A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők helyzete

2016. november 2-án 1616 kiskorút szállítottak el vidéki francia városok befogadó központjaiba a calais-i menekülttáborból. Egyetlen menekülttáborból 1616 kiskorút. Vajon mennyien vannak összesen azok a kiskorúak, akik szüleiktől, rokonaiktól elszakadva érkeznek az Európai Unió, illetve Magyarország területére? Az Unió képes-e kezelni a változásokat? Biztosítható-e a kiskorúak, mint sérülékeny csoportot védelme a migrációs válságok idején?

A kísérő nélküli kiskorúak- Kik ők?

A kísérő nélküli kiskorúak a menedékkérők egy speciális csoportját alkotják. Azok a 18 év alatti személyek sorolhatóak ide, akik a felügyeletükért felelős nagykorú személy (tipikusan szüleik, rokonaik) kísérete nélkül érkeznek valamely tagállam területére vagy a belépést követően maradnak felügyelet nélkül.

Ugrásszerű növekedés

Az Európai Unióban 2008 és 2013 között ezeknek a kiskorúaknak a száma 10-12 ezer fő körül mozgott, 2014-re számuk megduplázódott. Az igazán megdöbbentő ugrást a 2015-ös óriási migrációs nyomás hozta: közel 97 ezer kísérő nélküli kiskorút érkezett az Európai Unió tagállamainak területére.

Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető volt: 2008 és 2013 között néhány száz kiskorút regisztráltak, 2014-ben már 605-öt. A drasztikus emelkedés hazánkban is 2015-ben történt: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 8805 kísérő nélküli kiskorút regisztrált.

Speciális szabályok és a gyakorlat

A kiskorúak vonatkozásában elengedhetetlen, hogy az általános menekültügyi szabályokon túl legyenek olyan speciális rendelkezések, melyek képesek érvényre juttatatni e sérülékeny csoport fokozott és hatékony védelmét.

Az Európai Unióban a Dublin III rendelet és számos irányelv (pl. az eljárás, befogadás, családegyesítés terén)  is igyekszik a hatékony védelem biztosítására.

Ilyen nagy létszámú kiskorú esetén nem közömbös, hogyan alakulnak az egyes tagállamokban - köztük Magyarországon - a kiskorúakat érintő menekültügyi mechanizmusok. Problémát jelent, ha csupán idegenrendészeti szempontok alapján döntenek a hatóságok és figyelmen kívül hagyják a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek elsődlegességét. Sok esetben kritikus pontként jelenik pl. a kiskorúak őrizetbe vétele; problémát jelent, hogy kiutasítás elrendelése esetén hatóságok a "fogadó állam" menekültügyi rendszerének hiányosságaira tekintet nélkül elrendelik a kiskorú kiutasítását; csorbul a hatékony jogorvoslathoz való jog stb.

A magyar menekültügyi rendszerben is vannak visszásságok, amire a közelmúltban pl. az Amnesty International is felhívta a figyelmet. (Lásd az erről szóló jelentést: https://www.amnesty.org/en/documents/eur27/4864/2016/hu)

Jelenállás szerint nem példa nélküli, hogy a tagállamokban csorbul a hatékony jogvédelemhez való jog. A jövőre nézve ezen a területen is kérdés, hogy uniós vagy tagállami szinten kell-e újabb eszközöket és utakat kialakítani a kiskorúak hatékony jogvédelemének biztosításához.

Készítette: Széles Krisztina, joghallgató

Források:

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

https://www.amnesty.org/en/documents/eur27/4864/2016/hu

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_asyunaa&lan...

http://www.origo.hu/nagyvilag/20161102-illegalis-bevandorlas-elszallitot...