Menekülthelyzet kezelése a kvóták tükrében
Menekülthelyzet kezelése a kvóták tükrében
Európai Parlament 2015. szeptember 10-i állásfoglalása
Már az elmúlt pár évben is nagy problémát okozott a menekültek helyzetének kezelése az Európai Unió tagállamaiban, azonban ez ma kritikus pontra ért. Az Európai Bizottság a helyzet megoldása érdekében 2015. szeptember 9-én közzétette a menekülthelyzet kezelését szolgáló javaslatait, amelyekkel az Európai Parlament háromnegyede másnap egyetértett.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a következőképpen nyilatkozott:
„Európaiként tisztában kell lennünk azzal, miért olyan fontos menedéket nyújtani és biztosítani a menedékhez való alapvető jogot – ezt soha nem szabad elfelejtenünk. Itt az ideje, hogy a főbb alkotóelemek rögzítésével megkezdjük egy valóban európai migrációs politika kialakítását, amire már májusban is felhívtuk a figyelmet. A ma javasolt intézkedések biztosítani fogják, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket érkezésük után gyorsan áthelyezzék – nem csupán most, hanem más esetleges jövőbeli válságok esetén is. Soha nem volt még annyira szükség az európai szolidaritás kifejezésére, mint a menekültügyi válság kérdésében. Itt az idő, hogy együttesen és bátran kiállva európai választ adjunk.”
A Bizottság javaslata alapján az Európai Unió tagállamaiban (az előzőekben már elosztott negyvenezer kívül), most újabb 120 000 menekültet osztanak szét, a Görögországba, Olaszországba és Magyarországra érkezők közül. A javaslat szerint Magyarországról kellene átvenniük a tagállamoknak a legtöbb menekültet, azaz 54 ezret, Görögországból az eddigi 16 ezren túl további 50 400 védelemre rászoruló személyt, Olaszországból pedig 24 ezer után további 15 600 menekültet helyeznének át a már korábban is alkalmazott elosztási kulcs alapján. Az EU minden egyes áthelyezett menekültért 6 ezer euró költségtérítést fizet a befogadó tagállamoknak, majd Olaszország, Görögország és Magyarország pedig minden egyes áthelyezett menekült után 500-500 eurót kap az EU-büdzséből a szállítási költségek fedezésére. A javaslat végrehajtása 780 millió euróba kerül az uniós költségvetésnek.
Kényszerhelyzeti áthelyezés - Olaszországra, Görögországra és Magyarországra vonatkozóan (Szíriából, Irakból és Eritreából származó menekültek):
Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5596_hu.htm
Magyarországról tehát 54000 menekültet fogadnának be más Európai Uniós tagállamok, amelyről a Die Welt című német lap grafikont tett közzé. Ezen ábra azt mutatja, hogy a 120000 menekültből az egyes tagállamok hány százalékot fogadnának be. Eszerint Németország a menekültek 26,2, Franciaország 20, Spanyolország 12,4, Lengyelország pedig 7,7 százalékát szállásolja el. Továbbá ez az ábra tartalmazza azt is, hogy eddig mely országokba érkezett a legtöbb menedékjogi kérelem. Ebben az esetben is Németország vezet, az összes kérelem 39,6 százalékával, de Magyarországon is rengeteg igény érkezett, az összes kérvény csaknem 17,8 százaléka.
A fenti táblázatból látható, hogy minden tagállamnak kötelező részt venni az elosztásban, kivéve Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát, amelyek az EU-s alapszerződés korábbi felülvizsgálatánál feltételül szabták, hogy dönthessenek a bel- és igazságügyi együttműködés új elemeiben való részvételükről.
A Parlament a fent említett bizottsági javaslaton túl azt is támogatja, hogy egy új, állandó mechanizmussal váltsák fel a dublini szabályokat, amelyek majd meghatározzák, mely tagállam felel a menedékkérelem elbírálásáért. Továbbá a Parlament arra kéri a tagállamokat, hogy azok kötelező érvényű áttelepítési program keretében vállalják az Unión kívüli országokban létesített táborokban tartózkodó menekültek befogadását.
Az intézmény véleménye szerint a vízumkódex módosítására is szükség van oly módon, hogy a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy nagykövetségeiken és konzulátusaikon is lehessen menekültstátuszért folyamodni.
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a biztonságos származási országokról szóló közös uniós lista nem áshatja alá a non-refoulement elvét, és az egyéni menedékjogot, különösen a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozók esetében. A Parlament nyomatékosítja továbbá, hogy a schengeni térségen belüli a határok nyitottak, de kiemeli a külső határok hatékony ellenőrzésének szükségességét is.
Bizottság további javaslatai között szerepel az elutasított menedékjogi kérelmet benyújtó migránsok visszaküldésének módjáról szóló közös kézikönyv, egy visszaküldési EU cselekvési terv és egy közlemény a menekültválság külső dimenziójának a kezelésére. A szerv ajánlja továbbá egy 1,8 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozását (az uniós költségvetésből) az észak-afrikai országok és a Száhel-övezet stabilizálásának előmozdítására és az illegális migrációs hullámok mögöttes okainak a kezelésére, illetve a menekültek támogatását célzó intézkedésekre vonatkozó közbeszerzési szabályok megalkotására.
A Bizottság elnöke kiemelte továbbá, hogy a Schengeni rendszer eltörlése nem lehetséges az egyes tagállamok erre irányuló szándéka ellenére sem.
[L.D.]
Forrás:
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20150910-humanitarius-folyosot-nyitna-az-ep-a-menekulteknek.html
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20150909-penzzel-is-meg-lehetne-valtani-a-szolidaritast.html
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5596_hu.htm
http://index.hu/kulfold/2015/09/07/ki_ver_at_kit_damaszkusztol_berlinig/
http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/05/13/migracio/