Leomlanak a vámok Európa és Dél-Amerika közös piacai között
A kereskedelem fontossága évezredekre visszavezethető, amelynek elengedhetetlen mozgatórúgója volt az államok, régiók együttműködése. Napjainkban sincs ez másként és a globalizációval karöltve kontinenseket átívelő kereskedelmi kapcsolatok alakulnak ki. A fenntartható együttműködés érdekében szükség van a megfelelő jogi szabályozásra, aminek meghozatala nem egyszerű feladat, hiszen a különböző régiók más szempontokat tartanak szem előtt. Az Európai Uniónak azonban úgy tűnik lassan sikerül pontot tennie egy lassan 20 éve elhúzódó tárgyalás végére.
Az EU jelenleg is a Mercosur egyik legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere, de a június végén született megállapodás csak még jobban elmélyíti a két régió közötti kapcsolatot. A legfőbb cél egy közös szabadkereskedelmi övezet létrejötte a felek között. Ami a feleket illeti, a Mercosur a kezdeteknél még csak Brazília és Argentína közötti kereskedelmi megállapodás volt, majd a későbbi Uruguay és Paraguay csatlakozással egy nemzetközi szervezetté nőtte ki magát. Venezuela is tagja volt a Latin-Amerikai blokknak, azonban az országban zajló nagymértékű válság miatt felfüggesztették a tagságát. Elsősorban a mezőgazdasági cikkek exportjára szeretnének koncentrálni, míg az európai fél az ipari termékekre fektetné a hangsúlyt.
A megállapodás olyan főbb elvek mentén jött létre, mint a környezetvédelem, valamint a fogyasztók és érzékeny gazdasági ágazatok érdekeinek védelme. Ezen követelmények betartása mentén mindkét fél számára komoly fenntartható növekedést eredményezhet, de emellett negatív hatása is lehet egyes szektorokra. Az autógyártás terén fellendülés várható egyes szakértők szerint, mivel a vámok jelentős mértékben csökkennek, míg a gépjárműalkatrészek vámja 14-18%-kal, addig a személygépkocsik vámja akár 35% százalékkal is csökkenhet. Ezenkívül más uniós termékek exportja is „felvirágozhat”; többek között a gyógyszerekről, ruhaneműkről, kötöttárukról is rendelkezik a nemzetközi szabályozás. Jelenleg egyes élelmiszeripari termékek esetén csak magas vámok kiszabása mellett van lehetőség az exportálásra, azonban az egyezmény ezen is változtatni kíván; csökkennek a csokoládéra, üdítőkre, szeszes italokra kivetett vámok.
A megállapodásnak számos pozitív hatása mellett hátrányai is lehetnek bizonyos számítások alapján, hiszen Európában a termelők költségei – főleg az élelmiszerbiztonsági előírások miatt – jóval magasabbak, mint a Mercosur tagállamaiban. A vámmentes behozatali kvóták megemelése munkahelyvesztéshez és termeléscsökkenéshez vezethet az öreg kontinensen. Közelebbről megvizsgálva, szakértők véleménye szerint az egyes tervezett módosítások negatívan érintenék a baromfitermelőket, a sertéstenyésztőket, csemegekukorica-termelőket, továbbá a bio-üzemanyagot termelők tekintetében is előnytelen lehet a megállapodás.
Az Európai Unió által kötött más nemzetközi együttműködésekkel összehasonlítva is mérföldkő lehet a latin-amerikai régióval létrehozott megállapodás, hiszen ezelőtt az államokkal (Japán, Kanada, Mexikó) csak külön-külön sikerült politikai és gazdasági kapcsolatot létesíteni. Ez a fajta, integrációk között létrejött szabadkereskedelmi fúzió tehát kivételes, abból a szempontból is, hogy az Unió az első olyan nagyobb nemzetközi szereplő, amelynek sikerült megállapodnia a dél-amerikai blokkal.
Az összefoglalót készítette: Nagy Evelin Éva, joghallgató DE ÁJK
Források: