Az OLAF funkciója néhány magyarországi példán keresztül
Az OLAF-ot, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatalt 1999. április 28-án hozták létre az 1999/352/EK Bizottság határozatával. A dokumentum szerint, azért volt szükség az OLAF létrehozására, mert „az intézmények és a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének és a csalások, valamint a Közösségek pénzügyi érdekei vonatkozásában hátrányos minden egyéb jogellenes cselekedet elleni küzdelemnek”. Az OLAF az illetékes tagállami szerveknek segítséget nyújt, illetve koordinatív szerepet tölt be az uniós intézmények és az illetékes tagállami szervek között. Az OLAF létrehozása mellett a legfőbb indok tehát az volt, hogy növeljék az uniós pénzügyi források felhasználásának hatékonyságát.
Az OLAF feladatköre
Az OLAF feladata az említett határozat szerint, hogy: „a Bizottságra ruházott hatásköröket gyakorolva külső igazgatási vizsgálatokat hajt végre a csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit károsító minden más jogellenes cselekedet, valamint a Közösség rendelkezéseinek bármilyen cselekedet vagy intézkedés általi megsértése elleni küzdelem megerősítése céljából”. A külső vizsgálatok lefolytatása mellett belső vizsgálatokat is lefolytat különböző célokból: a csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit károsító egyéb jogellenes tevékenységek feltárása céljából; vagy például ha az Unió tisztviselőivel szemben jogviszonyukból származó kötelezettség megszegése miatt fegyelmi vagy büntetőeljárás indult, akkor az eljárás alapjául szolgáló tények kivizsgálása céljából is belső vizsgálatot folytathat le. Megbízást kaphat még a Bizottságtól és más uniós intézményektől, hogy más területekkel kapcsolatos vizsgálatokat folytasson le.
Feladata még a Bizottság támogatása annak érdekében, hogy a tagállamokkal együttműködjenek a csalások elleni küzdelemben, így például csalások elleni koncepciót dolgoz ki. Továbbá kidolgozza a csalásmegelőzés, valamint az euro hamisítás elleni védelmi célból a Bizottság jogalkotási és szabályozási kezdeményezéseit. A Bizottság egyéb operatív tevékenységeit is ellátja a csalások vonatkozásában, így biztosítja a szükséges infrastruktúrát, az információk begyűjtését és elemzését, valamint műszaki támogatást nyújt az uniós intézményeknek. Együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrséggel és az igazságügyi hatóságokkal.
Az OLAF, tehát az Európai Bizottságtól függetlenül működő ellenőrző testület, nyomozati jogköre annyiban van, hogy hozzáférhet egyes iratokhoz, illetve vizsgálatokat folytathat le az uniós pénzek felhasználásáról, ám közvetlenül az ügyészséghez nem fordulhat. Mindössze javaslatot tehet az eljárás megindítására, amely után a tagállami illetékes hatóság dönthet arról, hogy megindítja-e az eljárást vagy sem. Jelentései nem nyilvánosak, így csak akkor ismerhetők meg, ha nyilvánosságra hozzák őket.
Mi a következménye annak, ha az OLAF vizsgálatokat folytat le egyes uniós tagállamban?
Az egyik következmény politikai természetű, vagyis a vizsgálat célja az, hogy felhívja az egyes tagállamok állampolgárainak figyelmét arra, hogy az országban vannak olyan visszaélések, korrupciós ügyek, amelyeket a tagállami illetékes hatóságok nem vizsgáltak meg. Ezt Giovanni Kessler az OLAF főigazgatója is elismerte 2017 májusában, ahogy fogalmazott: „Nem az a lényeg, hány ügyet tárunk fel, hanem szimbolikus a szerepünk, és ráébresztjük a tagországok állampolgárait, hogy a kormányuk nem tesz meg mindent a korrupcióval szemben”. Természetesen ideális esetben az OLAF vizsgálatának következménye az, hogy az illetékes nemzeti hatóságok eljárást kezdeményeznek az ügyben. Az OLAF főigazgatója szerint viszont Magyarországon elenyésző az a szám mikor egy OLAF jelentés után a magyar illetékes hatóságok eljárást kezdeményeztek: 22 vizsgálat és jelentés után mindösszesen egyszer került sor vádemelésre.
