Elektronikus Egészségügyi szolgáltatási tér. Egy álom valóra válik…

2017 az egészségügy szempontjából sorsfordító évnek számíthat. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2016 decemberi közleménye szerint élesítésre kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely képes összekapcsolni a már most is működő kórházi rendszereket, valamint a háziorvosi- és patikarendszereket egy egységes platformon  keresztül.

Ebben az évben kezdődik az egészségügyi szolgáltatók csatlakozási folyamata az elektronikus szolgáltatási térhez, amely folyamat az elképzelések szerint 2018-ban fejeződik majd be. A rendszer lényege, hogy a betegek orvosi dokumentumai (leletek, röntgenfelvételek, gyógyszerek, zárójelentések stb.), ha a páciens ehhez hozzájárul (vannak kivételek, amikor nem kell hozzájárulás), akkor bárhol, bármikor elérhetők a kezelőorvosok számára, és mindenki lekérdezheti saját betegdokumentációit az ügyfélkapun keresztül.

Miért is előnyös az EESZT?

Első olvasatra számos előnyös tulajdonságát tudjuk feltárni az egységes komunikációs platformnak. Az EESZT egyrészt központi támogató szolgáltatást képes biztosítani (azonosítás, közcélú adatok megosztása, központi üzenetkezelés stb.), másrészt olyan fontos egészségügyi szolgáltatásokat nyújt, mint például az e-beutaló, az e-recept, a digitális képtovábbítás, távkonzílium lehetősége, az eseménykatalógus, az ellátásokhoz kapcsolódó adatok egységes tárolása, illetve az e-profil.    

Az adatvédelmi követelmények biztosítása érdekében a páciensek ügyfélkapun keresztül meghatározhatják, hogy ki férhet hozzá az adataikhoz.
Az egészségügyi szolgáltatók informatikai rendszerének fejlesztői számára a 39/2016. (XII. 21.) számú EMMI miniszteri rendelet meghatározza a csatlakozás feltételeit, azaz a használt kórházi információs, háziorvosi és patikarendszerek azon műszaki paramétereit és technikai feltételeit, melyekkel az EESZT-hez csatlakozni tudnak a közintézmények.

Mégsem olyan tökéletes az elképzelés?

• Az orvosi műhibapereket nem érinti az új szabályozás, mivel a rendszer a betegek orvosi dokumentumait (pl.: leletet, röntgenfelvételt, zárójelentést)  tárolja azonban a műtéti naplót stb. nem.  Továbbá a lekérdezés joga csak a kezelőorvost illeti meg, egy perben eljáró más személyt pl. igazságügyi orvosszakértőt nem.
• Az állampolgá­rok egészségügyi adatai úgy kerülnek egyetlen rendszerbe, hogy erről őket meg sem kérdezték.
• Ronthatja az orvos-beteg kapcsolatot is az új szabályozás, mivel kérdéses, hogy a beteg mennyire lesz hajlandó őszintén válaszolni az orvos kérdéseire, ha tudja, hogy az elmondottakat az ország összes orvosa láthatja majd.
• Problémás továbbá az 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény azon rendelkezése is, hogy az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Ez a rendelkezés azért vet fel kérdéseket, mivel az EESZT bevezetésével ezen dokumentumok elektronikusan is elérhetőek, tárolásuk hatékonyabban megoldott, ezért papír alapon való megőrzésük 30-50 évig nem ésszerű, valamint legtöbb esetben fizikailag egyébként sem megoldható.
• A korábbi ellátások adatait a kezelőorvos, a kezeléshez szükséges mértékben és a gyógykezelés során megismerheti, azzal kapcsolatban titoktartás köti és a beteg döntése szerint ez a megismerés is letiltható. Itt felvetődik a kérdés, hogy hogyan lesz megoldott, hogy a beteg ne csak teljes, hanem részleges letiltás lehetőségével is élhessen, valamint hogy hogyan akadályozható meg a jogosulatlan orvosi hozzáférés.
• Sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat megismerhető az érintett hozzájárulása nélkül is.
• Erősítené a bizalmat, ha a rendszert az állam helyett egy harmadik, független fél üzemeltetné. 

Adatok biztonsága prioritást élvez

Az EESZT-nek a lehető legmagasabb biztonsági elvárásoknak kell megfelelnie. Az adatok védelme érdekében számos törvényt és rendeletet kell/kellett módosítani, és új szabályozásokra is szükség lehet. A digitális önrendelkezés  új szabályozása lehetővé teszi a beteg számára, hogy az ügyfélkapun keresztül beállítsa, mely adatait kik érhetik el. Nyomon követheti, hol tekintettek bele adataiba, ide értve a sikertelen lekérdezéseket is.

A rendszernek a legmagasabb, ötös fokozatú biztonsági besorolásnak kell megfelelnie. Ezért a felhasználónév és a jelszó megadása mellett kulcskód-generátorokat is kapnak majd az adatkezelésre jogosult adminisztrátorok (pl. az orvosok), akiknek a körét a lehető legszűkebben határozzák majd meg. Biztonsági szabálykönyv is készül az EESZT-hez, illetve a rendszer mögé olyan helpdesk-et kell biztosítani, amely probléma esetén azonnali segítséget nyújthasson

Panaszok

Az állampolgárok több panaszt nyújtottak be az adatvédelem sérülése miatt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, aki azonban a panaszok kivizsgálása érdekében több állami szervtől állásfoglalást kért. Továbbá közösségi oldalakon a tiltakozás érdekében külön csoportok jöttek létre, ahol a fent említett akadályok többségét indokként hozzák fel az EESZT szabályozásával szemben.

E panaszok azonban nem gátolják az EESZT megvalósulását, amihez 2018-ig minden meghatározott egészségügyi szolgáltatónak kötelessége csatlakozni.

Készítette: Dr. Lovas Dóra, doktorandusz

Forrás:

Másfél év múlva startol az e-egészségügyi rendszer; HVG.hu/MTI; 2015. augusztus 12.

1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény

39/2016. (XII. 21.) számú EMMI miniszteri rendelet

http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/uj_adat_kreszt_kivan_az_elektronikus_egeszsegugyi_szolgaltatasi_ter

http://www.medicalonline.hu/cikk/az_egeszsegugyben_teljes_logisztikai_ujraszervezesre_van_szukseg

https://profitline.hu/hircentrum/hir/360585/Startra-kesz-az-Elektronikus-Egeszsegugyi-Szolgaltatasi-Ter

http://hirlevel.egov.hu/2014/02/25/keszul-az-egyseges-egeszsegugyi-elektronikus-szolgaltatasi-ter/