Kötelezettségszegési eljárások Magyarországgal szemben

Az Európai Bizottság közzétette az e havi (2015. október) kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban hozott döntéséinek listáját, melyben hazánk a kiemelt és nevesített hat szakpolitika közül háromban érintett, segyedül Csehország kapott a hónapban több (5 db) figyelmeztetést, mint Magyarország (lásd: I. melléklet).

Az EUMSz. 258. cikk értelmében „ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére.” Hazánk vonatkozásban mindhárom esetben, ezen nevezett „indokolással ellátott véleményről” van szó, vagyis a kötelezettségszegési eljárás újabb (második) szakaszáról, miután a korábban kapott „Felszólító levél” folytán kialakult kommunikáció nem vezetett eredményre Magyarország és a Bizottság között.

1.      Energiaügy

Az Európai Bizottság felszólít Magyarország mellett további tíz tagállamot arra, (Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, a Cseh Köztársaságot, Spanyolországot, Finnországot, Litvániát, Luxemburgot, Lengyelországot és Portugáliát), hogy teljes körűen biztosítsa az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU) nemzeti jogba történő átültetését, melynek tavaly június 5-ig kellett volna eleget tegyenek az érintettek.

Az irányelvbe foglaltak szerint a tagállamoknak a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban energia-megtakarítást kell megvalósítaniuk. „Ezt energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségi rendszerek alkalmazása és/vagy egyéb olyan, célzott szakpolitikai intézkedések révén kell elérniük, amelyek arra irányulnak, hogy javítsák az energiahatékonyságot a háztartásokban, az ipari épületekben és a közlekedésben.”

Magyarország esetében egy ún. „kiegészítő indokolással ellátott vélemény” került megküldésre, okán annak, hogy országunk esetébena nemzeti jogba történő átültetés tekintetében állapítottmeg hiányosságokat és kivetnivalókata Bizottság. A most kiadott, dokumentum viszont a felváltja azt a határozatot, amely értelmében az Európai Bizottság korábban úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben; de hozzáteszi, hogy a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az irányelv végrehajtását, és foglalkozni fog az esetleges hiányosságokkal.

2.      Környezetvédelem

A környezetvédelem szakpolitikája alatt tárgyalta a hónapban a Bizottság a mérgező-anyagok szállítását; valamint vízügyi kérdéseket is, Nagy-Britannia estében; hazánk az illegálisan kitermelt faanyagok az EU piacán forgalmazásának tiltásával összefüggésben kapott figyelmeztetést.

Az illegális fakitermelés területén Magyarország mellett Görögország is levelet kapott Brüsszelből. 2013 óta ugyanis uniós rendelet a (995/2010/EU rendelet) tiltja, hogy az unió egységes piacán illegálisan kitermelt fát értékesítsenek. A magyar szabályozás hiányosságainak kiküszöbölésére Brüsszel májusban elküldte észrevételeit hazánkba. A testület szerint Magyarország hozott bizonyos, pozitív irányba mutató intézkedéseket, de még nincs teljesen összhangban a magyar jogszabály az uniós elvárásokkal. A testület az ellenőrző rendszer szabályozói és intézményi feltételeit hiányolja, s további jogszabályok megalkotását várja az előírások megszegésének szankcionálására.

3.      Mobilitás és közlekedés

Ezen szakpolitikában a Bizottság számos kérdést tárgyalt, különböző ágazatokból (lásd: közúti közlekedés vagy vasútbiztonság)

Esetünkben a Bizottság úgy véli, hogy a magyar elektronikus útdíj-szabályozás nincs összhangban az uniós szabályozással a (2009/750/EK határozattal) és felszólította, hogy mielőbb tegyen eleget ezen tagállami kötelezettségének.

Ez oly módon érhető el, ha Magyarország meghozza az EETS-szolgáltatók (European Electronic Toll Service) hatékony letelepedéséhez szükséges intézkedéseket; mely által elérhető lesz az EU által létrehozott egységes rendszer, vagyis, hogy egy a gépjárműbe szerelt berendezéssel - bármelyik EETS-szolgáltatóval megkötött szerződés birtokában -egységesen fizethessenek és közlekedhessenek Európa útjain.

Mindhárom esetben a Biztosság kéthónapos határidőt szabott a kormányzati válasz megadására, azon kioktatás mellett, hogy amennyiben erre – illetve a szükséges intézkedések megtételére nem kerül sor, úgy a Bíróságon keresetet indíthat Magyarország ellen.

Az összefoglalót készítette: Hutóczki Katalin, joghallgató

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5826_hu.htm