Kockázatvállalás és tájékoztatási kötelezettség a devizahitel-szerződések kapcsán
A 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság felszínre hozta a magyarországi devizahitelezés gyengeségeit és annak a magyar háztartásokra gyakorolt drasztikus következményeit, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bírósági esetek megsokszorozódását. A bejegyzés arra kíván röviden rávilágítani, hogy milyen kockázatokat vállaltak a hitelszerződésben részt vevők, valamint arra, hogy milyen kérdések merültek fel a hitelfelvevők tájékoztatásával kapcsolatban. Tovább... (Török Éva)
Jelen munka középpontjában annak vizsgálata áll, hogy miként jelenhetnek meg fogyasztóvédelmi szempontok a magyar piacgazdaság egyik meghatározó szektorában, az elektronikus hírközlésben. Kiindulópontként érdemes szem előtt tartani, hogy a telekommunikáció napjainkra nemzetközi és EU-s léptékben is meghatározó gazdasági szektorrá vált. Olyan területté, amely a szerződések tömegesedése miatt nagy számban vet fel komplex fogyasztóvédelmi kérdéseket. Vitás helyzetek sora vezethető vissza a számlázással, a tarifák emelésével, a panaszkezeléssel, vagy épp a hibák kijavításával összefüggő nézeteltérésekre. Vajon milyen jogai vannak az „ügylet kárvallotjának”, és kihez fordulhat Magyarországon, amennyiben hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban kívánja fogyasztói jogait érvényesíteni? 
Az elmúlt néhány évtizedben jelentős pénzügyi, illetőleg gazdasági válság söpört végig szinte az egész világon. Az egyre mélyülő krízis a magyar gazdaság működését is alapjaiban érintette. Ezt az időszakot nagyon sok szakember egyszerűen devizahiteles válságként írta le. Fogyasztóvédelmi és versenyjogi szempontból sem mellékes az események értékelése, illetve a következtetések levonása, melyek segíthetik a jövő stratégiájának kialakítását. Jelen tanulmány e problémakör néhány kérdését elemzi jogi, fogyasztóvédelmi szempontból. 
A XXI. század pénzügyei a pénzügyi innováció révén egyre nagyobb kihívást támasztanak a jogi szabályozás, ezen belül is a pénzügyi fogyasztóvédelem számára. Megvédhető-e a fogyasztó a gyorsan változó és komoly szakmai ismereteket igénylő pénzügyi világban és meddig kell terjeszkednie ennek a védelemnek? Mindenkit meg kell-e védeni vagy csak a fogyasztók lehatárolt csoportját? Mindeközben a gazdaságpolitika részéről a bankokkal szemben is elvárás a gazdasági növekedés elősegítése a hitelezés révén. Egy szigorú és korlátozó szabályozás nem akadályozza-e a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet? Útját álljuk-e az innovációnak és a technológiai újításoknak a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével vagy összeegyeztethető a két érdek?