Ismét a parlament előtt a túlóra növelése

Az Országgyűlés asztaláról 2017-ben már lesöpörték azt a javaslatot, amely az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényeket módosítaná. Jelenleg újra a napirendi ponton van ezen jogszabályok módosítása.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) friss jelentése szerint egyre súlyosabb a munkaerőhiány. A tagországok közül ebben az 5 országban a legnagyobb a munkaerőhiány: Csehországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Magyarországon. Hazánkban ez a ráta 2,7% volt, ami 0,5 %-os növekedést jelent 2017-hez képest. A KSH legfrissebb adatai szerint 2018 második negyedévében Magyarországon történelmi rekordot döntött a munkaerőhiány. Összesen kb. 83.000 meghirdetett munkahelyre nem találta embert a munkáltatók április és július között. Habár elmondható, hogy szinte az egész Európai Unióban munkaerő-hiány van, a probléma megoldása nem lehetséges uniós szinten, tagállami intézkedésekre van szükség.

A magyar kormány néhány évvel ezelőtt bevezette a közfoglalkozatást, amely a munkába történő visszajutást hivatott elősegíteni. A jelenleg napirenden lévő, a Munka törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) módosítását tartalmazó javaslat célja szintén a munkaerőhiány csökkentését próbálná meg orvosolni. Ennek a javaslatnak a célja nem a mennyiségi vagy minőségi munkaerő-kínálat javítása lenne, hanem a már meglévő munkaerőt kívánja többet dolgoztatni.

Az Mt. jelenlegi rendelkezései szerint munkaidő-keretes elszámolás esetén 250 óra túlmunkát rendelhetnek el 12 hónap alatt, a módosítással ezt a keretet 400 órára és 36 hónapra módosítanák. Ez a szabályozás elsősorban azoknak a cégeknek kedvez, amelyeknél a munkavégzés szezonálisan történik. A törvényjavaslat másik eleme szerint a munkaerő-kölcsönzőknek megszabnák, hogy önköltségi ár alatt ne vállalhassanak munkát. A javaslat ugyanis megszabná, mely az a minimális ár, amely alatt nem vállalhatnak munkát.  Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez.

 A javaslat benyújtásának nagy visszhangja volt, továbbá a munkavállalói és munkáltatói oldalak tekintetében megoszlottak a vélemények. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként.

A munkavállalói szakszervezetek részéről kizárólag negatív kritika érte a javaslatot. Álláspontjuk szerint a munkáltatók már így is túllépik a törvényben meghatározott munkaidő-keretet annak érdekében, hogy minél nagyobb profitot termeljenek. Hiába lesz nagyobb ez az időtartam, akkor annak a keretnek a túllépésére is számítani kell. Az ilyen formában történő foglalkozatás továbbá káros hatással van az emberi szervezetre is. 

A kormány törekvései a munkaerőhiány csökkentésére szemmel láthatóak és indokoltak is. Azonban a munkavállalói és munkáltatói szakszervezetek bevonásával történő javaslatcsomagok elkészítésével talán még eredményesebben tudnák kezelni a fennálló problémát.

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató                                                                                       

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-megszolalt-a-munkaadoi-oldal-is.674093.html

https://szakszervezetek.hu/hirek/16090-kicsapta-a-biztositekot-a-fidesz-...

https://index.hu/gazdasag/2018/09/11/harmadaval_nott_a_munkaerohiany/

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/kiderult-a-kormany-tamogatja-...