A Kúria teherbíró képességgel kapcsolatos értelmezése a telekadó kapcsán

  • 2022/03/05
  • Kutatócsoport2

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2022. február 15-én hozott határozatával új szintre telepítette a telekadó konfiskáló jellegének megállapíthatóságát egy bírói kezdeményezés alapján indult normakontroll eljárásában. A döntés hátterében egy, az elmúlt időben született Alkotmánybírósági döntés áll, mely egy helyi telekadó szabályozás kapcsán azt állípította meg, hogy az adott esetben az adóalanyok arra voltak kötelesek, hogy nagyon rövid időn belül és ismétlődő jelleggel a telek értékével azonos összeget fizessenek meg a telekadó keretében. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Stop! Shop? Kérdések és válaszok az üzemanyagok hatósági ármaximalizálása körül

  • 2022/02/28
  • Kutatócsoport2

A hetekben megugrott a kőolaj világpiaci ára, stabilan beállt egy hordó Brent olaj ára 90 dollár fölé, a napokban már a 96 dollárt is elérte az olaj hordónkénti ára, ezt részben az orosz-ukrán konfliktus, részben az Irán elleni szankciók okozzák, valamint közrejátszik az is, hogy az OPEC nem emelte a megállapodásoknak megfelelő szintre a kőolaj kitermelését. A piaci árak elszabadulásának korlátozása érdekében Magyarország Kormánya egy speciális piaci beavatkozás, árplafon bevezetése mellett döntött 2021. novemberében, mely 2022. május 15-ig továbbra is fennáll. Kérdésként merül fel, hogy e szabályozási, jogalkotási eszköz milyen hatással lehet a piaci folyamatokra? Tovább... (Pella Sebestyén Márk)

Az EUB elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét az uniós költségekből történő kifizetések felfüggesztése kapcsán

  • 2022/02/24
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy „az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus megfelelő jogalappal lett elfogadva, összeegyeztethető az EUSZ. 7. Cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.” Jelen bejegyzés arra fókuszál, hogy mindez milyen relevanciával bír, s mint jelent a gyakorlat számára. Tovább... (Karácsony Roxána)

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság joggyakorlatának vizsgálata statisztikai adatokon keresztül

  • 2022/02/16
  • Kutatócsoport2

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) honlapján elérhetőek az általa tárgyalt ügyek, ítéletek a kezdetektől (1984) egészen napjainkig. Az adatbázis nagyon részletes és sok ügy ítéletét tartalmazza, annak ellenére, hogy a választottbírók és a felek is titoktartást vállalnak, így maga az ítélet is csak akkor tehető közzé, ha a felek ehhez hozzájárulnak, vagy az ítélet így rendelkezik. Ebben a blog-bejegyzésben a bíróság teljes gyakorlatában, valamint sportágakon belül is megvizsgálom, hogy mik voltak a fő ügyfajták (pl.: dopping, fegyelmi eljárás, átigazolással kapcsolatos perek stb.) a bíróság eddigi működése során. Többek között olyan kérdésekre keresem a választ, mint lehet-e, hogy a labdarúgásban többségében átigazolással kapcsolatos ügyek vannak, a súlyemelőknél és kerékpárosoknál inkább a doppingügyek vannak-e túlsúlyban? Tovább... (Porcsin Lenvente)

Közigazgatási szankcionálás COVID idején

  • 2022/02/08
  • Kutatócsoport2

A közigazgatási szankciók között és a szabálysértési jogban az utóbbi időszakban egy erőteljes átrendeződés volt megfigyelhető az objektív szankciók javára. Ennek az okait már több tanulmány is vizsgálta. Az indokok között említhető az objektív szankciók könnyebb érvényesítése, a szabálysértési jog tényállásai számának és egyben jelentőségének a zsugorodása, valamint az ún. Szankciós törvény hatálybalépése, amellyel a szabálysértési jog de iure elszakadt a közigazgatási szankcióktól. Mivel a közigazgatási jogban a jogérvényesítés szorosan összefügg a közigazgatási szankciórendszerrel, így annak folyamatai nehezen hagyhatók figyelmen kívül a jogérvényesítés vizsgálatakor. Tovább... (Árva Zsuzsanna)

Gondolatok a 2022-es éghajlatvédelmi, energetikai és környezetvédelmi állami támogatásokról szóló új iránymutatásról

  • 2022/01/30
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unióban egyre hangsúlyosabbak a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok, melyek áthatják a versenyjog szigorú szabályait is. Ennek megfelelően az Európai Bizottság már 2001-ben és 2008-ban is közzétett egy-egy iránymutatást a környezetvédelem állami támogatásáról. A 2014-es iránymutatás ezekre épít, miközben kibővült az energiaszektorra irányadó rendelkezésekkel is. Ez a dokumentum rögzítette a bizottsági gyakorlat legfontosabb pontjait, illetve összegezte azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a tagállami intézkedés a belső piaccal összeegyeztethető. A Bizottság szerint ugyan a 2014-es iránymutatás jól működik, és általánosságban megfelel a célnak, de úgy véli, hogy néhány „célzott kiigazítás” szükségessé vált. Tovább... (Széles Krisztina) 

Oldalak