„Egy elektronikus pénz, kínai jellegzetességekkel” – elsőként Kínának lehet nemzeti digitális valutája

  • 2020/10/29
  • Kutatócsoport2

Amíg jegybankok figyelmét világszerte a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése köti le, addig Kína a készpénzmentes jövőre koncentrál.  A Kínai Jegybank beszámolója alapján, öt évet töltöttek a nemzeti digitális jüan („renminbi”) kifejlesztésével. A digitális valuta hivatalos bevezetése még várat magára, az elemzők szerint a teljes átállás pedig még évtizedekbe telhet, azonban a tesztelés – ha szűk körben is – évek óta tart. A kísérleti programok sikeressége abban rejlik, hogy az országban több mint fél milliárdan elektronikus fizetési rendszereket használnak, így nem érzékeltek különösebb változást. Tovább... (Karácsony Roxána)

Az e-ügyintézés fogyasztóvédelmi aspektusai

  • 2020/10/12
  • Kutatócsoport2

A cím első ránézésre kicsit zavarba ejtő, hiszen a közigazgatásban a fogyasztó fogalma nem értelmezett, a jogviszony egyik oldalán tipikusan valamely közigazgatási szerv áll, a másik oldalon pedig az ügyfél. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) hatálya sem terjed ki erre a szférára. Mégis szükségesnek érezzük – még ha idézőjelesen is – a két terület ütköztetését. Jelen cikk keretein belül az e-ügyintézés fogalmát a közigazgatásra szűkítjük, azon belül is a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak fogyasztóvédelmi aspektusait kívánjuk vizsgálni átfogó jelleggel, de vázlatosan. Tovább... (Veszprémi Bernadett)

Brexit: kötelezettségszegési eljárás a kilépési megállapodást sértő törvény miatt

  • 2020/10/08
  • Kutatócsoport2

Mint ismert, az Egyesült Királyság Unióból való kilépését szabályozó megállapodást 2020 január 31-én írták alá, mely 2020. február 1-jén hatályba is lépett. A megállapodás értelmében 2020. január 31-től 2021. január 1-ig átmeneti időszak veszi kezdetét az Egyesült Királyság és EU között. Ez idő alatt az Egyesült Királyságra még alkalmazni kell az uniós kereskedelmi és belsőpiaci szabályokat, melyet egy kereskedelmi egyezmény váltaná fel, amelynek feltételeiben az év végéig kellene megállapodnia az uniónak és a briteknek. Az Egyesült Királyság kormánya azonban szeptemberben 9-én egy - az Európai Bizottság szerint – a kilépési megállapodást sértő törvénytervezet nyújtott be a brit parlamenthez. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

EUB: nem ütközik uniós joggal az Airbnb-hez kapcsolódó, a lakhatási válság mérséklése érdekében hozott nemzeti szabályozás

  • 2020/09/30
  • Kutatócsoport2

Az ingatlanok rövidtávú bérbeadásának korlátozása érdekében már hosszabb ideje „harcot folytattak” egyes országok, városok vezetői, akik legfőbb problémaként a lakhatással kapcsolatos nehézségeket emelték ki. Másrészt a koronavírus-járvánnyal és a turisták számának jelentős csökkenésével, erőteljes konkurenciaharc alakult ki az ingatlanok rövidtávú bérbeadásához online platformot biztosító Airbnb és a szállodatulajdonosok között. A konfliktusok leginkább a nagyobb népesűrűségű településeken tetőztek, így nem meglepő, hogy az EUB döntés egy francia eset kapcsán született. Tovább... (Karácsony Roxána)

Kerekebb szabályozás? Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény számos eleme

  • 2020/09/24
  • Kutatócsoport2

Az Alkotmánybíróság (AB) 2020. június 15-én közzétett, az erdők biológiai sokféleségének, természeti értékeinek megóvásáról szóló 14/2020. (VII. 6.) számú határozatában megállapította, hogy a hatályos erdőtörvény – 2009. évi XXXVII. törvény – több pontja Alaptörvény-ellenes, ennélfogva a rendelkezéseket a Testület megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

Az EUB először értelmezte a „hálózatsemlegességet” előíró uniós rendeletet

  • 2020/09/22
  • Kutatócsoport2

A 2020. szeptemberében született uniós bírósági döntés hosszabb időre meghatározza majd mind a szolgáltatók, mind a hatóságok jogértelmezését, mely döntésben a nyílt internetre vonatkozó szabályokat értelmezte egy előzetes döntéshozatali kérelem eredményeként. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2017-ben hozott döntésével szemben a Fővárosi Törvényszék által folytatott felülvizsgálati eljárás keretében fordultak az uniós bírósághoz, annak jogértelmezését kérve. Tovább... (Szutor Beáta)

Oldalak