Jogegységi határozat született a devizahitelek ügyében

2016. június 6-án a Kúria közzétette a devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi határozatát. A Kúria Polgári Kollégiumának jogegységi tanácsa abban az elvi kérdésben foglalt állást, hogy érvényes-e a devizaalapú fogyasztói szerződés, ha a folyósítandó kölcsön összege forintban van meghatározva, de a devizaösszeget, annak járulékait és az egyes törlesztő részleteket, azok időpontját a szerződéskötést követően egy külön dokumentum (pl. (folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés stb.) tartalmazza.

A jogegységi tanács határozata szerint e szerződések összhangban vannak a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezéseivel, ha bizonyos többletfeltételek is teljesülnek. Melyek ezek? Mikor érvényes a "devizaszerződés"? Egyrészt, ha a kölcsönösszeg devizában kifejezett egyenértéke pontosan kiszámítható a szerződésben rögzített későbbi időpontban, ennek hiányában a folyósításkor irányadó árfolyam alapján, másrészt a szerződés kiszámítható módon tartalmazza a törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat. Abban az esetben, ha a fentiek a szerződés részét képezik, a szerződésmegkötését követően közölt egyoldalú jognyilatkozat tájékoztatásnak minősül a pénzügyi intézmény részéről, s az nem érinti sem a szerződés létrejöttét, sem annak érvényességét.

A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra észrevételt tett, melyben kifejtette, hogy a Kúria 6/2013. PJE határozatában rögzítette, hogy a fogyasztót terhelő árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba, s nem szükséges tételesen szerepelnie a szerződésben a törlesztő részlet összegének, az is elégséges, ha kiszámítható módon van meghatározva. Ha a szerződésből kétséget kizáróan kitűnik, hogy a felek deviza alapú szerződést akartak kötni és a számítási módszere egyértelműen meghatározott, a szerződés érvényes.

A határozat indokolása szerint  a deviza alapú kölcsönszerződési konstrukcióból adódik, hogy ha a felek a szerződésükben a kölcsön összegének kiszámításához későbbi időpontban irányadó átszámítási árfolyam alkalmazását írták elő, akkor a kölcsön összegét a szerződésben csak az egyik pénznemben (vagy devizában vagy forintban) tudták rögzíteni. A szerződéskötés napján a későbbi árfolyamot nem lehet meghatározni, hiszen azt egyik fél sem ismeri. Amennyiben a kölcsönösszeget a szerződéskötéskor mindkét pénznemben megadják, az egyik mindenképpen csak tájékoztató jellegű lehet.

A határozat indokolásában ismertetett jogszabályok "a deviza alapú kölcsönszerződések különnemű árfolyamai, továbbá egyoldalú kamat-, költség-, és díjemelései tisztességtelenségét mind a múltra, mind a jövőre nézve kiküszöbölték. Az irányadó deviza átszámítási árfolyamot a jogalkotó rendezte, ezért arra vonatkozóan a felek külön szerződéses rendelkezése nem szükséges, ennek elmaradása miatt a szerződés érvénytelensége nem állapítható meg."

A pénzügyi intézmény értesítője a teljesítést elősegítő tájékoztatásnak minősül, nem joghatás kiváltását célozza, így annak elmaradása vagy szerződéssel ellentétes tartalma nem érint sem a szerződés létrejöttét, sem annak érvényességét.

A jogegységi tanács azt a következtetést vonta le az eljárás eredményeként, hogy amennyiben a kölcsönösszeg devizában kifejezett egyenértéke pontosan kiszámítható a szerződésben rögzített későbbi időpontban, (ennek hiányában a folyósításkor irányadó árfolyam alapján) és a szerződés kiszámítható módon tartalmazza a törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat, a szerződés megkötését követően közölt egyoldalú jognyilatkozat tájékoztatásnak minősül, s az nem érinti sem a szerződés létrejöttét, sem annak érvényességét.

Az összefoglalót készítette: Széles Krisztina, joghallgató

Források:

http://www.lb.hu/hu/joghat/12016-szamu-pje-hatarozat

http://magyaridok.hu/gazdasag/devizahitelek-kuria-ismet-jogegysegi-eljar...

http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/devizahitelek_kihirdette_var...