Kúriai döntés született a tao-támogatásokról
Nyilvánosak a sportcélú társasági adókedvezmény útján megvalósuló támogatások adatai – mondta ki a Kúria október 25-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Transparency International között folyó perben.
Tao 1x1
Hazánkban a látvány-csapatsportok támogatásának 2011. július 1-jétől hatályos szabályaival vette kezdetét ezen tao-támogatási forma – mely mellett egyéb, többek között a kultúrát, művészeteket pártoló típusok is jelen vannak – amelynek keretében a társasági adó alanya adókedvezmény igénybevételére jogosult a látvány-csapatsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong és vízilabda, mely kör idén a röplabdával bővült) országos sportági szakszövetsége, annak tagjaként működő amatőr illetve hivatásos sportszervezet, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság részére teljesített támogatás (juttatás) után (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény – a továbbiakban Tao. tv. – 22/C. §).
Sikertörténet és bizonytalanságok
A sportot érintő társasági adókedvezményt sokan dicsérik jótékony hatásai miatt. Bevezetése óta a látvány-csapatsportágakban kétszázhatvanról háromszázötvenezerre emelkedett az igazolt – elsősorban utánpótláskorú – versenyzők száma, gyarapodott az ágazatban dolgozó szakemberek állománya is, továbbá háromszáz új hazai sportingatlan épült és csaknem ötszáz újult meg: mindez Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára szerint a magyar sportfejlesztés egyik sikertörténetének tekinthető. Az Európai Bizottság – amelynek jóváhagyása azért szükséges, hogy ne merüljön fel tiltott állami támogatás vagy más, az uniós jogszabályokat sértő intézkedés gyanúja – kezdetben hat évre engedélyezte a piaci szereplők társadalmi felelősségvállalásának ezen rendszerét, idén pedig ismét támogató döntést hozott, arra hivatkozva, hogy bár a támogatás államinak minősül, objektív közérdeket szolgál, a rendszere pedig garantálja a támogatott célok megvalósítását és az azokkal arányos forrásfelhasználást.
A támogatási forma alkalmazása természetesen nem mentes a kezdeti bizonytalanságoktól. Ahogyan Gudra Tamás, a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdasági vezetője is nyilatkozott, az országos szakszövetségek feladata, hogy sportágukban ellenőrizzék a pénzek felhasználását, az út jó, azonban még elég sok a feltárt szabálytalanság – ez pedig az olyan egyéb támogatott területek, mint a kultúra tekintetében sincs másképp. Az utóbbi időkben azonban megszaporodtak a sportcélú támogatások tekintetében indult, közérdekű adatok megismerése iránti perek, melyekben vegyes döntések születtek a kért adatok kiadása és ezzel összefüggésben a támogatások jellegének megítélése kapcsán.
A kúriai döntésről
A legfrissebb és immár a legmagasabb hazai fórum által is elbírált ügyben a Transparency International – amely már korábbi jelentésében is a vizsgálta a rendszer átláthatóságát– a ’tao- pénzekkel’ kapcsolatos 2011 és 2016 közötti adatok kiadását kérte a két minisztériumtól. A civil szervezet keresete elsőfokon elutasításra került, a bíróság döntésében részben adótitokra, részben pedig arra hivatkozott, hogy a kért adatok nem közérdekűek, az átlátható költségvetési gazdálkodáshoz nem szükséges az egyes gazdálkodó szervezetekre lebontva kiadni az adatokat.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2016. októberétől ugyanis az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, valamint az ilyen kedvezményezett célra történő felajánlások esetében – így a kérdéses ’tao-pénzek’ tekintetében is – valóban tágabban határozza meg az adótitok körét (az ugyanis kiterjed a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezésére, az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértékére, továbbá a támogatott megnevezésére, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértékére, Art. 53. §. 1a) bekezdése). Ennélfogva az összesített adatok továbbra is megismerhetők maradtak, az egy-egy adóalany általi támogatások adataival szemben: azok ugyanis a javaslatot tevő nemzetgazdasági miniszter indokolása szerint a magán- és üzleti szféra körébe is tartoznak, és mint ilyenek, konkrét jogszabályi előírás alapján is szükséges védettségük biztosítása. Az idézett jogszabályhely az adózás rendjéről szóló 2017-es törvényjavaslat szövegében is megtalálható (Art. javaslat 127. §. (2) bekezdése), az Országgyűlésnek október 24-én benyújtott, végleges és teljes verzió azonban nem tartalmazza azon – különböző hírportálok által sokat idézett – rendelkezést, amely kifejezetten kizárná az adótitok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerését.
A másodfokú bíróság a keresetet csupán annyiban utasította el, hogy nem kötelezte az adatkezelőket a támogatásokkal kapcsolatos egyes adatok – így például az adózó székhelyének, adószámának, számlaszámának – kiadására, annak egyébként helyt adva alapvetően azzal érvelt, hogy „az adótitok a közérdekű adatok megismerhetőségével szemben abszolút korlátként nem hivatkozható.” Az alperes minisztériumok a jogerős ítélet ellen a Kúriához fordultak felülvizsgálati kérelemmel, melyben az ítélet megsemmisítését, a kereset elutasítását és az elsőfokú ítélet jogerőre emelését kérték. Érveik soraiban többek között az elsőfokon hozott döntésben megállapítottakat – adótitok korlátja, valamint a közérdekűség hiánya – hozták fel, valamint arra hivatkoztak, hogy ezen érvek nem is tehetők mérlegelés tárgyává.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket elutasította és a jogerős ítéletet helyben hagyta. Döntésében kifejtette, hogy közérdekű és ekként nyilvános minden adat, amely az állam által a költségvetés terhére nyújtott kedvezményre vonatkozik, a bíróságok pedig mérlegelhetik és gyakran mérlegelik is az egyes ügyekben, hogy az egymással versengő jogok közül melyiknek adnak elsőbbséget, ahogyan ebben az ügyben a közérdekű adatok nyilvánosságát előbbre valónak ítélték meg, mint az adótitok védelmét. Ugyanakkor elutasítást nyert a felperes azon kérése, amely arra vonatkozott, hogy ne csupán 2016-ig, hanem a kereset teljesítéséig terjedő későbbi időszakra is adják ki részére a kért adatokat.
Az összefoglalót készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató
Felhasznált források:
http://frsz.hu/kuria-hatarozat-minosites-megsemmisitese-es-jo-hirnev-serelme-targyaban
http://hvg.hu/itthon/20151022_Transparency_a_TAO_a_korrupcio_melegagya
http://hvg.hu/kultura/20160509_tao_zenekar_hangverseny_bfz_fesztivalzenekar
http://index.hu/gazdasag/2017/09/05/adotitok_torveny_eloterjesztes_tao/
http://index.hu/sport/futball/2017/10/05/ujabb_ket_birosagi_itelet_mondta_ki_hogy_kozpenz_a_tao/
http://magyarhirlap.hu/cikk/47351/Hamarosan_indul_a_tao2
http://magyarhirlap.hu/cikk/76106/Kozel_ezer_futballpalya_epult_TAObol_az_elmult_ot_evben
http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/meg-egyszerubb-lesz-az-adozas
http://www.parlament.hu/irom40/17994/17994.pdf
https://ado.hu/rovatok/ado/kuria-nyilvanosak-a-tao-penzek
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600081.TV
https://www.vg.hu/gazdasag/hat-evig-maradhat-a-tarsasagi-adokedvezmeny-rendszer-485567/