Pénzmosás elleni küzdelem: szigorúbb uniós szabályok jönnek

  • 2018/10/15
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Tanácsa 2018. október 11-én új pénzmosás elleni irányelvet fogadott el. Az új irányelv büntetőjogi vonatkozásai kiegészítik a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvet. Jelen szabályozás új büntetőjogi előírásokkal kívánja megnehezíteni, illetve megakadályozni a bűnelkövetők pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, amelyeket többek közt terrorizmus finanszírozására is felhasználhatnak. Tovább... (Gulyás Lilla)

Modern falvak program – kormányzati válasz az urbanizációra

  • 2018/09/26
  • Kutatócsoport2

Az urbanizáció, azaz elvárosiasodás egyre gyorsabban zajló folyamat Magyarországon, az emberek nagyobb városokban tömörülnek, amelyek élhetőbbek és több lehetőséget kínálnak, eközben a falvak folyamatosan kiüresednek. Ennek a megakadályozására dolgozták ki a még tervezési szakaszban lévő Modern Falvak Programot, amelyre 135 milliárd juthat és a már  részben megvalósuló Modern Kisvárosok Programot, amelyre hasonló összeg állhat majd rendelkezésre. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

Döntött az Európai Unió az óraátállítás eltörlésének végső időpontjáról

  • 2018/09/17
  • Kutatócsoport2

A nyári időszámítás szabályainak értelmében, az Unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.  Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén. Tovább... (Salya Fruzsina)

EUB döntés született a kiküldött munkavállalók szociális biztonságáról

  • 2018/09/11
  • Kutatócsoport2

Az Alpenrind és társai ügyben az osztrák tagállami bíróság felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást és előzetes döntéshozatal iránt az Európai Unió Bíróságához fordult. Az előterjesztett kérdésekre válaszul a Bíróság kimondta, hogy a kiküldött munkavállaló a munkavégzés helye szerinti szociális biztonsági rendszerben biztosított abban az esetben is, ha egy olyan munkavállalót vált fel, akit másik munkáltató küldött ki. A Bíróság megállapította azt is, hogy a kiküldő tagállam által kiállított biztosítási igazolás (az ún. A1 igazolás) a munkavégzés helye szerinti tagállamban köti a szociális biztonsági intézményeket és bíróságokat is mindaddig, amíg azt a kiküldő állam vissza nem vonja vagy érvénytelennek nem nyilvánítja. Tovább... (Széles Krisztina)

Ombudsman: diszkriminatív az apákra nézve a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény

  • 2018/09/03
  • Kutatócsoport2

Számos beadvány érkezett az ombudsmanhoz amiatt, hogy a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezése értelmében a diákhitel elengedésével kapcsolatos gyermekvállalási kedvezmények csak az anyáknak járnak, az apáknak semmilyen esetben sem. A jelenleg hatályos szabályozás alapján vissza nem térítendő állami kamattámogatásként elengedik a diákhitel tartozás 50 %-át azoknál a hitelfelvevő nőknél, akiknek 2018. január 1-jét követően születik a második gyermekük. Tovább... (Gulyás Lilla)

A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

  • 2018/08/23
  • Kutatócsoport2

A ki- és bevándorlás kérdése manapság egyre komolyabb figyelmet kap a politikai, gazdasági és kulturális életben egyaránt. Európa nyugati államaiba 1945 után indult el a tömeges bevándorlás, az ún. vendégmunkás-programok, illetve az egykori gyarmatok függetlenedésének eredményeképpen. Ekkor a vándorlás oka még a munkaszerzés, illetve állampolgárság megszerzése volt. Az 1970-es években bekövetkező gazdasági világválság vetett véget a bevándorlás dinamikusságának, amely csak az 1990-es években indult meg újra, az egykori szocialista országok politikai és gazdasági átalakulása, az etnikai konfliktusok és a polgárháborúk, valamint a természeti katasztrófák megnövekedése miatt. Tovább... (Lovas Dóra)

Oldalak