A hibás termékekért való felelősség megítélése a KRONE-Verlag ügyben

Az Európai Unió Bírósága a KRONE – Verlag (C-65/20) ügyben 2021. június 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy a hibás termékért való felelősségről szóló irányelv szerinti „hibás termék” fogalma nem terjed ki egy nyomtatott napilap példányára, amely pontatlan információt tartalmaz egy növény paramedicinális célú felhasználásáról, amelynek betartása kárt okozott a napilap olvasójának egészségében. Az irányelv értelmében tehát az újság kiadója nem vonható felelősségre. Az ítélet hozzájárul a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv alkalmazási körének tisztázásához, valamint az általa meghatározott objektív felelősség és más felelősségi rendszerek közötti határvonal meghúzásához.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A felperes kártérítési keresetet nyújtott be egy osztrák székhelyű sajtótársaság, a Kronen-Zeitunk napilap regionális kiadásának kiadója a KRONE-Verlag ellen, a napilapban közzétett, a reumás fájdalmak enyhítésére vonatkozó „egészségügyi” tanácsok követése miatt bekövetkezett testi sérülésért. A cikkben írtak alapján a felperes, körülbelül három órán keresztül fenn hagyta a reszelt tormás pakolást a lábízületén, majd a mérgező koncentráció generálta erős fájdalom hatására vette azt le. A cikkben szereplő tanács pontatlan volt, mivel a kezelési időnek két-öt percnek kellene lennie. A felperesi keresetet mind első- és másodfokon elutasítottak, tekintettel arra, hogy a kérdéses cikk szerzője a gyógynövények területén szakértőnek tartott személy, ezért a kiadónak nem volt oka a tartalom ellenőrzésére továbbá, mivel a cikk egy napilapban jelent meg, az olvasónak nem lehetett olyan elvárásai, mint amit egy tudományos folyóirattal szemben támaszthat. A felperes fellebbezésében hangsúlyozta az alperes objektív felelősségét a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv értelmében. Ezt követően a felperes Obertster Gerichtshofnál (továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) felülvizsgálati kérelemmel élt. A Legfelsőbb Bíróság előzetes döntéshozatali kérelmet terjesztett elő az Európai Unió Bíróságánál, amelyben az irányelv 2. cikke szerinti ’termék” fogalmának tisztázását kérte az 1. és a 6. cikkel együttesen értelmezve.

A hibás termékért való felelősségről szóló irányelv vonatkozó rendelkezései

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1999. május 10‑i 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 1999. L 141., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 174. o.) módosított, a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25‑i 85/374/EGK tanácsi irányelv (HL 1985. L 210., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 257. o.; a továbbiakban: 85/374/EGK irányelv) 1. és 6. cikkével összefüggésben olvasott 2. cikkének értelmezésére irányul, amely azt a kérdést veti fel, hogy egy sajtókiadó vagy egy napilap tulajdonosa a 85/374 irányelv alapján felelősségre vonható e az olyan cikkben szereplő téves információból eredő káros következményekért, amelynek közzétételéhez hozzájárult.

Az irányelv kimondja „a gyártó objektív felelősségének elvét, amelynek értelmében a hibás ingó dolgok gyártójának meg kell térítenie a magánszemélyek testi épségében vagy tulajdonában okozott károkat függetlenül attól, hogy a gyártó részéről történt-e gondatlanság vagy sem.”

Az irányelv 2. cikkének alkalmazásában a "termék" minden ingó dolog, akkor is, ha az más ingó vagy ingatlan dolog részét alkotja. A "termék" fogalma magában foglalja a villamos energiát is."

Gyártónak tekintendő az alapanyag, a végtermék vagy a résztermék előállítója; a termék importőre; bármely személy, aki a terméken feltünteti nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését; a termék bármely szállítója, ha a gyártó vagy az importőr nem azonosítható. Amennyiben több személy felelős ugyanazért a kárért, úgy felelősségük egyetemleges.” (3. cikk)

Az irányelv 6. cikkének értelmében a termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja a jogosan elvárható biztonságot. A termék hibás jellegét bizonyos, magából a termékben rejlő olyan elemek alapján kell meghatározni, amelyek többek között a termék kiszereléséhez, használatához, valamint forgalomba hozatalának időpontjához kapcsolódnak.

