Újabb fejlemény a közigazgatási bíráskodás kérdésében: megszületett a közigazgatási perrendtartás!

Az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított rendelkezéseket korrigálva az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási perrendtartást, amit 2017. március elsején a Magyar Közlönyben kihirdettek.

Előzmények

Blogunk már többször beszámolt a közigazgatási bíráskodást érintő fejleményekről, reformtörekvésekről. Jelenleg úgy tűnik, hogy az önálló szervezetrendszer kialakítása elmaradt, itt az elsöprő változások megdőlni látszanak, viszont az önálló közigazgatási perrendtartás megszületett.

Ez sem volt zökkenőmentes, hiszen a korábbi változatot a köztársasági elnök nem írta alá és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB egyetértett az indítványozó érvelésével és a kifogásolt rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánította. Miért voltak aggályosak a támadott rendelkezések? Az AB kimondta, hogy sérült a jogbiztonság, egyszerű többséggel döntöttek minősített többséghez kötött kérdésben.

Az AB döntését követően az Igazságügyi Minisztérium közleményében kifejtette, hogy szorgalmazni fogja a törvény februári újratárgyalását, hogy a terveknek megfelelően 2018. január elsején hatályba léphessen az önálló közigazgatási perrendtartás.

A korrekció

Az újratárgyalás megtörtént, 2017. március elsején a Magyar Közlönyben hirdették ki a 2017. évi I. törvényt a közigazgatási perrendtartásról. De hogyan is oldotta fel az Országgyűlés az alkotmányellenességet?

A korábbi törvényjavaslat leginkább kifogásolt intézménye a felső bíróság, ami egy új bírósági szint létrehozását vizionálta. Márpedig egyszerű többséggel egy új bírósági szint létrehozásáról nem lehet dönteni. Az Alaptörvény kimondja, hogy ehhez minősített többségre van szükség.

A kihirdetett közigazgatási perrendtartásban az Országgyűlés ezt a problémát úgy oldotta fel, hogy kikerült a "felső bíróság" a törvényből, helyette a törvényszékek, illetve egyes ügyekben a Fővárosi Törvényszék hatásköréről rendelkezik.

A bíróság összetételét tekintve továbbra is egyesbírók, illetve tanácsok ítélkeznek. A törvény eltérő rendelkezése hiányába három hivatásos bíróbál álló tanács jár el, az egyszerű megítélésű ügyekben a tanács tagja egyesbíróként eljárhat, illetve a kisebb súlyú ügyekben is egyesbíró dönt a jogvitáról.

A jogszabály az eredeti terveknek megfelelően, 2018. január elsején lép hatályba.

A jogszabály szövege itt érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=200732.335648

Készítette: Széles Krisztina, joghallgató

Források:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=200732.335648

http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/kihirdettek-az-uj-kozigazgatasi-perre...

http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/ismet-elfogadtak-a-kozigazgatasi-perr...