EUB döntés született a kiküldött munkavállalók szociális biztonságáról

  • 2018/09/11
  • Kutatócsoport2

EUB döntés született a kiküldött munkavállalók szociális biztonságáról

Az Alpenrind és társai ügyben az osztrák tagállami bíróság felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást és előzetes döntéshozatal iránt az Európai Unió Bíróságához fordult. Az előterjesztett kérdésekre válaszul a Bíróság kimondta, hogy a kiküldött munkavállaló a munkavégzés helye szerinti szociális biztonsági rendszerben biztosított abban az esetben is, ha egy olyan munkavállalót vált fel, akit másik munkáltató küldött ki. A Bíróság megállapította azt is, hogy a kiküldő tagállam által kiállított biztosítási igazolás (az ún. A1 igazolás) a munkavégzés helye szerinti tagállamban köti a szociális biztonsági intézményeket és bíróságokat is mindaddig, amíg azt a kiküldő állam vissza nem vonja vagy érvénytelennek nem nyilvánítja.

Az alapügyről

Az Alpenrind osztrák társaság vágóhidat üzemeltet Salzburgban. A társaság 2007-ben kötött szerződést a magyarországi székhelyű Martin‑Meattel, amely húsfeldarabolást és csomagolást vállalt. 2012 és 2014 között a szintén magyar székhelyű Martimpex társaság kiküldött munkavállalói végeztek az említett munkálatokat, majd 2014-től ismét a Martin-Meat munkatársai.

A Martimpex által kiküldött munkavállalók részére a magyar szociális biztonsági intézmény a magyar szociális biztonsági jogszabályok alkalmazását tanúsító A1 igazolást állított ki. Ezt részben visszamenőleges hatállyal tette, részben pedig olyan esetekben, amikor a salzburgi egészségbiztosítási pénztár már megállapította az érintett munkavállalók ausztriai biztosítási kötelezettségét. Az egészségbiztosítási pénztár biztosítási kötelezettséget megállapító határozata ellen az osztrák közigazgatási bírósághoz fordultak. A tagállami bíróság megsemmisítette a határozatot az egészségbiztosítási pénztár hatáskörének és illetékességének hiányára hivatkozással. Az ítélettel szemben az intézmény fellebbezést nyújtott be. Az ausztriai legfelsőbb közigazgatási bíróság (Verwaltungsgerichtshof) az Unió Bíróságához fordult, kérve, hogy tisztázza a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokat és – többek között – az A1 igazolások kötelező erejét.

Az ítélet

A Bíróság az előterjesztett kérdésekre a következő válaszokat adta ítéletében:

1. A Bíróság kimondta, hogy a kiküldő tagállam (jelen ügyben Magyarország) illetékes intézménye által kiállított A1 igazolás a munkavégzés helye szerinti tagállam (jelen ügyben Ausztria) intézményeit és bíróságait is köti.

2. Ezt követően a Bíróság megállapította, hogy valamely tagállam által kiállított A1 igazolás a  szociális biztonsági intézményeket és bíróságokat mindaddig kötik, míg ezt az igazolást a kiállító tagállam vissza nem vonja vagy érvénytelennek nem nyilvánítja. Igaz ez akkor is, ha a két tagállam illetékes hatóságai a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsághoz fordultak, amely megállapította, hogy ezt az igazolást tévesen állították ki és azt vissza kell vonni. - A Bíróság ennek kapcsán rávilágít, hogy az igazgatási bizottság megállapításai csupán vélemény értékűek.

A Bíróság szerint az A1 igazolás még akkor is alkalmazható visszamenőleges hatállyal, ha a kiállítás időpontjában a tevékenység végzése szerinti tagállam illetékes intézménye már megállapította az érintett munkavállaló biztosítási kötelezettségét.

3. Végezetül a Bíróság kimondta, hogy a kiküldött munkavállaló a munkavégzés helye szerinti szociális biztonsági rendszerben biztosított abban az esetben is, ha egy olyan munkavállalót vált fel, akit másik munkáltató küldött ki. Ennek oka, hogy főszabály szerint a munkavállaló azon tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozik, amelyikben munkát végez. Csak bizonyos feltételek esetén lehetséges, hogy a kiküldött munkavállaló a munkáltatója szokásos tevékenysége szerinti tagállam szociális biztonsági rendszeréhez tartozzon. Azonban a jogalkotó kizárta ennek lehetőségét, ha a kiküldött munkavállaló egy másik személyt vált fel. Ez a munkavállaló tehát nem tartozhat azon tagállam jogszabályainak hatálya alá, amelyben a munkáltatója a szokásos tevékenységét végzi.

A Bíróság szerint nincs relevanciája, hogy a két érintett munkavállaló munkáltatóinak székhelye ugyanabban a tagállamban van, és az is irreleváns, hogy közöttük esetlegesen személyi vagy szervezeti összefonódás áll fenn.

 

Az összefoglalót készítette:

Dr. Széles Krisztina, PhD hallgató

Források: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30d8c5bef3948b42479fbfdf83812e54f70e.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxyPaxb0?text=&docid=205401&pageIndex=0&doclang=hu&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=506134

https://curia.europa.eu/jcms/jcms/p1_1289665/el/