Bírósági ügyféltájékoztatás a digitális térben – a hatékony jogérvényesítés szolgálatában

A tanulmány az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által szerkesztett KÖZJAVAK folyóiratban jelent meg. Idézési javaslat: 
Nyilas Anna: Bírósági ügyféltájékoztatás a digitális térben – a hatékony jogérvényesítés szolgálatában. KÖZJAVAK, VI. évfolyam, 2020. 1-2. (külön)szám a fogyasztóvédelemről, 120-129. o. (DOI 10.21867/KjK/2020.1.14.)

A technikai vívmányok széleskörű elterjedése, használatuk mindennapossá válása, az informatika és a számítógépes hálózatok robbanásszerű fejlődése szükségszerűen magával hozta azt az igényt, hogy a fejlődés által biztosított előnyöket a bírósági eljárásokban is hasznosítsák. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás során elvárás a pontos és hatékony tájékoztatás, mivel a bírósághoz fordulás alapvető jogát érinti.  Az iratbetekintési jog gyakorlása a bírósági eljárás garanciális eleme. A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a felek az eljárás iratait megismerhessék, azokról másolatot készíthessenek.[1]
A korábbi gyakorlat az volt, hogy a bírósági periratokba való betekintés személyes megjelenéssel, a papír alapú akta megtekintésével, a bírósági lajstromirodák ügyfelfogadási idejében volt lehetséges. Ehhez képest nagy előrelépést jelent az idei évtől a folyamatban lévő ügy irataihoz történő távoli elektronikus hozzáférés megvalósítása. A Pp. 620. § szakaszában találjuk az elektronikus iratbetekintésre vonatkozó alapvető rendelkezést. Az 50. alcímben foglalt jogosultságok (iratbetekintés, másolat kérése) gyakorlása érdekében a bíróság az iratbetekintésre jogosultak számára a per irataihoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabály rendelkezései alapján biztosítja.[2]
A fejlesztés keretét a Digitális Bíróság projekt adja, melynek időtartama 2017. május 2. - 2019. december 31. A digitális bíróság projektnek három alapvető célkitűzése volt, melyek a következők:

• a bírósági határozatok közzétételének és anonimizálásának fejlesztése;
• bírósági eljárások iratainak elektronizálása (E-Akta) és a bírósági periratok elektronikus betekintésének biztosítása;
• a bírósági szakrendszerek és a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) közötti kapcsolat megteremtése.

A témánk szempontjából ezek közül a második célkitűzés érdemel figyelmet, a bírósági eljárások iratainak elektronizálása (E-akta) és a bírósági periratok elektronikus betekintésének biztosítása a teljes körű iratbetekintési jogosultsággal rendelkező ügyfelek és a bírák számára.
Az ügyfelek otthonról, kényelmesen, bármikor megtekinthetik a bíróság előtt folyamatban lévő ügyük iratanyagát, ezzel időt és pénzt takarítva meg: nincs utazásra, ügyintézésre fordított idő, megszűnik a másolási, utazási költség.
A megvalósuló fejlesztés célja tehát kettős. Egyfelől az elektronikus betekintés biztosítása: a konkrét ügyben érintett és iratbetekintési jogosultsággal rendelkező ügyfelek online, 0-24 órában, ingyenesen, személyes megjelenés nélkül betekinthessenek a bírósági peres iratokba. Másfelől az elektronikus akta létrehozása: a bírói munkavégzés megkönnyítése, a bírák tértől és időtől függetlenül elérhessék az ítélkező tevékenységükhöz és a tárgyalásra való felkészüléshez szükséges iratokat.
A projekt eredményeként kialakításra került az elektronikus ügyintézési portálon az ügyfél iratbetekintő felület, ahol bejelentkezést és azonosítást követően a bírósági iratok online 0-24 órában ingyenesen és teljes terjedelmükben elérhetőek az iratbetekintési jogosultsággal rendelkező ügyfelek részére. Fontos, hogy csak a 2020. január 1-jét követően indult polgári és büntető peres ügyekben valósul meg a periratokba való elektronikus, távoli betekintés. Jelen bejegyzés írásakor még a próbaüzem szerint jelent meg az ÜIR oldala. Az ÜIR biztosítja az iratbetekintésre jogosultnak, hogy akár otthonról, interneten keresztül megtekinthesse a folyamatban lévő bírósági ügyében keletkezett iratokat (E-akta) – a felhasználói feltételek elfogadását és az online betekintési kérelem jóváhagyását követően.
A 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról (a továbbiakban: ISZ.) 15a. pontja akként határozza meg az E-akta fogalmát, mint a 11. §-ban meghatározott, BIIR-ben lajstromozott bírósági ügy ügyiratában található elektronikus okiratok, valamint papíralapú iratok hiteles elektronikus másolatainak összessége.
Az ÜIR az E-aktába történő betekintés mellett lehetőséget ad a bírósági eljárás várható időtartamának kiszámítására és a közzétett „anonimizált” bírósági határozatok ingyenes megismerésére, az ügyfél-elégedettségi kérdőív elektronikus kitöltésére, valamint a nyilvános cégiratok elektronikus megtekintésére is.[4]
Az ÜIR használata nem zárja ki, hogy a jogosult a bírósági ügyében keletkezett iratokat a bíróság ügyfélközpontjában vagy kezelőirodáján ügyfélfogadási időben személyesen megtekinthesse.[5] Ez a hagyományos iratbetekintési mód továbbra is megmarad természetesen, de bízunk benne, hogy egyre többen tudják majd kihasználni az E-akta által nyújtott előnyöket. A bírósági dolgozók pedig, akik eddig személyes jelenlétükkel biztosították az ügyfelek iratbetekintési jogának gyakorlását, az iratot mozgatták, másolták, más érdemi munkára összpontosíthatnak.
A jóváhagyott betekintési kérelemmel rendelkező ügyfél a KAÜ azonosítást követően az ÜIR E-akta menüpontjában listázhatja a betekinthető ügyeket, a kiválasztott E-aktában található iratokat megtekintheti. Az E-akta menüpontra kattintva látjuk az ügyek listáját, melyek között a Bíróság neve, Ügyszám és Ügybeli szerep szerint tudunk szűrni, valamint itt is lehet új ügyet regisztrálni, ahogy a Profil oldalon. A szűrés alapján listázott ügyeknél látjuk a bíróság nevét, az ügy számát, az ügybeli szerepet, az elvégezhető művelet pedig az E-akta megnyitása, amennyiben egy ügybe jogosultak vagyunk betekinteni.  Az E-aktában az Ügyadatok, Iratok, és Utasítások megtekintése közül választhatunk. A bal oldali menüoszlopban további információkat, adatokat kaphatunk, pl. személyek, költségek, ügykapcsolatok, hollétek, irattári adatok, stb.  Az E-akta az iratokat a papíralapú ügyirat sorrendjében tartalmazza.[6]
