A közterület-felügyelet nem bírságolhat a térfigyelő-kamerák felvételei alapján

  • 2017/04/10
  • Kutatócsoport2

Nyilatkozott a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának feje a fővárosi közlekedési bírságolásokról: a hivatal értelmezésében a kizárólag a közterület felügyeleti kamerák által rögzített szabálysértések esetében nem kötelező a bíráság megfizetése. – Pető György egyébiránt a néhány napja esett háttérbeszélgetésben azt is hozzátette, hogy ő maga sem fizetne azoknak az autósoknak a helyében, akik így buknak le.

Felmerül tehát a kérdés, hogy amennyiben a hivatal feje, maga is így vélekedik a felszerelt térfigyelő-kamerák által rögzített felvételekről, hogyan fordulhatott elő egy ilyen volumenű bírságolás-sorozat? Ha a kamerák felvétele alapján derül ki egy tilosban parkolás vagy a forgalom rendjének a megsértése, mi a teendő, mi vonatkozik kötelező jelleggel a sofőrre?

Hangsúlyozandó – ahogy egyébként erre maga a FÖRI vezetője is felhívta a figyelmet – hogy ez nem vonatkozik például a VÉDE vagy az egyéb forgalomfigyelő rendszerek felvételeire, és azokkal ez az esetkör semmi esetre sem összekeverendő.

Az ominózus nyilatkozatban Pető György ugyanis a térfigyelő kamerák rendszerét kizárólag a közbiztonság eszközének nevezte, amely jellegéből adódóan „nem tud nem látni közlekedési szituációkat”. A vezető hozzátette, hogy közterület felügyeleti bírság csak helyszíni bírságként szabható ki, a felvételek alapján a FÖRI a korábbi téves híresztelések ellenére nem szab ki közigazgatási bírságot.

Az előzmények

Az utóbbi időkben a főváros egyre több kereszteződésébe szereltek fel térfigyelő kamerákat. A kamerák megjelenése után pedig megkezdődött a kereszteződés felvételei alapján az 50.000 forint összegű bírságok tömeges kiszabása. Példának okáért csak a Bécsi út – Szépvölgyi út csomópontban 4000 feletti a csak a februárban kiszabott közterületi bírságok száma. És ez csak egyike a problémás helyeknek…

Az ügy olyannyira elharapózott a tisztázatlan körülmények között, hogy a főpolgármester is napirendre tűzte annak kérdését. A helyzet mérlegelése után sajtótájékoztatón bíztatta azokat az autósokat, akik csak a kamerák felvételei alapján kaptak felszólítást bírságfizetésre, hogy azt bojkottálják. A szabályozás szerint ugyanis „a kamerák felvételei alapján a közterület-felügyelő nem jogosult büntetni" – közölt Tarlós István.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy korábban a DK is kifogásolta a bírságolásokat, annak uniós joggal való összeegyeztethetetlensége miatt. Álláspontja szerint ugyanis a helyzet kimerítette a rosszhiszemű és aránytalan büntetési rendszer fogalmát.

A jogszabályi háttér

A 2012. évi II. törvény (szabálysértési törvény) XXVIII. fejezete szól a közlekedési szabálysértésekről, amelynek vonatkozó rendelkezései pedig a következők:

224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217-222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.

(2) A KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

225. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

A fentiek fényében tehát a szabályozás világos, a térfigyelő-kamerák felvételei önmagukban nem jelenthetnek legitim alapot a közlekedési bírságok kiszabására, az érintett autósok tehát elvileg nem kötelesek megfizetni a kiszabott pénzösszegeket.

Hogyan tovább?

De az azonban a továbbiakban sem tisztázott, hogy ha egy autós kapott ilyen alaptalan bírságot, hogyan is kell helyesen eljárnia. Megteheti-e, hogy egyszerűen csak nem fizet? Hivatalosan vissza kell-e vonni valamilyen módon a bírságokat? Hogyan és mikor kapja vissza a pénzét, aki már fizetett? Egyáltalán visszakapja-e? Ki a felelős? Lesz-e a hibának következménye? És a hiba vajon tényleg hibaként lesz-e elkönyvelve, vagy apró malőrként eltussolva?

Készítette: Gaál Szilvia, joghallgató

 

Források:

 

Kategória: 
Államtudomány
Városrehabilitáció
Rendészeti feladatok
Közvállalatok