Önkormányzati hatáskörbe került az Airbnb szabályozása

  • 2020/07/15
  • Kutatócsoport2

Előzmények

Bizonyára mindenki találkozott már az Airbnb nevével, mely digitális vállalat magánszálláshelyek rövid távú kiadásával foglalkozik. A vállalat már évek óta a magyar turisztikai piacon is működik, azonban eddigi korlátozására, esetleg részletesebb szabályozására nem került sor. Mindeközben számos európai országban, nagyvárosban szabályozták a rövidtávú lakáskiadás, vagy épp lehetetlenítették el annak működését.

A magyar szabályozás eddigi visszatartásának egyesek szerint az is az oka, hogy a turizmus hazánkban emelkedő pályán volt, így a szállodaipar érdekét sem zavarta annyira, hogy a piacon egy „szabályozatlan” és ezáltal versenyelőnyben lévő vetélytársa van, mivel a turizmus „tortájából”, így is viszonylag megfelelő arányban tudott részesülni. Másrészt azzal az érvvel is lehetett találkozni, hogy az Airbnb-t használók köre nem azonos a szállodaipart választók körével, így, ha az előbbit korlátoznák, az nem eredményezne több vendéget az utóbbi számára, ellenben kevesebb turista jönne Magyarországra, mellyel az állam csak rosszabbul járna, mivel kevesebb lenne az adóbevétele.[1]

A koronavírus miatt a magyar kormány által bevezetett beutazási korlátozások, illetve a vírus okozta gazdasági leállás azonban lényegesen megváltoztatta a korábbi piaci viszonyokat, mivel jelentősen csökkent a külföldről érkező turisták száma. Ennek következtében a turizmus „tortája” is jóval kisebb lett, így már korántsem volt mindegy a szállodaipar számára sem, hogy mekkora szelet jut neki ebből. El is indult egy erőteljes lobbi a részükről a magyar jogalkotó felé egy olyan jogszabály megalkotása iránt, amely korlátozná a magánszálláshelyek  és az egyéb szálláshelyek rövid távú szálláshely- szolgáltatás céljából történtő kiadását.[2]

A törvényjavaslatról

Az eredeti tervek szerint a Kormány egy olyan törvényjavaslatot nyújtott volna be az Országgyűléshez, mely évi 120 napban korlátozta volna a magánszálláshelyek ilyen célból történő kiadását minden településre kiterjedő hatállyal.[3] Az eredeti tervekkel ellentétben azonban az Országgyűlés más tartalommal fogadta el a T/11328. törvényjavaslatot, melynek címe: „A rövid távú szálláshely kiadással összefüggő egyes törvények módosításáról”.

A javaslat – és az elfogadott törvény - lényegében az Airbnb korlátozására ad lehetőséget, de fontos hangsúlyozni, hogy csak a lehetőséget adja meg a törvény a korlátozásra. Az erre való jogkört az önkormányzatok kapják meg azzal, hogy felhatalmazást ad az önkormányzatok képviselő-testülete[4] számára, hogy a „magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát”[5] önkormányzati rendeletben határozzák meg. De ez az önkormányzatok számára jogosítványt jelent és nem kötelezettséget, vagyis nem kötelesek ilyen korlátozó jogszabályt alkotni, így, ha nem alkotnak ilyen rendeletet, akkor időbeli korlátozás nélkül folytatható ez a tevékenység az adott önkormányzat területén, amely eshetőséget a törvényjavaslat is külön megemlít.

Másrészt a törvény az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok minimum és maximum számát sem határozza meg, így arra is lehetősége van az önkormányzatoknak, hogy 365 napban maximalizálják azt, ami, de facto azt jelentené, mintha nem is alkottak volna ilyen jogszabályt, de ugyanennek az ellenkezője is elképzelhető, vagyis a képviselő-testületek dönthetnek úgyis, hogy egyetlen naptári napra sem engedélyezik ilyen célból a magánszálláshelyek és az egyéb szálláshelyek rövid távú kiadását. Utóbbi eshetőség azonban nem biztos, hogy szerencsés, mivel Németországban már 2016-ban szövetségi szinten elfogadtak egy ilyen jogszabályt, azonban akkor nem sikerült érvényt szerezni a törvény rendelkezéseinek, így az ottani törvényhozás is visszakozni kényszerült.[6]

Az önkormányzatok emellett represszív eszközök alkalmazására is felhatalmazást kaptak, arra az esetre, ha valaki az önkormányzat által engedélyezett felhasználható napok számát túllépi. Ebben az esetben az önkormányzat közigazgatási bírságot szabhat ki, illetve eltilthatja a tevékenység végzésétől a szabálysértőt.[7]