Fontos, hogy az ügyfél zártan kezelt iratba az ÜIR-en keresztül nem tekinthet be. Zártan kezelt a bírósági irat, ha bármely törvényi rendelkezés által védett olyan adatot tartalmaz, amelynek nyilvánossá válása a védetté nyilvánításával elismert jogos érdek sérelmét eredményezheti. Ilyen törvény által védett adat különösen más személyes adata, a banktitok, az orvosi titok vagy az üzleti titok. Zártan kezelt iratba az ügyfél a bíróság ügyfélközpontjában vagy irodáján akkor tekinthet be, ha a folyamatban lévő bírósági ügyben ezt számára – az erre irányuló kérelmének elbírálását és a törvényben előírt titoktartási nyilatkozat megtételét követően – a bíróság engedélyezte.
Természetesen minősített adatot tartalmazó iratok sem elérhetőek az E-aktában, ezek esetében már az elektronikus ügyintézés is kizárt (lásd a 2015. évi CCXX. törvény 8. § (6) bekezdését).
A betekintési jogosultság főbb szerepkörök szerint is beállítható.[7] Az tehát, hogy valaki jogosult egy ügybe betekinteni, nem jelenti azt, hogy az ügy minden iratába betekinthetne. Azt a bíró egyedileg beállíthatja szerepkörönként, hogy egy-egy irat kinek a számára lesz az aktában hozzáférhető, betekinthető (pl. a kimentés végett alperes által beküldött orvosi igazolás az alperesnek elérhető lesz, a felperesnek nem).[8]
Érdemes azonban kiemelni, hogy eddig is volt bizonyos körben lehetőség a folyamatban lévő ügy egyes eljárási mozzanatait figyelemmel kísérni elektronikus betekintéssel, illetve értesítést kérni a konkrét ügy egyes eljárási cselekményeinek megtörténtéről. Az ÜIR rendszer létrehozását megelőzően, 2015-től létezett a Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszer rendszer (BETFR), ami szintén arra irányult, hogy egyszerűbben hozzájussanak az ügyfelek a folyamatban lévő ügy egyes adataihoz, és az eljárási mozzanatokról tájékoztatást kapjanak.[9]
Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy sajnos gyakran az engedélyezés folyamata félúton elakad, és a bíróságok kezelőirodái nem igazán tudnak olyan tájékoztatást adni, ami érdemben előre tudná mozdítani a hiányzó hozzáférést.[10] Nehézség, hogy ügyenként kell külön-külön regisztrálni. Ezt a kérvényt kinyomtatva be kell vinni a kezelőirodára, ahol az engedélyezés végett megkeresik az adott ügy előadó bíróját (jegyzőjét, leíróját stb.), és az engedélyezést követően értesítést kapunk arról, hogy a megadott aktához hozzáférést kaptunk. Betekintési jogosultság esetén az ügyfél a felületen meghatározott ügyadatokat tekinthet meg. Figyelmeztetés kérelmezése esetén az ügyfél egyes eljárási cselekményekről e-mailben és/vagy smsben kap értesítést.
A BETFR nagyon hasznos rendszer, ám mégis kevéssé volt ismert a felhasználók körében. Ezt azonban megfelelő promócióval lehetett volna javítani. A BETFR létrehozásakor már úgy terveztek, hogy a későbbiekben a rendszer alkalmas lesz az iratok teljes terjedelemben való megtekintésére és letöltésére. Véleményünk szerint ezeket az alapokat nem kellene hagyni elveszni, hanem integrálni kellene az E-akta felületbe. Ez részben meg is történt, mivel az E-akta profilban az „Ügyek” fülre lépve, az ügyek listája jelenik meg, a jobb oldalon pedig a „Műveletek” oszlopban lehetőségünk van a BETFR-hez hasonló értesítések beállítására. Ezek a következők: tárgyalás elhalasztása; szakértői vélemény beérkezése; jogorvoslati kérelem előterjesztése; iratok felterjesztésének ténye; tárgyalás kitűzése megtörtént; tárgyalás tartása iránti kérelem.
Végül az elektronikus tájékoztatás kapcsán meg kell említeni a Pp. 619. § szakaszát, amely alapján a fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője írásban vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság, ha az irat elektronikus formában, elektronikus okiratként vagy a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll.[11] Ebben az esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni.  Fontos hangsúlyozni, hogy az elektronikus levélben továbbított irat nem minősül hiteles másolatnak, az bizonyítékként nem használható fel. Gyors és hatékony eszköz lehet azonban az irat tartalmának megismerésére, ráadásul mivel egyre több ügyben lesz az eljárás valamennyi irata teljes terjedelmében digitalizálva, ez a lehetőség felértékelődhet a jövőben, ráadásul sokkal egyszerűbb módja az információszerzésnek jelenleg, mint az E-aktán keresztük történő betekintés.