Az Bíróság ítélete

A Bíróság ítéletét megalapozó érvelés három fő szemponton keresztül bontakozott ki. Először is a Bíróság értelmezte a 2. cikkben szereplő „termék” forgalmát, figyelembe véve a rendelkezés megfogalmazását, szerkezetét, szövegkörnyezetét és a jogi aktus célját. Ezáltal megállapította, hogy szolgáltatások nem tartoznak a 85/374/EGK irányelv hatálya alá.

Másodszor a Bíróság az irányelv hatodik preambulumbekezdése és a korábbi ítélkezési gyakorlatra (C-503/13 és C-504/13 Boston Scientific Medizintechnik, 37-38. pont) tekintettel hangsúlyozta, hogy a termék hibás volta akkor állapítható meg, ha „nem nyújtja különösen a termék kiszerelésére, a termék észszerűen elvárható használatára, és a termék forgalomba hozatalának időpontjára tekintettel jogosan elvárható biztonságot”, mindezt pedig a széles vásárlóközönség által támasztott jogos elvárásra tekintettel kell megítélni. Továbbá figyelembe kell venni többek között az adott termék rendeltetésére és objektív tulajdonságaira, valamint azon felhasználói csoportok sajátosságait, akiknek a terméket szánják. Ezt követően a „hibás termék” fogalmát mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy egy olyan szolgáltatás, amely nem kapcsolódik annak hordozóját képző nyomtatott napilap kiszereléséhez, sem használatához, nem indukálja a nyomtatott napilap hibás jellegét, valamint nem alapozza meg az „irányelv alapján a „gyártó” objektív felelősségét, legyen az akár az említett napilap kiadója, nyomdája, vagy akár a cikk szerzője.” Amennyiben „az ilyen tanácsok a 85/374/EGK irányelv hatálya alá tartoznának, annak nemcsak az lenne a következménye, hogy tagadná az uniós jogalkotó által az áruk és szolgáltatások között tett különbséget, illetve ez utóbbiaknak ezen irányelv hatálya alóli kizárását, hanem ezenkívül azzal a következménnyel is járna, hogy megalapozzák a napilapok kiadóinak objektív felelősségét, annak lehetősége lenne vagy korlátozott lehetőségével, hogy mentesüljenek e felelősség alól. Márpedig az ilyen következmény sértené a károsult és a gyártó közötti igazságos kockázatmegosztás célját, amint arra ugyanezen irányelv hetedik preambulumbekezdése emlékeztet.”         

Harmadszor a Bíróság megállapította, hogy az uniós jogalkotó szándékát tükrözi az, hogy irányelv nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy megállapítható a hibás termékekért való felelősség olyan szolgáltatás által okozott károkért, amelynek a termék csak fizikai hordozója. Az irányelv hatályának a jogalkotó által meghatározott határai többek között különböző érdekek közötti összetett mérlegelésből erednek. (37. pont, idézi a C-495/10 Dutrueux, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

Záró gondolatok

A 85/374/EGK irányelv által előírt hibás termékért való objektív felelősség alkalmazhatatlansága nem zárja ki az alapügyhöz hasonló esetben, más, eltérő alapokon nyugvó szerződéses vagy szerződésen kívüli felelősségi rendszerek alkalmazhatóságát. Így az a tény, hogy a felperes nem hivatkozhat az irányelv által nyújtott védelemre, nem jelenti azt, hogy nem kaphat semmilyen védelmet. A Bíróság érvelése alapján megállapítható, hogy a döntés specifikusan jelen tényállásra irányult, így véleményem szerint nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy helytelen vagy pontatlan tartalom megalapozhatja a termék hibáját.

Az összefoglalót készítette: Karácsony Roxána, joghallgató DE ÁJK

Források jegyzéke:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62020CJ0065&qid=1395932669976

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2021-06/cp210099hu.pdf

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Al32012