Változó (v)iszonyok - a migrációs kérdés megoldásában?

A migrációs válság és orvoslásának kísérleti tervei lassan másfél éve tartják magukat a nemzetközi, Uniós feladatköri prioritási lista élén. A probléma mélysége és sürgető volta elvitathatalan; - ennek ellenére nemhogy konkrét lépések tekintetében nem születnek konszenzusok, de úgy tűnik, hogy a magyar lakosság abban sem biztos, mely szinten szükséges rendezni a kérdést (EU vagy Magyarország) vagy épp a menedékkérők elosztása vonatkozásában változik az álláspontja.

Az Európai Parlament megbízásából az Eurobarometer által 2015. októberében készített és publikált kutatásából az olvasható ki, hogy Magyarországon az emberek 69%-a gondolta úgy, hogy EU szinten kell kezelni a kihívást, mely mutató, meghaladja az Uniós átlagot (66%). Az érkezők tagállamok közötti arányos elosztásának gondolatát, bár akkor még a népesség 64%-a támogatta volna, már akkor is alul maradt az uniós középmértékhez, melyet 78% preferált.
Az elmúlt hónapokban azonban a szám tovább látszik csökkeni, hiszen a napokban közzétett Tárki felmérés szerint az október 2-ra kiírt népszavazás kérdésében („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) a válaszadásra jogosultak 37% biztosan tudja, hogy elmegy a szavazásra és a „nem” mellé teszi szavazatát, a feltételes szavazók válaszait is hozzászámítva viszont már 71%-t ér el a „nemek” aránya.

A kérdés adottnak látszik, mi állhat mögötte? Ad egy, sikertelenek az Uniós eszközök, s a lakosság a nemzeti szinttől várja a megoldást vagy a még hivatalosan el sem kezdődött népszavazási kampány eredményességéről beszélhetünk.

Elégtelenek az Európai Unió által bevezetett eszközök?

Valóban kevés, s nem megfelelő, nem kellően hatásos technikákat választ az Unió a krízis rendezésére? Az elosztási kvóta mellett az alábbi eszközök kerültek elfogadásra:

Közös európai határőrizet, egységes parti őrség

A tagállamok kormányai novemberben  Bizottsághoz fordultak, hogy hozzon létre javaslatot arra vonatkozólag, hogy EU külső határainak ellenőrzését végző Frontex ügynökség és a nemzeti határőrségek munkáját összehangolják. Az EP júliusban zöld utat adott a tervezetnek.

Egységes EU-s okmány a migránsoknak

A szabályozás az illegális bevándorlók visszatelepítését mozdítja elő, hiszen a harmadik országokban is elismert, egységes európai okmánnyal látják el azokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították, vagy illegálisan tartózkodnak az EU-ban, ennek köszönhetően könnyebben visszatérhetnek a hazájukba.

Biztonságosnak nyilvánított országok

Bár egyelőre csak vita szintjén áll, de készülnek egy egységes lista elfogadására a biztonságosnak nyilvánított származási országokról, amely felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálását, e javaslatot a Parlamentnek és a Tanácsnak még jóvá kell hagynia.

A Kormány kampánya sikeres?

Közjavak is terítékre kerültek a betelepítési kvóta elleni meggyőzés során úgy, mint az oktatás, az egészségügy vagy a közbiztonság:

Oktatás

Az iskolaigazgatóknak nyilatkozniuk kell, ebben az évben (is), hogy hány „migráns” tanuló járt az intézményükbe. A Klik tankerületi igazgatója, az EMMI megkeresésre hivatkozva kérte ezt, bár az nincs meghatározva mely tanulók minősülnek „migránsnak”, és mi célból történik az adatgyűjtés. „Tavaly azzal a céllal kérték be az adatokat, hogy segítsék a migráns gyerekek itteni integrációját – mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Hozzátette, a magánvéleménye, hogy ha idén is valóban azért gyűjtik az információkat, hogy segítsék a tanulók beilleszkedését, az dicséretes, de azt sem tartja kizártnak, a kormány adatokat keres, hogy alátámassza „a migránsveszéllyel való riogatást”.

