Egy új kezdet az állami tisztviselők világában?

  • 1 June 2016
  • Kutatócsoport2

Alig egy hete annak, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint lehetővé válik, hogy az állami tisztviselőkre nézve speciális képzési követelményeket határozzanak meg. Nevezetesen a munkáltató, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 39.§-ban foglalt feltételeken túlmenően előírhatja, hogy az állami tisztviselő „meghatározott államtudományi és közigazgatási felsőfokú képzésben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzése keretében megszerzett felsőfokú oklevéllel rendelkezzen.”

Mint arról már korábban beszámoltunk, feltételezhetően az a kormányzat célja, hogy a jelenlegi köztisztviselői kart egy lojális köztisztviselőkből álló szakember gárda váltsa fel. Ennek érdekében az NKE kiemelt kormányzati figyelmet kap, ami abban is megmutatkozik, hogy egyedül ők képezhetik a jövő köztisztviselőit alap – és mesterképzés formájában egyaránt. Felvetődnek viszont olyan kérdések, hogy ez jelenleg milyen mértékben sért(het)i az egyenlőséget a munkavállalók tekintetében, illetve, hogy mennyire lesznek pártatlanok vagy sem, és hogy a politikai függetlenség, mint olyan, mit is jelent egy ilyen munkakör betöltésében. Azonban az nyilvánvaló, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy Budapesten tanulhasson, és az NKE-n szerezze meg a diplomáját.

Napvilágot láttak olyan hírek, miszerint egyeseknek egy „kiegészítő képzésen” kéne átesni, de arra még nem érkezett válasz a Kormány részéről, hogy pontosan mit jelent ez, és hogy kiket érintene. Valószínű azonban, hogy ez a jelenleg köztisztviselőként dolgozókra vonatkozhat, illetve azokra, akik rendelkeznek a megfelelő diplomával a munkavállaláshoz, csak azt nem az NKE-en szerezték, és nem is kívánnak ott tovább tanulni.

Továbbá az is kérdéses, hogy vajon a munkáltatók mi alapján fogják eldönteni és feltételként megszabni azt, hogy a jelentkezőnek rendelkezni kell-e az NKE oklevelével. Ugyanakkor ez a kérdés az új generációra nézve okafogyottá válik, hiszen jelenleg már csak a NKE-en folytathatja tanulmányait az, aki közigazgatás-szervező diplomát szeretne szerezni ma Magyarországon.

Mindezeken túlmenően nem elhanyagolható változás az sem, hogy jelentős mértékű, átlagosan 30 %-os illetménynövekedést hozott a törvényjavaslat elfogadása, ami a felsőfokú végzettségű állami tisztviselő számára is tisztes kezdő fizetést, és biztos előmenetelt jelent.  

Az összefoglalót készítette: Karácsony Tamás, közigazgatás-szervező szakos hallgató

forrás: http://www.parlament.hu/irom40/10267/10267.pdf

          http://www.kozjavak.hu/hu/csak-az-valhatna-koztisztviselove-aki-diplomajat-nemzeti-kozszolgalati-egyetemen-szerezte

 

 

Hírgyűjtemény: 
Korábbi hírek: 

Hozzászólások

A magyarországi állam- és jogtudományi képzéseket, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem státuszát érintő előzményeket figyelembe véve egyetérthetünk a fenti összefoglaló megállapításával, amely szerint a kormányzat célja, hogy a jelenlegi köztisztviselői kart egy lojális köztisztviselőkből álló szakember gárda váltsa fel. Olyan szakemberek, akik a "megfelelő" értékrendet elsajátítva másként kezelik a problémákat, mint azt a "hagyományos jogász képzésben" részt vett jogászok tennék.

Az államtudományi képzés alakulásának útja azonban nem egyedi. Az utóbbi évek történéseit nézve hasonló folyamatokkal találkozhatunk a felsőoktatás, doktori képzés és tudományos kutatás más területein is. Ideológiailag és politikailag szintén érzékeny területeken, mint amilyen a közgazdaságtan. E téren elsősorban az MNB alapítványok kutatást és képzést támogató gyakorlata vezetett a szakmai közösség kritikus álláspontjának megfogalmazásához (lásd az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának állásfoglalását és az Oktatói Hálózat nyilatkozatát).

A kérdés továbbgondolásának különös aktualitást adott Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora és az MNB alapítványok kuratóriumi tagja által néhány hete tett nyilatkozat, amely talán minden eddiginél nyíltabban fogalmazza meg az eddig inkább csak sejthető törekvést: „Minden egyetemen azt kell oktatni, és a társadalommal is el kell fogadtatni, amit a Kormány gondol a világról. [...] Ennek a gondolkodásnak le kell menni minden egyes egyetemre minden egyetemi oktatónak a fejében ez ott kell legyen, a hallgatók rendelkezzenek ezzel a tudással. Az egészet, ami idáig volt, le kell cserélni, ki kell iktatni. [..] Ehhez pedig könyvek kellenek, új típusú közgazdasági oktatásra van szükség.”

Horváth M. Tamás és Tóth Judit írásaihoz fűzött hozzászólásában Rónay Zoltán jogosan teszi fel a kérdést, hogy miként értékelhetjük e kijelentéseket az állam és felsőoktatás viszonya szempontjából, illetve, hogy az alapvetően a közgazdaságtani oktatás kontextusában megfogalmazott elvárás megjelenik-e az államtudományi és a jogi képzésben is. Az Állami tisztviselőkről szóló törvény múlt heti kihirdetésével talán már választ is kaptunk a kérdésre...

Oldalak