Fontos szabály továbbá az is, hogy az önkormányzatoknak a rendeletben foglalt korlátozásokról tájékoztatást kell adniuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője részére annak érdekében, hogy a korlátozások tekintetében országos kép legyen kialakítható.[8]

A törvény emellett a Kormánynak is felhatalmazást ad jogszabályok megalkotására. Ez azonban kevésbé lényeges, technikai részletszabályok megalkotására történő felhatalmazást jelent, mint például a bejelentés rendjének és feltételeinek a meghatározása.[9]

Törvényjavaslat indoklása

A törvényjavaslat megalkotásának lehetséges okait már az sszefoglaló elején részben ismertettem.  Ezek az okok a törvényjavaslat indoklásából is kiolvashatók, de emellett a jogalkotó  más érveket is felhozott arra vonatkozóan, hogy miért vált szükségessé az állami beavatkozás a piac működésébe. Ezek között szerepel az, hogy a tevékenység szabályozatlansága versenyelőnyt idéz elő a szállodaiparral szemben, az adóelkerülés pedig az állam érdekét is sérti, továbbá, hogy az Airbnb megnöveli az albérletek, illetve az ingatlanok árait és adott esetben a társasházi együttélésben is konfliktusokat idézhet elő.[10]

***

Az eredeti tervekkel ellentétben, tehát ez a törvény nem tartalmaz érdemi korlátozást az Airbnb tevékenységére nézve, csak annak lehetőségét adja az önkormányzatok kezébe. Ebből adódóan még várni kell azzal kapcsolatban, hogy korlátozzák-e a tevékenységét az egyes  települési önkormányzatok és ha igen akkor milyen mértékben.

Véleményem szerint az mindenesetre pozitívan értékelhető, hogy a Kormány az országosan egységes szabályozás helyett, amellett döntött, hogy a helyi közösségek képviselői döntsenek arról, hogy akarják-e - és ha igen, akkor milyen mértékben - korlátozni az Airbnb tevékenységét, mivel az ezzel kapcsolatos települési érdekek lényegesen eltérhetnek egymástól. Így az országosan egységes szabályozás nem biztos, hogy minden önkormányzatnak megfelelne, másrészt a helyi viszonyok és érdekek megítélésére a helyi önkormányzatok rendelkeznek kellő információval.

Az összefoglalót készítette: Dr. Soltész Péter Ádám

Források jegyzéke:


[4] Települési önkormányzat képviselő-testülete, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő- testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi önkormányzat közgyűlése rendelkezik hatáskörrel a rendelet megalkotására. - https://www.parlament.hu/irom41/11328/11328.pdf 3. oldal (2020.07.14.)

Kategória: 
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: 

Hozzászólások

Alapvetően helyesnek tartom, hogy a kormány megérezte a változás szükségességét. A létrehozott és a cikkben bemutatott törvény szerintem azonban, egyáltalán nem mondható progresszívnak. Alapvetően kérdéses, hogy mennyiben lesz ez alkalmas eszköz a kijelölt cél elérésére, tehát a lakásválság normalizálására.

Úgy gondolom a napokban meghatározható szabályozás alapvetően nem rossz. Sokkal inkább hiányosság, hogy ezen túl az egy személy által kiadható lakások száma nem korlátozható. Ezáltal nem szabja gátját a törvény a nagyobb tőkét megmozgató üzleti lakáskiadásnak. Bizonyos esetekben több tucat lakás üzemeltetése köthető egy-egy személyhez. Úgy gondolom annak ellenére, hogy földrajzilag végső soron valóban decentralizáltan végzik tevékenységüket a későbbiekben a magánszálláshelyektől külön lenne tanácsos kezelni ezeket a nagyvállalkozásokat.

El kell ismerni pozitívumként, hogy a pontos döntés jogát meghagyja a törvény az önkormányzatoknál. Budapest esetében azonban érdekes lehet, hogy mennyiben sikerül harmonizálni az igényeket és kerületek szabályait. Mindenképpen ki kell emelni ugyanis, hogy a legtöbb ilyen lakás a belső kerületekben található. A külső, peremkerületek miatt az sem volna ésszerű megoldás ugyanakkor, ha az egész Fővárosban egységes szabályozást alkotnának. (akár a különleges jogrend adta többletjogokat kihasználva maga a Főpolgármester) Ezek a periférián lévő kerültek lehet, hogy semmilyen korlátozással nem fognak élni, hiszen alapvetően elhanyagolható idegenforgalommal bírnak, emiatt pedig az ár felhajtó hatás is igen csekély (Kevés ember szeretne például megszállni Csepelen, ezzel szemben a legfrekventáltabb VII. kerületben majdnem háromezer ilyen lakás található)

