Amerikai elnökválasztás hatása az éghajlatváltozás elleni küzdelemre 2.0

Régen volt az USA-ban olyan elnökválasztás, amelyiket ennyien nyomon követtek volna világszerte, mint a mostanit. A választások eredményének hatalmas jelentősége van több szempontból is, így például USA-EU külkereskedelmi kapcsolatait tekintve vagy a Párizsi Klímaegyezmény - és ezáltal a globális környezetvédelmi célok – vonatkozásában. Az új elnök már kijelölte politikai irányvonalának legfőbb támpilléreit, amelyik közül az egyiket, egy a múlt szerdán (2020.november 04.) közétett Twitter bejegyzés is sejtetni enged. Az előző elnök – Donald Trump  - is kedvelt megnyilvánulási fórumának tekintette a Twitter közösségi oldalt, amelyet úgy néz ki, a hivatalba lépni készülő utódja is átvesz majd.

Előzmények

2017-ben az „Az amerikai elnökválasztás hatása az éghajlatváltozás elleni küzdelemre - Globális felmelegedés, mint létező probléma?” című blogbejegyzésünkben már írtunk arról, milyen nagy jelentősége van annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban milyen szakpolitikai irányvonalakat követő elnök teszi le a beiktatási esküt. 2016. novemberében az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett elkötelezett Barack Obamát (2009–2017) váltotta a környezetvédelem kapcsán szkeptikusabb Donald Trump (2017-2021).[1]

Obama már 2009-ben határozottan elkötelezte magát a klímaváltozás elleni küzdelem oldalán, és kulcsfontosságú szerepet játszott a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megalkotásában is. Azonban annak ellenére, hogy nemzetközi szinten a klímaváltozás elleni harc kiemelkedő szószólója volt, ezzel kapcsolatos belpolitikai ideológiai vitákat nem sikerült elsimítania.[2]

Donald Trump már a kampánya során is jelezte, hogy megválasztása esetén az USA ki fog lépni a Párizsi Klímaegyezményből - mivel véleménye szerint az átverés, és csupán Kína találta ki - azonban kevesen gondolták, hogy a hivatali idejében ekkora figyelmet szentel majd ennek a szakpolitikai területnek. 2017 január 20-ai beiktatásával egyidejűleg a Fehér Ház honlapját is frissítették, és eltűnt az Obama ciklus során külön létrehozott – amerikai és nemzetközi lépéseket tartalmazó - környezetvédelmi aloldal.

Miután Trump Twitter üzenetek formájában is kifejtette – éghajlatváltozás valódiságát firtató - véleményét, 2017 június 01-én bejelentette, hogy az USA felmondja a Párizsi Klímaegyezményt.

A kilépési nyilatkozatot nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel, így e körben létrehozták a „we are still in” mozgalmat, amelyben több mint 100 város, 9 állam, 900 vállalkozás és 183 egyetem vett részt. A vállalkozások között olyan nagy gazdasági szempontból domináns szereplők szerepelnek, mint a Facebook, Tesla, Apple vagy a Google. A mozgalom tagjai továbbra is kötelezőnek ismerték el - magukra nézve - a klímamegállapodást.[3]

Jelen és a várható jövő

Az Párizsi Megállapodásban meghatározott kilépési időtartam 2020. november 04-én járt le, így az USA már hivatalosan sem részes állama az egyezménynek.

A 2020-as amerikai elnökválasztáson Donald Trump ellenfele a demokrata Joe Biden kampányában többször jelezte, hogy megválasztása esetén az országot visszavezeti a nemzetközi dokumentumhoz, továbbá vállalja, hogy az USÁ-t 2050-ig klímasemlegessé teszi, támogatja a megújuló energiaforrások elterjesztését és egyéb környezetvédelmet elősegítő intézkedéseket ösztönöz.

Szerda este (2020. november 04-én), a kilépés megtörténtének napján, Twitter üzenetben megerősítette korábbi állítását.[4] „Ma a Trump-kormány hivatalosan is kilépett a párizsi klímaegyezményből. Pontosan 77 nap múlva egy Biden-kormány ismét csatlakozni fog hozzá.”

Mindenesetre, ami a jövőt illeti pozitív az új elnök megnyilvánulása, azonban nem tekinthetünk el azoktól a nehézségektől, amelyekkel Obama is szembesült az elnöki ciklusa alatt. Több a versenypiacon vezető szerepet betöltő vállalat kiállt – „we are still in” - a Párizsi Klímaegyezmény mellett, azonban vannak annak ellenzői is. A kérdés tehát belpolitikailag rendkívül érzékeny és éppen ezért kérdéseket vet fel, hogy az új elnök, hogyan és milyen hatékonyan tud eredményeket elérni, a fennálló konfliktusok és eltérő érdekek figyelembevétele mellett.

Készítette: Dr. Lovas Dóra, tudományos munkatárs, MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport.

Felhasznált források: