Európai Bizottság: a foglalkoztatási és szociális fejleményekről (2015)

  • 2016/01/28
  • Kutatócsoport2

A „foglalkoztatási és szociális fejleményekről” szóló éves felmérés ismerteti a területen tapasztalható tendenciákat, az ezekből adódó kihívásokat és az alternatív szakpolitikai megoldásokat.

A tanulmány pozitív változásokat tárt fel az EU-ban a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén, azonban a tagállamok közti differencia nem látszik csökkeni. A különbségek nagy része a humán tőke nem megfelelő allokációjából eredeztethető.

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „Biztosítanunk kell, hogy az Unióban élők, különösen a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak számára több és jobb munkalehetőség álljon rendelkezésre. Emellett többet kell fordítanunk a humán készségek fejlesztésére is, hogy az EU-ban mindenki maradéktalanul kiaknázhassa képességeit. Be kell ruháznunk az emberekbe, ha növekedést és több munkahelyet szeretnénk. Biztosítanunk kell, hogy munkajogi és szociális biztonsági rendszereink megfeleljenek a 21. század kihívásainak, és ösztönöznünk kell a vállalkozó szellemet és az innovációt. Ebben az összefüggésben a szociális jogok európai pillére fontos szerepet játszik.”

A munkahelyteremtés ösztönzése

A 2015-ös felmérés kiemeli az önfoglalkoztatásban és a vállalkozásokban rejlő munkahely-teremtési lehetőséget. Az adatok emellett rávilágítanak, hogy vannak ún. „sérülékeny” csoportok  –  nevezetesen fiatalok (15-24 éves korosztály), idősek, nők (kiváltképp a  gyermeket nevelők), valamint etnikai kisebbségek –  akik, a szokásosnál még több nehézséggel szembesülnek, ha önálló vállalkozást szeretnének létrehozni. A jelentésből emellett kiderül, hogy az emberek többsége úgy véli, nem rendelkezik az önálló vállalkozás létrehozásához szükséges készségekkel vagy tudással. Ezen munkavégzési formában rejlő előnyök mellett, mellett azonban, biztonságra is szükség van – mely kérdés az európai szociális jogok tárgyalásánál is előtérbe helyezendő.

Elmondható és a mellékelt táblázatból is kiolvasható, hogy az önfoglalkoztatás hazánkban valóban kiaknázatlan erőforrásokat tartogathat, hiszen össztársadalmi szinten jelentősnek mondható a lemaradás az Uniós átlaghoz, melyen az elmaradás az elmúlt években tovább nőtt. Szemléltetésképpen Nagy-Britaniában a 2013-ban munkanélküli férfiak 5%-a lett önfoglalkoztató 2014-re, még hazánkban ez a szám 1% (megj.: az EU átlag 3%), nők esetében pedig még ezt sem éri el.

Sajnos a készség és tudás területén érzett hiányosság, pedig valóban meglévő probléma, hiszen a „Pisa” (2012) teszten a magyar eredmények minden kompetenciaterületen (matematika, olvasás-szövegértés, természettudomány, problémamegoldás) az OECD átlag alatti szintet teljesítettek. (Pontos adatokat lásd 1. ábra)

A munkaerőpiac hatékonyságának javítása

A 2015-ös felmérés rávilágít arra, hogy az EU a mobilitáson keresztül hatékonyabban ki tudja használni a humán erőforrásban rejlő potenciált. Habár az elmúlt két évtizedben nőtt a munkavállalói mobilitás, aránya a teljes munkaerőt tekintve marginális maradt. A 15–64 év közötti uniós lakosság mindössze 4%-a él a születési helyétől eltérő tagállamban. A felmérés ezenkívül áttekinti a tartós munkanélküliséget, amely mintegy 11,4 millió embert érint az EU-ban. A tartós munkanélküliség elleni küzdelem alapvető fontosságú a munkaerőpiac hatékonyságának javításához, mivel a tartósan munkanélküli személyeknek a rövidtávon munkanélküliekkel összehasonlítva fele annyi esélyük van új állást találni. Ehhez elengedhetetlen a munkanélküliség csökkentésére fordított állami kiadások növelése – hazánk esetében is.

A szociális párbeszéd szintén elengedhetetlen a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendüléshez.

Humán beruházások

Habár az EU-ban a munkanélküliség szintje magas maradt (10,2%), bizonyos állásokat továbbra is nehéz betölteni. A készségkereslet és -kínálat eltérése mellett, a kisgyermekes nők és az idősebb munkavállalók foglalkoztatási szintje továbbra is igen alacsony. E csoportok nagyobb fokú munkaerő-piaci részvételének elősegítése alapvetően fontos lesz az idősödő népesség összefüggésében.

Az összefoglalót készítette: Hutóczki Katalin, joghallgató

Magyar nyelvű sajtóközlemény:
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-93_hu.htm

Angol nyelvű felmérést értékelő jelentés (letölthető):
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=89&newsId=2437&furtherNews=yes