A rendszerek értékelése

Az egyik gyakran felmerülő probléma az elektronikus rendszerek üzemzavara. A rendszerhibák jogbizonytalanságot eredményeznek, mivel a jogorvoslatokra előírt határidőket a gyakorlatban nem lehet tartani. Az ÜIR rendszer üzemszünetéről, illetve üzemzavaráról, annak kezdő és várható befejező időpontjáról az érintett ügyfeleket a bíróság az ÜIR internetes felületén, ennek elérhetősége hiányában a bíróságok központi honlapján tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy az iratbetekintésre jogosult ügyfelek az ügyiratba az ügyfélközpontban, illetve a bíróság irodáján a papíralapú iratmegtekintés szabályai szerint tekinthetnek be.[12]
Az elektronikus tájékoztatási rendszerek áttekintését követően szemmel látható az a probléma, hogy a jelenleg létező rendszerek egymástól függetlenül lettek kitalálva és fejlesztve. Minden projekttel valami újat szerettek volna létrehozni, ahelyett, hogy áttekintették volna az elektronikus ügyintézés mozzanatait, és megvizsgálták volna, hogyan illeszkednek azok egy ügy munkafolyamatába, illetve, hogy hogyan lehetne az új funkciókat megvalósítani a már létező rendszer felhasználásával és továbbfejlesztésével. Jelenleg azt láthatjuk, szinte annyiféle elektronikus környezet van, ahányféle eljárás, és rengeteg különböző féle elektronikus nyomtatvány és eljárási út.
Kétségtelen előnye az E-aktának, hogy bárhonnan elérhető időkorlát nélkül, feltéve, hogy van internetkapcsolat. Továbbá, az ügyfeleknek és a bíráknak is könnyebb keresni az ügy iratai között, és egy iraton belül, a szövegben is számítógépes kereséssel. Végül, tény, hogy rengeteg időt és költséget megtakarítunk azzal, hogy nem kell személyesen megjelenni és díjat fizetni a másolatokért.
Azonban jelenleg hátrányként kell értékelni a rendkívül szűkített hozzáférés a KAÜ-n keresztül, illetve azt, hogy csak az eljárási szerephez igazodó irat látható a rendszerben. A KAÜ segítségével történő bejelentkezés önmagában nem probléma, hiszen számos más eljárásban is használatos. Azonban jelenleg csak úgy fogadják el a jelentkezést, ha az illető e-személyivel tudja magát hitelesíteni. Ez a megoldás nem szerencsés és eléggé megnehezíti az információkhoz való tényleges hozzáférést. Tulajdonképpen annyira leszűkíti a használatot, ami már feleslegessé teszi magát a rendszert jelenlegi formájában. Remélhetőleg hamarosan biztosítani tudják a használatot a KAÜ-n történő ügyfélkapus bejelentkezés alapján is. Az e-személyi használata jelenleg még nem terjedt el, aminek oka vélhetően az, hogy egyelőre nem sok eljárásban tudjuk használni.[13] Ha mégis rendelkezünk e-személyivel, az otthoni használathoz rendelkezni kell egy speciális e-személyi kártyaolvasóval is. Ehhez egy olyan speciális kártyaolvasó szükséges, ami az érintésmentes kártyaolvasásra képes. Erre a célra nem alkalmas például az ügyvédi aláíró tanúsítvány használatához meglévő kártyaolvasó.
A zártan kezelendő adatok hozzáférhetetlenné tétele kapcsán pedig kérdéses, hogy amennyiben ezt csak utólag teszi meg az eljáró bíró, a feltöltést követően addig nem kerülhet-e illetéktelen személy kezébe az adat. 
Végül pedig jelenleg az ÜIR rendszer párhuzamosan létezik a BETFR és az egyéb, például cégeljárási, FMH, és más elektronikus eljárási rendszerekkel, amelyek az elektronikus eljárási utat megtöbbszörözik, és meg is nehezítik, mivel mindegyiknél lényegesen eltérőek a technikai feltételek és a használat módja. Az E-akta felület elérésének egyszerűsítésével, kibővítésével felszámolható lenne a párhuzamosan működő BETFR rendszer.

Készítette: Dr. Nyilas Anna, egyetemi adjunktus, DE ÁJK

A tanulmány megírása az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.

Források jegyzéke: