Állami tulajdonba kerülnek az egyetemi PPP-ingatlanok. Valódi gyógyír...?
Az államosítás folytatódik: legújabb lépéseként szeptember végéig kérik be a pénzintézetek ajánlatát az egyetemi PPP-beruházások kiváltásához, év végéig döntenek a szerződésekről, és várhatóan 2016 első negyedévében veszik állami tulajdonba az érintett ingatlanokat – derül ki az Emmi ütemtervéből. A kiváltandó projektek előzetes listáját a kormány már megtárgyalta, de egyelőre nem nyilvános. Annyit lehet tudni, hogy a felsőoktatás terén futó ötven aktív PPP-szerződésből 26-ot tárgyal újra és módosít, mindehhez várhatóan 36 milliárd forintra lesz szükség. A szaktárca parlamenti államtitkára szerint a kormány jövőre és 2017-ben is többletforrást biztosít az aránytalanul nagy terhet jelentő szerződések felbontására, átalakítására.
A megállapodások aláírását 2016 első negyedévére tűzték ki, vagyis március végéig meglesznek a szerződések, és eddig az időpontig állami tulajdonba veszik az érintett egyetemi, főiskolai ingatlanokat is. Végül a 2017-re szánt PPP-ráfordítások összegéről június végéig terjesztik elő a költségvetést. Az ún. kiváltási munkacsoportoknak tagjai lesznek az érintett egyetemi, főiskolai kancellárok, az Emmi, a Kehi, az NGM, valamint az MNV Zrt. megfelelő szintű vezetői is.
A szerződések kiváltása után az épületek egy része továbbra is a felsőoktatási intézmény szolgálatában maradhat; lesz, amit más állami célokra hasznosítanak majd, de elképzelhető, hogy a piacképes épületeket értékesíteni fogja az állami vagyonkezelő.
A parlamenti államtitkár indokolása szerint az egyetemi infrastruktúra-fejlesztést szolgáló Universitas program keretében megvalósult beruházások finanszírozása változatlan konstrukcióban több mint 391 milliárdos költséget jelentene a futamidő kezdetétől a 2028-as lezárásig, miközben a tényleges bruttó beruházási költség ebből mindössze 86 milliárdot tesz ki. A hallgatói létszám csökkenése, valamint az intézményi átalakítások következményeként a projektek eltúlzott mértékűek, kihasználatlanok, és jelentős anyagi terhet jelentenek a felsőoktatási intézményeknek, így az állam számára is. A kormány által biztosított költségvetési források megszabadítják a rendszert a szükségtelen és önállóan finanszírozhatatlan beruházásoktól, így a jövőben költséghatékonyabban tudnak gazdálkodni az intézmények.
Forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/allamositjak-az-egyetemi-ppp-...
A PPP ingatlanok felvásárlására vonatkozó ütemtervben tulajdonképpen újabb jelét láthatjuk annak, hogy Magyarországon megszűnt a szűkebb értelemben vett PPP-k, mint közfeladat-ellátási alternatívák preferálása. Vajon valóban életképtelen megoldásról van-e szó, miközben egyes uniós tagállamokban továbbra is nagy népszerűségnek örvend a konstrukció, és hazánkban a legújabb állami infrastruktúrafejlesztési programokból is olyan megoldás olvasható ki, mely a szűken értelmezett PPP-vel rokon vonásokat mutat? A közösségi igények kielégítésének alkalmasabb eszköze valósítható-e meg a kivásárlással, illetve csak az államosítás lehet-e megfelelő eszköz a PPP deficitjeinek orvoslására? Ha igen, kivásárlással most tényleg jó helyre kerül a konstrukció hozadéka? Mi lesz az ingatlanok sorsa ezt követően? Ahogyan legújabb blogbejegyzésünkből is kiderül, e kérdések megválaszolása nem is annyira egyértelmű...