Az lakhatási problémákon túli indokokkal kevésbé értek egyet. A szálloda ipar versenyhátrányba kerülése nem hiszem, hogy ilyen súlyos állami beavatkozásra okot adhatna. Az adóelkerülés kérdése nehezebb. Egyrészt a hosszú távú lakáskiadás sem a szerződéses formára és megfelelő adózásról híres, másrészt úgy gondolom a többi kisvállalkozási formához hasonlóan itt is eredményes eszközök állhatnak rendelkezésre. (például a nagyfokú online digitalizáció)

 

 

 

Véleményem szerint az Airbnb szabályozásával kapcsolatban szükségessé vált az, hogy a magyar kormány is kifejtse álláspontját. A Cali Apartments és HX egyesített ügyek folytán az Európai Unió Bírósága is állást foglalt az Airbnb szállások szabályozása kapcsán, és kimondta előzetes döntéshozatali eljárása keretében, hogy nem ellentétes az uniós joggal az, ha a helyi hatóságok előzetes engedélyhez, illetve ellenszolgáltatásokhoz kötik az Airbnb lakások kiadását.

Az Airbnb digitális vállalat már évek óta a magyar turisztikai piacon is működik, de sokáig nem került korlátozásra tevékenységük. A magyar kormány azonban 2020-ban gazdasági valamint nemzetközi okok miatt mégis szükségesnek tartotta, hogy szabályozásra kerüljön a kérdés. Eddig a turizmus az Airbnb jelenléte mellett is virágzott Magyarországon, de a koronavírus járvány következtében a korlátozások miatt csökkent az országba érkező, pihenni, gyógyulni vágyó személyek száma. Így a szállodaipar sem tudott annyi bevételhez jutni, mint amennyihez az előző években jutott, hiszen a gazdasági leállás következtében az emberek az olcsóbb szálláslehetőségeket keresték. Emellett érvként szolgált még a szabályozás mellett az is, hogy az Airbnb szálláshelyek megnövelik az albérletek, illetve az ingatlanok árait, és adott esetben a társasházi együttélésben is konfliktusokat idézhetnek elő, mellyel én teljesen egyetértek.

Ahogy a cikkben olvasható, az Airbnb működésének a korlátozáshoz szükséges jogkört az önkormányzatok kapták meg, ugyanis az önkormányzatok képviselő-testülete önkormányzati rendeletben határozhatja meg a „magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát”. Véleményem szerint is kifejezetten jó megoldás, hogy a szabályozás lehetőségét átadták az önkormányzatoknak, hiszen az országosan egységes szabályozás nem biztos, hogy minden önkormányzatnak megfelelne, másrészt a helyi önkormányzatok rendelkeznek megfelelő információval a kérdés eldöntése kapcsán. Emellett az ilyen formában megnyilvánuló szabályozás azért is lehet kedvező, mert a Bíróság is kimondta, hogy az európai városok lakáspiacai olyan mértékben alakulnak át, hogy utólagos ellenőrzéssel már nem tudják hatékonyan kordában tartani azt, így ez az előzetes, önkormányzatok által korlátozó engedélyezés lényegében hatékonyabb megoldásként szolgálhat.

Ahogy azt több cikkben is olvastam, számos európai országban problémák merülnek fel az Airbnb jelenlétével, főként a rövidtávú lakáskiadásokkal és magánszálláshelyekkel konkurálnak, illetve a szállodák működését lehetetlenítik el hosszútávon. A magyar szabályozás véleményem szerint egy „enyhe” megoldásnak számít más európai országok szabályozásához képest. Például New York-ban egy szigorú korlátozás fűződik az Airbnb szállások kiadásához, ugyanis 30 napnál rövidebb időre csak abban az esetben adható ki lakás társasházban, ha a házigazda folyamatosan ott tartózkodik, és így is csupán 2 vendég fogadható. Emellett a vendégek elől nem lehet a lakás egy részét sem elzárni, és az ő szobáik sem zárhatók le.

Összegzésként tehát, szerintem a magyar szabályozás nem túlzó mértékű. Azzal, hogy a helyi közösségek képviselői dönthetnek arról, hogy egyáltalán szeretnék-e korlátozni az Airbnb tevékenységet, és ha igen milyen mértékben, az kifejezetten pozitívumként értékelhető. A korlátozások ellenére pedig úgy gondolom, hogy az Airbnb továbbra is virágzó szolgáltatás lesz Magyarországon.

Oldalak