Egészségügy

„Járványügy, anyagi teher és leterheltség”, azok a kifejezések, melyek leggyakrabban felmerülnek a tárgykörben. S tagadhatatlan, hogy egy nehézségekkel küzdő egészségügyi ellátórendszer mellett ezen „érvek” kellőképp működőek lehetnek.

Biztonság:

A biztoság, mely fontosabb, mint a szolidaritás. Bakondi György, belbiztonsági főtanácsadó, kiemelte: Magyarország újszerű megoldásokat kényszerű alkalmazni az illegális bevándorlás megfékezésére; s erőszak és migráció szerves összefonódása okán, terrorellenes törvénycsomagot is elfogadtak, valamint felállt Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK).

Az Unió a fordulatról

Bármely ok vagy talán leginkább azok kölcsönhatása is álljon a felfogásbeli változások mögött, Brüsszel továbbra is a mögött áll ki, hogy egységes és közös fellépés lehet csak eredményes.Jean-Claude Junckernek – az Európai Bizottság elnökének– az üzenete, hogy közösen fellépve "sokkal jobb lapjaink vannak", mint minden egyes országnak külön-külön, amikor külpolitikáról, energiaügyi tárgyalásokról vagy kereskedelmi megállapodásokról van szó, vagyis "csak közösen nyerünk igazi szuverenitást", és erről el kellene gondolkodniuk azoknak, akik "oly hangosan követelnek szuverenitást" – mondta.

A német EP képviselők, viszont egzakt lépéseket is kezdeményeztek a kvótát ellenzőkkel szemben, mégpedig uniós támogatási pénzek megvonásának formájában. Álláspontjuk szerint ezen magatartás ugyanis nem tartja tiszteletben az uniós jogot, értékeket és szolidaritást.

A népszavazás relevanciája

Bár érvényes és eredményes népszavazás esetén az országgyűlés a tárgykörben valóban köteles az eredménynek megfelelő törvény meghozására, melyhez három évig kötve marad, azonban eme belsőjogi szabály mellett ismeretes az uniós jog (alkalmazási és érvényességi) abszolút elsőbbségének elve is, mely értelmében a tagállam normakollízió esetén az uniós jogot köteles alkalmazni, akár a tagállami alkotmánnyal szemben is! Tovább árnyalja azonban a kérdést a Német Alkotmánybíróság által a Lisszaboni szerződés megkötésekor rögzített ún.: „alkotmányos identitásvédelem”, mely mégis egyfajta kontrollt jelent(het) a tagállamoknak az alkotmányaik sérthetetlen rendelkezéseik védelme érdekében. Illetve az EUSZ. 4. cikk (2). bek. mely szerint „Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.”

Így, ha a fent jelölt számok fényében (vagyis a nemek győzelme esetén) a nevezett törvény lehetséges elfogadásakor látható, hogy a megtagadás nem automatikus. Az esetleges eljárás precedens nélküli lenne, így az ár-érték arány, jogi és politikai tekintetben is kifogásolt népszavazás, mint állásfoglalás Brüsszellel szemben, effektív előrelépést nem jelentene a krízis megoldásában.

Az összefoglalót készítette: Dr. Hutóczki Katalin

További források:

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20151015STO97982/menek%C3%BClt%C3%BCgy-az-emberek-66-sz%C3%A1zal%C3%A9ka-szerint-uni%C3%B3s-szint%C5%B1-megold%C3%A1s-kell

http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2015/2015parlemeter/eb84_1_synthese_analytique_partie_1_migration_en.pdf

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20160707STO36236/a-menek%C3%BCltv%C3%A1ls%C3%A1g-kezel%C3%A9se-mit-v%C3%A1rnak-az-eur%C3%B3paiak-%C3%A9s-mit-tesz-az-ep