A másik, egyben legfontosabb következménye az eljárásnak azonban az, hogy a vizsgálat eredményeként a Bizottság a nem megfelelően felhasznált uniós támogatásokat visszakérheti a tagállamtól. Ez nem büntetés, hanem korrekció, aminek lényege, hogy a pénzt csak a visszaélésekkel érintett tételeknél kérik vissza, és új pályázatot írhatnak ki erre az összegre. Ha viszont a támogatás az előző uniós költségvetési ciklusból származott, akkor arra az uniós támogatásra már nem lehet új pályázatot kiírni. Mivel az adott tagállamnak kell visszafizetni a támogatást, amit adott esetben lehet nem is igényelhet vissza, így a tagállamnak érdeke kellene, hogy legyen, hogy büntetőeljárást indítson annak érdekében, hogy a visszafizetett támogatást beszedje a visszaélőktől.
Néhány OLAF vizsgálat Magyarország vonatkozásában
A 4-es metró ügye
2012 januárjában a Számvevőszék arról értesítette az OLAF-ot, hogy súlyos aggodalmai vannak a Budapest 4-es Metró Projekt (KÖZOP-5.1.0-07-2008-2001), azaz a 4-es metró építésének végrehajtásával kapcsolatban. Ezt követően az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága is szintén tájékoztatta az OLAF-ot a 4-es metró építése kapcsán megállapított súlyos szabálytalanságokról. Nyomozás során az OLAF megállapította, hogy „súlyos irányítási szabálytalanságok és hibák az egész projektre kihatással voltak. Ezen ügyek egy része nagyon súlyos, úgy mint érdekellentét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az ajánlattevők vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, illetőleg ezek egy része csalásnak tekinthető.” Az beruházás teljes költsége 452 milliárd forint volt, azok a szerződések pedig, amelyekben szabálytalanságokat találtak 272,8 milliárd forintot tettek ki. A szabálytalanságokkal összesen 166 milliárd forint kárt okoztak. A Bizottság pedig közel 59 milliárd forintot kért vissza a magyar államtól.
4.2. Elios-ügy
Az OLAF az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2014 között megnyert uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokat vizsgálta. A pályázatokat szabálytalannak találta, mivel szerinte a pályázatokat úgy írták meg, hogy a feltételeknek kizárólag az Elios vagy annak konzorciuma feleljen meg. Az Elios ezen időszakban 109 kiírt közvilágítási pályázatból 35-öt nyert meg. Bár az OLAF szerint sem olyan nagy arány ez, viszont az Elios által megnyert pályázatok voltak a legnagyobb értékűek, hiszen például a 2012-es évben, az összesen 29 millió eurós csomagból 20,6 millió értékű közbeszerzési pályázatot nyert meg a cég.
A 35 megnyert pályázat mindegyikében talált visszaéléseket az OLAF, de ezek közül 17 esetnél szervezett csalás mechanizmusra utaló jeleket is fedezett. Ezekben az esetekben az Elios olyan pályázatot adott be, amely a pályázatban foglalt feltételeknek nem felelt meg elsőként. A pályázati feltétel az volt, hogy a pályázók számolják ki a belső megtérülési rátát azaz, hogy mennyi időn belül térül meg a beruházás. A belső megtérülési rátát pedig az alapján számolták ki, hogy a pályázók által adott beruházás költségeit elosztották a lámpák élettartamával (órában számolták), így minél nagyobb a lámpa élettartama annál kisebb lesz a beruházás költsége egy órára vetítve és ha minél kisebb a beruházás költsége, annál hatékonyabb lesz a beruházás. Az Elios pedig a lámpák élettartamával élt vissza, hiszen az eredeti pályázatához képest a pályázatát módosítva a lámpák élettartamát megduplázta a pályázatában, de emellett a beruházás összegeit is növelte éppen annyira, hogy az megfeleljen a pályázati feltételeknek, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolja fel érte. A pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra tekintettel írták meg, hanem úgy, hogy minden pályázatnál ez a cég még éppen megfeleljen az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb ellenértéket fizesse értük az önkormányzat. Az árajánlatok is ugyanattól a személytől származtak, hiszen ugyanazon a számítógépen írták meg őket és ugyanazt a matematikai egyenletet használták.
Az OLAF szerint ezek a cselekmények a magyar büntetőjogi terminológia szerint a költségvetési csalás bűntettének felelnek meg. Az ügy következménye az lett, hogy az OLAF a Bizottságnak javasolta, hogy 13 milliárd forint uniós támogatás igényeljen vissza Magyarországtól, illetve, hogy a magyar ügyészség az OLAF javaslatára elrendelte az ügy kivizsgálását, de vádemelés azóta sem történt.
Európai Ügyészség: megoldás a problémára?
Az Európai Ügyészséget 2017 októberében 20 tagállam hozta létre megerősített együttműködéssel. Eredetileg minden tagállamra kiterjedő illetékességgel akarták létrehozni, de több tagállam ellenezte azt, emiatt az ellenzőkkel szemben először pénzügyi szankciókat helyeztek kilátásba, de végül a máltai konferencián úgy döntöttek, hogy csak önkéntes alapon hozzák létre a szervezetet. Magyarország nem csatlakozott a megerősített együttműködéshez. Az igazságügyi miniszter indoklása szerint, azért nem csatlakozunk az együttműködéshez, mert „jelenleg is vannak olyan intézmények, mint Eurojust, vagy az OLAF, amik elvégzik a kívánt feladatot, illetve az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében az Alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az Alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”.
Székhelye Luxembourgban lesz, kétszintű ügyészi kollégiumként fog működni. A központi szint az Európai Főügyészből áll majd, amely átfogó felelősséggel tartozik a hivatal működéséért. A decentralizált szintet a résztvevő tagállamokban lévő delegált európai ügyészek alkotják.
A szerv felállításának egyik célja az uniós pénzek hatékonyabb védelme. A hatékonyabb védelem miatt pedig az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfa-csalások, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, tehát szemben az OLAF-fal nyomozati jogkörrel is rendelkezik. A tervek szerint az Európai Ügyészség kiegészíti majd az OLAF és az Eurojust munkáját.
Kérdés lesz viszont az, hogy az Európai Ügyészség megoldás lesz-e arra a problémára, amit az OLAF hatáskörének hiányossága okoz, azaz, hogy nem indíthat büntetőeljárást. Vizsgálatának eredményét az illetékes tagállami szervek bizonyítékként felhasználhatják, de annak eredménye nem kötelezi őket az eljárás megindítására. Az Európai Ügyészség felállításával az Európai Unió viszont olyan szervvel gazdagodik, amely a vizsgálat eredményeként megindíthatja a büntetőeljárást és így felelősségre vonhatja azt, aki az uniós pénzt visszaélésszerűen használta fel..
Készítette: Soltész Péter Ádám, joghallgató, DE ÁJK
Források:
http://hvg.hu/gazdasag/20170531_olaf_toplista
http://hvg.hu/gazdasag/20170505_Kilencszer_gyakoribb_nalunk_az_atlagnal_az_EUpenzekkel_valo_visszaeles
http://hvg.hu/kkv/20170405_tularazassal_nyult_le_unios_penzt_egy_magyar_ceg_ketten_mennek_a_birosagra
http://hvg.hu/gazdasag/20170319_Polt_Petert_kerdezik_az_OLAF_jelentesrol
http://budapest.hu/Documents/OLAF/Final_report_HU-NEM%20hivatalos%20ford%C3%ADt%C3%A1s.pdf
http://hvg.hu/gazdasag/20170210_olaf_metro_magyarul
http://hvg.hu/gazdasag/20170203_olaf_jelentes_metro
http://hvg.hu/gazdasag/20170127_Beletort_Brusszel_bicskaja_abba_hogy_meggyozze_a_magyar_kormanyt
http://hvg.hu/gazdasag/20170125_Mit_gondol_hany_OLAFugy_jutott_el_a_birosagig
http://hvg.hu/gazdasag/20170119_alstom_fougyeszseg
http://hvg.hu/gazdasag/20161207_jourova_europai_ugyeszseg_trocsanyi_korrupcio_olaf
https://24.hu/belfold/2018/02/07/igy-csalt-orban-vejenek-cege-megszereztuk-az-olaf-jelenteset/
https://24.hu/fn/penzugy/2017/10/12/jovahagytak-az-europai-ugyeszseg-letrehozasat/
http://budapest.hu/Documents/OLAF/Final_report_HU-NEM%20hivatalos%20ford%C3%ADt%C3%A1s.pdf
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31999D0352&qid=1522857752992&from=HU
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013D0478&qid=1522862436276&from=HU
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/eu-affairs/20170929STO85...