Különleges gazdasági övezetre hivatkozással változhat az önkormányzatok adókivetési joga

  • 2020/04/23
  • Kutatócsoport2

A koronavírus járvány okozta helyzet számos változást hozott, nem csak az emberek életében, hanem az önkormányzatok működésében is. A kormány az utóbbi időben számos rendelkezést fogadott el az új körülmények szülte negatív gazdasági hatások kiküszöbölésére hivatkozással. A gépjárműadó központosítása után, most a különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségével (a 135/2020 (IV. 17.) kormányrendelet alapján) a helyi adóbevételek átstrukturálására is sor kerülhet.
A különleges gazdasági övezetek létrehozását lehetővé tevő kormányrendelet preambuluma utal a jogi aktus meghozatalának céljaként a járvány okozta gazdasági következmények redukálására és munkahelyek megőrzésének elősegítésére. A kormány a vészhelyzetre hivatkozással, akkor nyilváníthat ilyen minőségűvé egy területet és környezetét, ha:

  • az intézmény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított,
  • legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű,
  • a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és
  • munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgája.

E jogi aktussal a kormány kezébe egy igen jelentős eszköz kerül, hiszen, ha a fenti feltételek teljesülnek, szabadon és szubjektív döntése alapján jelölhet ki különleges gazdasági övezeteket egészen június 15-ig, vagy amennyiben a járvány okozta rendkívüli helyzet tovább tart, annak időtartamáig.
Eddig a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján a települési önkormányzat - amely területén az adott övezet található - élhetett a jogszabályban meghatározott adómegállapítási jogával. Azonban az új jogi aktus szerint, ha egy terület és annak közvetlen környezete különlegessé válik, a fekvése szerinti megyei önkormányzat képviselő-testülete jogosult arra, hogy a Htv. szerinti helyi adókat bevezesse, míg a települési önkormányzat adómegállapítási jogát nem gyakorolhatja. E területeken a legnagyobb jelentősége az iparűzési adónak (sokszor az önkormányzatok saját bevételének több, mint felét teszik ki) van, amelynek alapja (a Htv.-ben meghatározott adócsökkentési tételek figyelembevételével) a vállalkozások nettó árbevétele.
A kormány eddig a gödi Samsung SDI Magyarország Zrt.-t minősítette különleges gazdasági övezetté, amely gyár 2019-ben bejelentette, hogy 2020-ban 390 milliárd forinttal bővíti akkumulátorgyárát és csaknem 1200 új munkahelyet hoz majd létre. E bejelentés a kormány keleti nyitásának is köszönhető, hiszen az azt megelőző évben Dél-Korea több mint 400 milliárd forintot invesztált a magyar gazdaságba. A beruházáshoz a magyar állam majd 35 milliárd euró támogatást is ad, amely kapcsán az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, hogy a szubvenció nem e tartozik az EUMSz 107. cikk-ében megfogalmazott tiltott állami támogatások hatálya alá.
Tehát ezen gyár esetében prognosztizálható a beruházás nagyságához mérten megnövekedő árbevétel és ahhoz kapcsolódó növekvő iparűzési adóbevétel is, mely ezen túl a pest megyei önkormányzathoz folyik be a település – Göd - helyett.

Mit hoz a jövő?

Magyarországon ma több ezer nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás van, és számuk folyamatosan növekszik. Kezdetben az uniós támogatású projektek, illetve költségvetési támogatással megvalósuló, legalább 5 milliárd forintos, vagy legalább ezer új munkahelyet teremtő beruházások tartoztak ide, majd a kör bővítése érdekében később már e feltételeket nem teljesítő invesztíciókat is ide soroltak, szubjektív döntés alapján, pl.: a 300 millió forintból tervezett felcsúti iskola-felújítás.
Jelenleg még csak egy különleges gazdasági övezet van, azonban a feltételeknek több ezer terület is megfelel.  Az elkövetkező időszak -, amely leghamarabb június 15-ig tart- mutatja meg, hogy milyen számú területek fognak e kategóriába kerülni és mennyi önkormányzat esik majd el a költségvetésük nagy részét kitevő iparűzési adótól.
Ráadásul a helyi bevételi struktúrát az a korábbi döntés is érintette, hogy a gépjárműadóból származó bevétel keletkezés helyén maradó 40%-át központosította az állam, mely szintén jelentős forráskiesés eredményezhet az önkormányzatok számára.

Az összefoglalót készítette: Dr. Lovas Dóra, doktorandusz, DE ÁJK

Források:

 

 

 

Kategória: 
Kormányzás
Helyi adók
Helyi költségvetés
Helyi önkormányzatok
Állami támogatások
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: