Lengyel Alkotmánybíróság: az Emberi Jogok Európai Bírósága sérti a lengyel alkotmányt!

Az előzményekről

A lengyel jogállamiság kérdése és a lengyel jog európai értékekhez fűződő viszonya, az elmúlt években az Európát meghatározó politika egyik puskaporos hordójává vált. Számos nagy port kavaró ítélet és döntés született, többek között az elhíresült lengyel abortusztörvény és az ezt követő Európa Tanács Miniszteri Bizottságának állásfoglalása, de ezzel egy lapon említhető az Európai Parlament 2021. októberi állásfoglalása, melyben kijelentette, hogy a lengyel Alkotmánybíróság nemcsak a jogi legitimitásnak és függetlenségnek van híján, hanem a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult.
   A lengyel Alkotmánybíróság friss döntésének egyik közvetlen előzménye, hogy Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, 2021. nyarán panaszt tett a lengyel Alkotmánybíróságnál az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik ítélete ellen. Ebben az ítéletben ugyanis az EJEB lengyel vállalkozások és magánszemélyek jogvitáival kapcsolatban három ügyben is elmarasztalta a lengyel igazságszolgáltatást – az ítélet tartalmazta többek között azt, hogy a lengyel bíróságok nem kellően függetlenek, számos bíró kinevezése hibás volt, továbbá - talán ami a legsúlyosabb - hogy az Alkotmánybíróságnak is vannak szabálytalanul kinevezett tagjai. A lengyel Alkotmánybíróság erre válaszul megállapította, hogy ő maga alkotmánybíróságként nem az igazságszolgáltatás része, tehát az EJEB nem vizsgálhatja, hogy független és pártatlan-e, illetve, hogy tagjait szabályosan választották-e meg.

A döntés

Mindezek után, a lengyel Alkotmánybíróság 2022. március 10-én még egy lépéssel tovább ment, és egyenesen kimondta, hogy az  Emberi Jogok Európai Bírósága félreértelmezi az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, amely alapján „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően”. A döntés belpolitikai kiváltó oka az volt, hogy számos lengyel fellebbviteli bíró ezen cikkre, illetve az EJEB már említett döntésére hivatkozva semmisítette meg olyan kollégáinak az ítéleteit, akiket véleményük szerint alkotmányellenesen neveztek ki – mivel a lengyel Országos Bírói Tanács többsége 2018 óta politikai kinevezett, és nem a bírói kar által választott delegátus. Az Alkotmánybíróság döntése után, azon fellebbviteli ítéleteket, amelyeket az EJEB döntésére hivatkozva más döntések eltörlése céljából hoztak, érvénytelennek minősíthetnek, az így ítélkező bírót pedig akár fegyelmi eljárással is sújthatják.

A lengyel, és az európai álláspontok

A lengyel kormány az Alkotmánybíróság döntését azzal indokolja, hogy reformjai szükségesek az igazságügyi korrupció elleni küzdelemhez, illetve szélsőségesen bírálják a külső „brüsszeli beavatkozást”.Ű
    Az Európa Tanács szóvivője a következőképp nyilatkozott: „Az Európa Tanács mind a 47 tagállama, köztük Lengyelország, vállalta az Emberi Jogok Európai Egyezményében meghatározott jogok és szabadságok biztosítását, ahogyan azt az Emberi Jogok Európai Bírósága értelmezi … E tekintetben a lengyel Alkotmánybíróság ítélete példátlan, és komoly aggályokat vet fel."
    A döntés, habár Az Emberi Jogok Európai Bíróságát érinti, mégis nagy visszhangot váltott ki az Európai Unió berkein belül is – ennek főbb okai azok, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének értékeit az Uniói is magáinak vallja, illetve, hogy az EU-n belül jelenleg is eljárás folyik Lengyelországgal szemben. Az Európai Unión belül sokszor hangoztatott állítás az, hogy a lengyel bíróságokra irányuló reformok aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét, aláássák a jogállamiságot és végső soron a demokráciát.

Konklúzió, záró gondolatok

Egyértelmű, hogy az egész világon, így Európában is a populizmus és az egyéb alternatív politikai nézetek erősödésével, a nyugati kultúrát az elmúlt évtizedekben jellemző demokrácia, és jogállamisági felfogást egyre több bírálat, és egyre több kritika fogja érni. Régiónkban ennek egyik kicsúcsosodása a lengyel Alkotmánybíróság azon döntése, amely kimondja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága félreértelmezi az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntést mind pro, és mind contra oldalról indokolható, annak függvényében, hogy az indoklás célja a nemzeti, vagy a nemzetközi értékek, és érdekek alátámasztása. Mindezek által, véleményem szerint, a konkrét döntés, illetve az elmúlt években megsokasodó ilyen jellegű esetek nem elszigetelt történések, hanem a társadalom joghoz, és jogállamisághoz való hozzáállásának változásának egyértelmű tünetei.

Az összefoglalót készítette: Mag Péter Flórián, joghallgató DE ÁJK

Források jegyzéke:

1. https://hvg.hu/vilag/20220311_lengyel_alkotmanybirosag_ejeb
2. https://hvg.hu/vilag/20211124_lengyelorszag_alkotmanybirosag_varso_ejeb
3. https://www.euronews.com/2022/03/10/polish-court-finds-european-human-rights-convention-incompatible-with-constitution
4. https://notesfrompoland.com/2022/03/10/part-of-european-human-rights-convention-inconsistent-with-polish-constitution-rules-top-court/