Villamosenergia szektor - tiltott állami támogatás ügyében döntött az Európai Unió Bírósága

  • 2015/10/07
  • Kutatócsoport2

Október 1-jén a C-357/14 P. sz. ügyben meghozott döntésével az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: Bíróság) véglegesen lezárta a tiltott állami támogatás okán, még 2004 tavaszán indult eljárást, melyet a Bizottság kezdeményezett „valamely közvállalkozás és egyes villamosenergia‑termelők között megkötött villamosenergia‑vásárlási megállapodások” címén, melyek hatása a Bizottság álláspontja szerint összeegyeztethetetlen volt az EU jogrendjével.

Előzmény:

A kilencvenes évek közepén a magyar energiaágazat legsürgetőbb célkitűzései: a lehető legalacsonyabb költségek mellett biztosítani az energiaellátás biztonságát, korszerűsíteni az infrastruktúrát, különös figyelemmel a mindenkori környezetvédelmi szabványokra, valamint elvégezni az áramszolgáltatási ágazat szükséges szerkezeti átalakítását. Mivel azonban főként régi szovjet erőművek voltak, ezeket a célkitűzéseket külföldi befektetők támogatása nélkül láthatóan nem lehetett elérni. Ezért a külföldi befektetők számára hosszú távú villamosenergia‑vásárlási megállapodásokat (továbbiakban: HTM) ajánlottak fel, ha azok vállalták, hogy befektetnek magyarországi erőművek építésébe és modernizálásába, a villamos energiát pedig az MVM vásárolta meg.

Az MVM és az egyes erőművek között létrejött HTM-ek kiegyensúlyozott termelési portfóliót hoztak létre, amely lehetővé teszi az MVM számára, hogy eleget tegyen az energiaellátás biztonságára vonatkozó kötelezettségének. A HTM-ek biztosítják az MVM számára, hogy eleget tegyen mind a zsinórterhelési igénynek (széntüzelésű erőművekkel és atomerőművel), mind pedig a csúcsterhelési igénynek (gáztüzelésű erőművekkel).

[Meg kell jegyezni, hogy a HTM‑ek megkötésekor a magyar villamosenergia‑piac liberalizációja még nem ment végbe és e piac egyetlen vásárló, az MVM köré szerveződött. A villamosenergia‑termelők ugyanis a villamos energiát közvetlenül csak az MVM‑nek adhatták el, illetve egyedül az MVM volt jogosult villamos energiával ellátni a területi áramszolgáltatókat. Ez a rendszer 1991. december 31. és 2002. december 31. között volt hatályban.]

A HTM‑ek értelmében a villamosenergia‑termelők kötelesek voltak a termelő egységek megfelelő karbantartására és üzemeltetésére. A HTM‑ek az MVM részére az erőművek termelői kapacitásának (MW) egészét, vagy túlnyomó részét lekötötték. A kapacitás lekötése független volt az erőmű tényleges kihasználtságától. A lekötött kapacitáson felül az MVM minden HTM keretében működő erőműtől köteles volt egy meghatározott minimális mennyiségű villamos energiát (MWh) vásárolni (garantált átvétel).

Jelen esetben a MVM és a Dunamenti Erőmű HTM szerződései lettek kifogásoltak, amikor hazánk EU-s csatlakozását követően, a Bizottság átfogó vizsgálata során 2009/609/EK bizottsági határozatában megállapította, hogy a fent bemutatott megoldás beleütközik az EK. szerződés 87. cikk (1) bekezdésébe [ma lásd: EUMSz. 107. cikk], s tiltott állami támogatásnak minősülnek, annak okán, hogy „HTM-ek által biztosított magas árak, a HTM-ek keretében működő villamosenergia-termelőknek gazdaságilag előnyösebb helyzetet biztosítanak a HTM-ekben részt nem vevő villamosenergia-termelőkhöz képest, ideértve az esetleges új piaci szereplőket, valamint azokhoz az összehasonlítható ágazatokban működő társaságokhoz képest, amelyekben ilyen hosszú távú megállapodásokat nem is kínáltak a piaci szereplőknek. A Bizottság ezért előzetesen úgy találta, hogy az intézkedés szelektív előnyt jelent az említett villamosenergia-termelők számára.” Az összeegyeztethetetlenség kimondása mellett kötelezte az érintett vállalkozást az előny állam részére való visszatérítésére, az azóta esedékessé vált kamataival egyetemben.

Kereset:

A Bizottság határozatának megsemmisítése iránt a Dunamenti erőmű fordult Törvényszékhez. Keresetében négy jogalapot tüntetett fel, melyek között a Bizottság anyagi és eljárási szabálysértéseire is hivatkozott,annak eljárása és határozata tekintetében.

Törvényszék:

Ítéletében [T‑179/09, EU:T:2014:236] mind a négy hivatkozott jogalapot elutasította, mely döntés ellen az érintett Electrabel és a Dunamenti erőmű nyújtott be fellebbezést öt jogalapra hivatkozással, mely folytán került a Bíróság elé az ügy.

 

Bíróság:

A Főtanácsnoki indítvánnyal ellentétben - mely a Dunamenti Erőművet érintő részben megsemmisítette volna a Bizottsági határozatot, illetve hatályon kívül helyezte volna a Törvényszék ítéletét - a Bíróság a fellebbezést elutasította. Az eltérés oka, hogy még a Főtanácsnoki indítvány elfogadta a fellebbezés harmadik jogalapját, mely szerint jelen esetben az állam, úgy járt el, mint piacgazdasági magánbefektető, így az jellegéből adódóan nem lehet állami támogatás. A Bíróság viszont úgy értelmezte a kérdést, hogy ha magánbefektetőként is járt el, az nem bizonyítja, hogy nem biztosított előnyt a Dunamenti Erőműnek. A Bíróság álláspontja szerint „a Bizottság feladata az olyan átfogó mérlegelés lefolytatása, amely az érintett tagállam által szolgáltatott adatokon kívül figyelembe veszi az adott ügyben releváns minden egyéb olyan adatot, amely lehetővé teszi számára annak eldöntését, hogy a szóban forgó intézkedés az említett tagállam részvényesi vagy közhatalmi minőségéből ered. E szempontból különösen az intézkedés természete és tárgya, a hátterét képező összefüggések, valamint az elérni kívánt cél és az említett intézkedésre vonatkozó szabályok lehetnek relevánsak.” Továbbá pedig kiemelte, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat ugyanis, hogy a magánbefektető kritériumának alkalmazása érdekében azt kell megvizsgálni, hogy ugyanazt az előnyt, mint amelyet állami források felhasználásával bocsátottak a kedvezményezett vállalkozás rendelkezésére, egy rendes piaci feltételek mellett működő magánbefektető is nyújtotta volna‑e.

Mivel ezen érvek közüla Bíróság egyet sem talált megalapozottnak a fellebbezést elutasította, mely értelmében a Bizottsági határozat marad érvényben, így a fent ismertetett HTM, - tiltott állami támogatásnak minősülvén - nem összeegyeztethető az Unió jogrendjével.

Az összefoglalót készítette: Hutóczki Katalin, joghallgató

Források:

Bizottság határozata:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2009:225:FULL&from=HU

Kereset:

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=73062&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=203804

Törvényszék döntése:

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=161999&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=203804

Főtanácsnoki indítvány:

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=165434&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=198794

Bíróság döntése:

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=168947&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=204257