európai Unió 2018-ban fogadta el a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvet, amely a negyedik energiacsomag részeként alapját képezi egy környezettudatos, innovatív energiaunió koncepció megvalósításának.[1] Az energiahatékonyság témaköre rendkívül tág, ez a bejegyzés kifejezetten az épületek energiahatékonyságával foglalkozik, amely kulcsszerepet játszik mind a környezetvédelemi törekvések, mind pedig az energiabiztonság elérésében.

Az épületek energihatékonysága

Az épületek energiahatékonyságának kérdésköre rendkívül fontos és megkerülhetetlen, hiszen az energiafelhasználás döntő hányadát (40%) ez teszi ki, valamint jelentős a CO2 kibocsátásuk is (35%). A fő problémát az jelenti, hogy az Európai Unió épületeinek 75%-a energiafelhasználást tekintve nem hatékony, ami nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a létesítmények 35%-a több mint 50 éve épült, amikor a mai elvárásokhoz képest minimális feltételeknek kellett megfelelni az építkezés engedélyeztetéséhez. A régi, elavult és nem energiahatékony épületek renoválása elengedhetetlenné vált, azonban évente csupán az épületek 0,4–1,2%-ának felújítása történik.
A fentebb vázolt probléma orvosolására alkotta meg az Európai Unió az Épületek Energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet.[2] E jogi aktus egy szektorspecifikus uniós jogforrás, amelyet a 2012-es Energiahatékonysági irányelv módosított. E jogforrások elfogadása is mutatja az EU azon felismerését, hogy a meglévő épületállomány rendelkezik messze a legnagyobb energiamegtakarítási potenciállal, ezért ezen utóbbi jogforrás célja, hogy növelje az épületek felújítási arányát.[3] Továbbá az épületeknek nagy jelentősége van az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentése kapcsán kitűzött azon célkitűzés elérésében, amely szerint 2050-re 1990-hez képest 80–95 %-kal csökkenteni szükséges a kibocsátást.[4]Az épületek energiahatékonysága szempontjából rendkívül fontos lépés a negyedik energiacsomag részeként elfogadott 2018/844/EU irányelv, amely megalkotásával az Európai Unió törekszik az Energiaunió alapvető pilléreinek megszilárdítására. A tagállamok 2010. március 10-ig kaptak időt, hogy nemzeti jogrendszerükbe átültessék a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges rendelkezéseket. Az irányelv egyik fő célkitűzése, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a teljes karbonsemlegességet, amelynek fontos eszközét jelenti az épületek energiahatékonyságának növelése. Az irányelv a tagállamok kötelezettségévé teszi annak előírását, hogy 2020. december 31-től csak olyan épület építése váljon lehetségessé, amely közel nulla energiaigényű, valamint az állami tulajdonban lévő épületek 3%-át tegyék energiahatékonnyá. [5]

Véleményünk szerint az energiahatékonyság eléréséhez a legfontosabb szereplők a háztartási fogyasztók, hiszen a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükség van arra, hogy a magánszemélyek kontrollálni és befolyásolni tudják fogyasztásaikat, így tudatos szereplőkké váljanak. Ebben segít szintén a negyedig energiacsomag részeként elfogadott a villamos energia belső piacára vonatkozó irányelv is.  A statisztikák azt mutatják, hogy 2018-ban a háztartások az energiafogyasztásuk döntő részét, csaknem azok 78,4%-át fűtésre használták fel (ebből 18,4% vízmelegítés). Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a fűtésre felhasznált energia milyen energiahordozókból tevődik össze. Az energiamix megválasztása tagállami hatáskör (ezért tagállamonként eltér az energiakosár összetétele), azonban az Európai Unió bizonyos kötelezettségek előírásával (pl.: 2020-ra a megújuló energiaforrásoknak a teljes energiafelhasználáson belül 20%-ot kell elérnie) befolyásolni tudja az energiahordozók választását. A statisztikákból látszik, hogy a földgáz mellett a megújuló energiaforrások jelennek meg a legnagyobb arányban, amely köszönhető az EU környezetvédelem területén kitűzött célkitűzéseinek is.

Okos mérők

Az energiahatékonyság megvalósításában nagy szerepe van az innovatív megoldásoknak, mint például az okos mérőeszközöknek. Ahogy Fodor László Nekünk nyolc? – Hogyan állunk az okos méréssel? című korábbi bejegyzésében írja [6], az okos mérés bevezetésének több ágazatban, de különösen a villamosenergia-szolgáltatás terén van ma aktualitása. Az EU-ban ezek az eszközök főleg a villamosenergia-fogyasztás csökkentését szolgálják. Az okos mérők legnagyobb pozitívuma, hogy egyszerre biztosítanak előnyöket a fogyasztóknak és a szolgáltatóknak is. A fogyasztó folyamatosan nyomon tudja követni energiafelhasználását, ezáltal sokkal tudatosabban tud takarékoskodni, valamint akár távolról – smart eszközök segítségével – is tudja vezérelni az eszközeit. Ezáltal a feleslegesen elhasznált energia csökkenthető, így például nem okoz problémát az sem, ha felkapcsolva maradt a lakásban a lámpa, mivel távolról az energiaellátás megszüntethető. Szolgáltatói oldalról is számos pozitívum megragadható. Például amennyiben a fogyasztó túl nagy tartozást halmoz fel, a szolgáltatás nyújtása – felszólítást követően, a hatályos jogszabályi rendelkezéseket betartva – megszüntethető, továbbá ezen smart eszköz lehetőséget teremt arra, hogy az üzemzavarok könnyen észlelhetőek legyenek, ezzel felgyorsítva a probléma elhárítását. Az okos mérők használata nem kötelező az EU-ban, de a tagállamok ösztönzik azok alkalmazását.[7]

Az okos mérők kapcsán készített statisztikák alapján az alábbiakat lehet megállapítani. Ezen eszközök az Európai Uniót tekintve Olaszországban jelentek meg először, ahol a teljes átállást a 2000-es évek elején kezdték el, és 2005-re fejezték be. Az elsődleges cél az olyan bűncselekmények felszámolása vagy hatékony felderítése volt, mint az áramlopás, azonban a törekvések közé tartozott az Európai Unió által kitűzött környezetvédelmi elvárások megvalósítása is. Ezen utóbbi célkitűzés nagymértékben teljesült, hiszen évi 30.000 tonnával csökkent az ország szén-dioxid kibocsátása. A korai átállás egyetlen hátránya, hogy mára elavulttá vált a rendszer, és valószínű, hogy újabb innovációval és költségbefektetéssel jobb számokat is el tudnának érni. Olaszországon kívül a skandináv országok is az élen járnak az okos mérők telepítésében. Dániában és Finnországban például a szolgáltatók már óránként képesek az okos mérőeszközök távoli leolvasására. Ezen országokon kívül az Európai Unióban Hollandia, Ausztria, Franciaország és Spanyolország is megvalósította a bevezetésüket. A folyamat Magyarországon is megindult, a Nemzeti Energia- és Klímatervben szerepel, hogy jelentősen növelni kell az okos mérőeszközök számát, valamint előírásra került, hogy a villamosenergia szektorban minimum egymillió ilyen eszközt kell telepíteni, a hagyományos mérők használati idejének lejártakor pedig már csak okos mérőt lehet alkalmazni.[8]

Tisztánlátás a háztartási gépekkel kapcsolatban

Az épületek hatékonyságának minél magasabb szintű megvalósításán kívül, másik fontos terület a háztartási, villamosenergiával működő gépek hatékonyságának növelése. A legtöbb energiát a háztartási nagygépek, a világítás és a vízmelegítés (ezen utóbbi nem csak villamosenergiával működik) fogyasztják. Az Európai Unió is felismerte, hogy ezen terület megreformálása nélkül nem érhető el nagy változás. A hagyományos izzószálas égők kivezetésről már 2009-ben megszületett a vonatkozó Európai Uniós rendelet, amely alapján nem lehet gyártásukat folytatni, valamint 2020 után a raktáron lévő darabokat sem lehet tovább forgalmazni.

A klasszikus háztartási nagygépek (hűtők, mosogatógépek, mosógépek, elektronikus kijelzők – ideértve a televíziókat is – és a már korábban említett lámpák) esetében mindenki által jól ismert azok betűvel ellátott energiahatékonysági tanúsítása. Ilyen címke esetén a háztartási nagygépekkel költséget spórolhatunk (pl.: az Otthon Melege Program pályázataiban a támogatható gépnek legalább A+ kategóriájúnak kellett lennie, és az elnyerhető támogatás összege is a kategóriák szerint nőtt), valamint a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez is hozzájárulhatunk. A besorolási kategóriák azonban a jövő évtől változni fognak az EU-ban. A korábban megszokott + jelek az A kategória után eltűnnek és csak az A-tól G-ig terjedő besorolás marad. A jogalkotó kimondott célja ezzel az, hogy segítse a vásárlók objektívebb tájékozódását. A problémát ugyanis az jelentette, hogy valójában pár éve csak A-betűvel kezdődő termék kapható és így azt hiheti a fogyasztó, hogy kiemelkedő (tanúsított) terméket vesz, azonban a többszörös + jelek elterjedt használata miatt ez az információ téves. Az kérdéses lesz, a korábbi besorolásokat – például az előbb említett pályázat esetén is – hogyan sorolják át az új rendszerben.[9]

Véleményünk szerint tehát az épületek hatékonyságának elérésén kívül a háztartási nagygépek hatékonyságának növelése is cél kellene, hogy legyen. Ezen utóbbi elérésében nagy segítség a címke használata, amelynek az Európai Unió által történő megreformálása mindenképpen eredményesnek tekinthető. Továbbá álláspontunk szerint a fogyasztók ösztönzésének fontos eszközei lehetnek – az okos, innovatív eszközökön túl – a környezetkímélő eszközöket kínáló pályázatok, hiszen ahhoz, hogy valaki eredményesen szerepeljen azokon, meg kell felelnie az ott előírt, „olykor szigorúbb”, környezettudatosságot megkövetelő feltételeknek.

 

Készítette: Csonka Péter, hallgató, DE GTK és Szabó Marcell, jogász hallgató, DE ÁJK

 

 


*A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program című pályázat tette lehetővé.

Források jegyzéke:

[[1]] Az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2018/844 irányelve (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról

[[2]] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról

[[3]] Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve ( 2012. október 25. ) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 

[[5]] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019.június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról

[[6]] Fodor László: Nekünk nyolc? - Hogy állunk az okos méréssel? https://kozjavak.hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel (2020.szeptember 10.)

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: