Uniós jogot sért a civil törvény, avagy új szakaszba lépett a kötelezettségszegési eljárás

  • 7 October 2017
  • Kutatócsoport2

Az országgyűlés által júniusban elfogadott, alig több, mint három hónapja hatályos új civil törvény előírja, hogy azoknak a szervezetek, amelyek egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldi forrásból, regisztrálniuk kell, és „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat.

A civil törvényt számos kritika érte, a kritikusok egyrészt úgy vélik, hogy az érintett szervezetek gazdálkodása eddig is átlátható volt, másrészt pedig illeszkedik azon kormányzati megnyilvánulások sorába, amelyek a kormánykritikus civileket külföldi érdekek képviselőiként igyekeznek feltüntetni. Több szervezet is jelezte: bojkottálják a törvényt, hiszen álláspontjuk szerint a jogszabály szükségtelen és megbélyegző.

Az Európai Bizottsághoz a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek nyújtott be panaszt a civil szervezeteket megbélyegző törvény miatt. A testület véleménye szerint a jogszabály nemcsak a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat és az egyesülés szabadságához való jogot sérti, hanem a tőke szabad áramlására vonatkozó, az uniós alapszerződésben foglalt előírásokat is megszegi. A Bizottság július 14-én felszólító levelet küldött az ügyben Magyarországnak, s úgy döntött, hogy jogi eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország – véleménye szerint - nem teljesítette az EU szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, „tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat”. Ezen aggályokon túlmenően, a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amelyeket belefoglaltak – az EU Szerződés rendelkezéseivel együtt értelmezett – Európai Unió Alapjogi Chartájába. Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottság felszólító levelére. Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet arról számolt be, hogy augusztus 14-én megkapták a magyar hatóságok válaszlevelét, de alapos elemzés után is fenntartják azon korábbi megállapításaikat, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek.

 „A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak”.

Az Európai Bizottságot tehát nem győzték meg a magyar kormány érvei, ezért szerdán úgy döntött, hogy a második szakaszba lépteti a civil törvény ügyében még júliusban elindított kötelezettségszegési eljárást. Magyarországnak így szűk egy hónapja maradt arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az Bizottság lépését megelőzően, kedden A civil társadalom védelméről szóló állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament. Ez az állásfoglalás észrevételezi, hogy világszerte egyre több kormány lép fel a civilek ellen, többek közt korlátozó jogszabályokkal, a finanszírozás korlátozásával, szigorú engedélyezési eljárásokkal, büntető jellegű adókkal. Úgy látják: a civil társadalmi szereplőket és tevékenységeket világszerte egyre több országban, egyre elnyomóbban és egyre erőteljesebben korlátozzák. Ugyanakkor összefüggést látnak a meggyengült civil társadalom, a megnövekedett korrupció, a társadalmi és nemek közti egyenlőtlenség, az alacsony szintű emberi és társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint az instabilitás és konfliktusok között.

Az állásfoglalás szerint a civil társadalom világszerte központi szerepet tölt be az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jó kormányzás ösztönzése terén. A Parlament kinyilvánította: szükség van arra, hogy kezeljék azokat a „kormányzati és nem kormányzati taktikákat”, amelyek a bíráló hangok elnyomására irányulnak.

A kialakult helyzetet tovább fokozza egy, a minap megtartott háttérbeszélgetésben felmerült kérdés, miszerint: Megválaszolásra vár, hogy milyen szerepet vállalhatnak a civil szervezetek a választási kampányidőszakban Magyarországon? A civilek között abban egyetértés volt, hogy párbeszédre van szükség a pártokkal, de az már kérdéses, milyen szoros lehet ez a kapcsolat. Annak megítélésében tehát, hogy a távolság mekkora legyen, már voltak felfogásbeli különbségek a megszólalók között; az egyik ismert korrupcióellenes civil szervezet például még szakmai kérdésekben sem működik együtt pártokkal. Míg az egyik jogvédő szervezet szigorúan szabályozott és transzparens keretek között ugyan, de szóba áll politikai szereplőkkel. Abban viszont mind egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy a civil szervezetek igenis politizálnak, az alkotmányosság és a demokratikus értékek védelme miatt ez másképp nem is lenne kivitelezhető.

Azt hiszem kijelenthetjük, hogy a fenti tények fényében izgalommal várhatjuk a magyar kormány válaszreakcióját és azt, hogy a kötelezettségszegési eljárás milyen újabb fordulatot vesz a közeljövőben.

Az összefoglalót készítette: Horváth Bettina, joghallgató

Felhasznált források:

http://adozona.hu/altalanos/Civil_torveny_folytatodik_a_kotelezettsegsz_O4P5TS

http://nepszava.hu/cikk/1142295-brusszel-nem-ereszti-a-civil-torvenyt-es-a-lex-ceu-t

http://hvg.hu/itthon/20171004_eotvos_karoly_intezet_civil_szervezetek_propaganda_jobbik

http://24.hu/belfold/2017/10/05/foldi-laszlo-szerint-a-magyar-civilek-haborus-bunosok-ezert-szabadon-lehet-oket-likvidalni/

http://nepszava.hu/cikk/1142185-a-civilek-es-az-ellenzek

http://24.hu/belfold/2017/10/03/csak-ket-fideszes-szavazott-a-civilek-vedelmere/

 

 

 

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: