Döntött az EUB: az uniós joggal ellentétes a magyar közbeszerzési törvény

  • 7 April 2020
  • Kutatócsoport2

Az Európai Bíróság ítéletet hirdetett azon magyar ügyek kapcsán (C-496/18. és C-497/18), melyek alapja az volt, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. az Európai Unió Hivatalos Lapjában a magyarországi, budapesti 4-es metrószakasz építésével kapcsolatban két külön közbeszerzési szerződés odaítélése céljából ajánlati felhívást tett közé. A nyertessel 2006-ban írták alá a szerződést, majd 3 évvel később előre nem látható körülményekre hivatkozva 2009-ben módosították a szerződést, és erről egy hirdetményt is közé tettek a Közbeszerzési Értesítőben. Tovább... (Nagy Péter zsombor)

EUB döntés: jogosult-e az utas kártalanításra az átfoglalt járatának késése miatt?

  • 29 March 2020
  • Kutatócsoport2

Az ügy témájának középpontjában az áll, miszerint azon légi utas, akinek járatát törölték és emiatt kártalanításban részesült, elfogadva azt, hogy másik járaton utazzon, ezen átfoglalt járatnak a késése miatt nyer-e jogosultságot kártalanításra? Az ügy alapjául szolgáló eljárás egy finn bíróság előtt zajlott, aki az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatal érdekében. Tovább... (Kovács Viktória)

Kockázatvállalás és tájékoztatási kötelezettség a devizahitel-szerződések kapcsán

  • 23 March 2020
  • Kutatócsoport2

A 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság felszínre hozta a magyarországi devizahitelezés gyengeségeit és annak a magyar háztartásokra gyakorolt drasztikus következményeit, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bírósági esetek megsokszorozódását. A bejegyzés arra kíván röviden rávilágítani, hogy milyen kockázatokat vállaltak a hitelszerződésben részt vevők, valamint arra, hogy milyen kérdések merültek fel a hitelfelvevők tájékoztatásával kapcsolatban. Tovább... (Török Éva)

A főtanácsnoki indítvány szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania minden felsőoktatási intézmény számára

  • 16 March 2020
  • Kutatócsoport2

A Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Juliane Kokott főtanácsnok 2020. március 5-i napon a C-66/18. sz. ügyben azt javasolja a Bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek. Az ügy alapját az adta, hogy 2017-ben a magyar országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt, mely szerint az EGT-én kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek hazánkban, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Továbbá azt is előírja, hogy valamennyi ilyen külföldi felsőoktatási intézménynek a származási államában is nyújtania kell felsőoktatási képzést. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

EUB: a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal

  • 13 March 2020
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bíróságának nemrégiben született meg azon ítélete, mely a magyar állam és a Google között a reklámadó szabályozásából adódó vitára tehet pontot. Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében megállapítást nyert, hogy azon tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatót a reklámadó-kötelezettség tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56. cikkében biztosított szabadságával. Ugyanakkor az ehhez kapcsolódó szankciórendszert kifogásolta a Bíróság. Tovább... (Kovács Viktória)

A hírközlési szolgáltatások egyes fogyasztóvédelmi aspektusai

  • 7 March 2020
  • Kutatócsoport2

Jelen munka középpontjában annak vizsgálata áll, hogy miként jelenhetnek meg fogyasztóvédelmi szempontok a magyar piacgazdaság egyik meghatározó szektorában, az elektronikus hírközlésben. Kiindulópontként érdemes szem előtt tartani, hogy a telekommunikáció napjainkra nemzetközi és EU-s léptékben is meghatározó gazdasági szektorrá vált. Olyan területté, amely a szerződések tömegesedése miatt nagy számban vet fel komplex fogyasztóvédelmi kérdéseket. Vitás helyzetek sora vezethető vissza a számlázással, a tarifák emelésével, a panaszkezeléssel, vagy épp a hibák kijavításával összefüggő nézeteltérésekre. Vajon milyen jogai vannak az „ügylet kárvallotjának”, és kihez fordulhat Magyarországon, amennyiben hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban kívánja fogyasztói jogait érvényesíteni? Tovább... (Barta Attila)

Oldalak